Ezideig elmaradt az átfogó, törvényi szintű szabályozása a gyakorlatban már alkalmazott igazgatási szünettel kapcsolatban. Ezt a hiányosságot kívánja pótolni a Kormány által most beterjesztett törvényjavaslat.
A kormányzati szerveknél nyári és téli igazgatási szünet rendelhető el, de erről a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig kell dönteni.
A szünet a külképviseletekre és a tartós külszolgálatra nem vonatkozik.
Az igazgatási szünet idejére a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles szabadságot kiadni. A téli szünet esetén – ha már nincs szabadnapja a dolgozónak- a jövő évi szabadság terhére történik ez.
Az igazgatási szünet ideje alatt a kormányzati szerv nem látja el feladatait és szünetel az ügyfélfogadás is.
Összesen 15 pontban felsorolásra került, hogy az igazgatási szünet időtartama mely határidőkbe / pl. bírósági eljárások, közigazgatási per megindítása, stb./ nem számít be, tehát az állampolgárok késedelme sem állhat be ilyenkor.
Indokolt esetben az illetékes miniszter illetve vezető elrendelheti ilyenkor is a munkavégzést és az ügyfélfogadást.
A halaszthatatlan közfeladatok ellátását ezalatt is biztosítani kell.
A különleges jogállású szerv az igazgatási szünet elrendeléséről a tárgyév március 1. napjáig
ad tájékoztatást.
A helyi önkormányzatok vonatkozásában a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi, vármegyei közgyűlés rendelhet el igazgatási szünetet a polgármesteri hivatal, a közterület-felügyelet részére. Ezt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
Fontos megjegyeznem, hogy a mező- és erdőgazdasági földek elővásárlási jogosultja számára a 60 napos nyilatkozattételi határidő az igazgatási szünet utáni napon jár csak le!
Az igazgatási szünetet a Kormány rendelheti el és határozza meg annak időtartamát.
2023-ban csak a téli igazgatási szünet rendelhető el.
A törvényjavaslat célja, hogy a téli és a nyári szünet ideje alatt biztosítva legyen a foglalkoztatottak pihenése, de úgy, hogy ez a lehető legrövidebb ideig késleltesse a munkavégzést.
A Polgári Kisgazdák reményt látnak arra, hogy az országos és egységes szabályozás az élet minden területén megkönnyíti majd az ügyintézést, egyben biztosítja a szabadság könnyebb kiadását, csökkenti az esetleges egyéni sérelmeket.
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
