Pontosan ezzel a címmel került benyújtásra az a törvényjavaslat, melynek elfogadásához több pontja tekintetében is minősített többség kell.
Ha a szívemre hallgatnék, csak annyit írnék most: ez az a jogszabály, amit minden Polgári Kisgazdának, minden mezőgazdasági földdel rendelkezőnek, minden mezőgazdasággal foglalkozónak, valójában minden magyar embernek meg kell ismernie, el kell olvasnia!
Nehéz egyes részeket kiragadni, és bizonyára szubjektív is a megítélésem, de foglalkozni kell a jogszabállyal, mert döntő részében 2023. január 1-jén, kisebb részében 2023.május 1-jén hatályba is fog lépni, ezzel 11 fontos törvény módosulni fog.
A termőföld védelméről szóló törvény módosítása a természetes módon, állandó vízborítottságot eredményező víz megjelenése esetén mellőzendőnek minősíti az ingatlanügyi hatóság hozzájárulását az átminősítés kapcsán.
A jobb gazdálkodás érdekében felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy talajjavító mederanyag és a kezelt mederiszap termőföldön történő felhasználását szabályozza.
Új szabályozást kap az állami tulajdonban lévő erdőkben található – sokszor igen régi, akár pár száz éves – felépítmények jogi helyzete. Nemhogy építési engedély, gyakran semminemű dokumentáció sincs ezekkel kapcsolatban. Mind feltüntetésük során, mind tulajdonjog rendezésénél egyszerűsödik az eljárás, ezek lefolytatására 2026. december 31-ig van lehetőség.
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet természetvédelmi kijelölés útján szigorú feltételekkel lehet haszonbérbe adni, legfeljebb 25 évre.
A hegyközségekre vonatkozó új szabályok szerint a szőlőültetvények nagysága legalább 300 hektár kell legyen, minimum 10 termelő használatában, és borászati üzemnek is kell lennie. A feltételek hiánya esetén be kell olvadnia másik hegyközségbe a hiányos gazdaságnak, 2023. március 31-ig.
Hegyközségi választás esetén a jövőben megkezdett 100 hektáronként jár egy szavazat. Az érdekképviseleti tisztségviselőket 2023. március 31-ig, 2028.március 31-ig terjedő időre választják meg.
A termőföld elővásárlási jogával kapcsolatban pontosított szabályok lépnek érvénybe a helyben lakó ,a helyben lakó szomszéd és az elfogadó nyilatkozat meghatározásánál.
Adásvételek esetén az átlagostól eltérő,magasabb vételár indokoltságát vizsgálni kell.
Osztatlan közös tulajdon egy vagy több – az ingatlan egészét ki nem tevő – tulajdoni hányada / a jogcímes elbirtoklás kivételével/ nem birtokolható el!
A jövőben föld árverése esetén az elektronikus árverés szabályait nem lehet alkalmazni.
A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az egyház csere jogcímén földet szerezhessen.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során kialakuló ingatlan szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3.000 m2-nél, egyébként meg 10.000 m2-nél kisebb nem lehet!
Ha az örökhagyó kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant többen öröklik, úgy annak érdekében, hogy ne keletkezzen osztatlan közös tulajdon , az örökösök osztályos egyezséget kötnek,megosztják, egyben értékesítik vagy ingyenesen felajánlják az államnak. Ha mindezekre nem kerül sor, úgy megöröklik az ingatlant, de öt éven belül a fentiek szellemében rendezniük kell annak sorsát, akár kényszerértékesítéssel is!
Mindenki találhat további érdekes és fontos részeket is az új törvényben,de ami a fő szempont lehet a Polgári Kisgazdák számára: a megfogalmazások pontosabbá válásával javulhat és erősödhet az agrárium helyzete, ami a mostani viszonyok között minden magyar állampolgárnak is kiemelt érdeke.
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
