A magyar jog szerint minden magyar állampolgár után lemenő- és felmenő, továbbá oldalági rokonai széles körben örökölnek. / Vigyázat! Öröklési szempontból az élettársak nem minősülnek rokonnak, tehát csak végrendelet útján örökölhetnek!/
Azt gondolhatnák, hogy ilyen szabályozás mellett fel sem merülhet, hogy minden rokon hiányában a Magyar Állam öröklésére kerülhessen sor, mint szükségbeni örökös. Az évente előforduló számos eset – sajnos – azt mutatja, hogy sok honfitársunk él teljesen magányosan, és még öröklés esetén sem kerülnek elő a rokonok.. / Pedig ilyenkor a soha és senki által nem látott, nem ismert távoli rokonok is elő szoktak kerülni…/
Igen régi szabályozás változott meg 2023. július 1-i hatállyal, és mostantól nem a Magyar Állam, hanem minden / belföldi / ingatlan vagyon és az abban lévő ingóságok vonatkozásában a helyi önkormányzatok lesznek – öröklése jogosult rokon hiányában – az örökösök. míg a nem az ingatlanban lévő ingókat változatlanul a Magyar Állam örökli majd.
A törvény vélelmet állít fel arra, hogy az ingatanban lévő ingóság az örökhagyó tulajdonát képezte, aki mást állít, annak azt bizonyítania kell, végső esetben akár polgári peres eljárás keretében.
A mezőgazdasági föld, eszköz, állatállomány vonatkozásában változatlanul a Magyar Állam lesz az örökös.
A többi örököshöz hasonlóan az önkormányzatot is megilleti az öröklés visszautasításának a joga, amikor viszont újra az a helyzet, hogy csak a Magyar Állam lehet az örökös.
A Polgári Kisgazdák helyesnek tartják az új törvényt, mert így közvetlenül helyi szinten hasznosulhat a senki mást meg nem illető vagyon, de ezzel együtt újra meg kell említenem: életkortól és egészségi állapottól függetlenül helyes, ha mindenki végrendeletet ír, melyet bármikor indokolás nélkül megváltoztathat!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
