Szinte természetes, hogy a Polgári Kisgazdák különösen is figyelnek az agrárminiszterrel kapcsolatos kérdésekre. Így sokak érdeklődését felkeltette az a törvényjavaslat, mely címében is az agrárminiszter feladatköreit érintő törvények módosításáról szól.
Meg kell nyugtassak mindenkit : a törvénytervezet 33 hatályos törvén érint ugyan, és 98 oldal terjedelmű, de döntő részében technikai jellegű módosításokat tartalmaz, tehát véletlenül sincs szó az agrárminiszter jogköreinek szűkítéséről!
A természet védelméről szóló törvény módosítása előírja majd, hogy természeti terület kijelölésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, úgyszintén a terület védetté, fokozottan védetté nyilvánítását.
A települési önkormányzatok a termőföldek / de nem az erdők és halastavak ! / őrzésére mezei őrszolgálatot hozhatnak létre. Egyesítik a közterület-felügyelet és a mezei őrszolgálat feladatellátását, mert az így hatékonyabb lehet. / Akár több önkormányzat közösen is. / A közterület- felügyelő mezőőri feladatokat is elláthat. A felügyeleti és szakmai ellenőrzést a mezőgazdasági igazgatási szerv végzi.
Ingatlan más célú hasznosítása esetén három év után az eredeti állapot helyreállítását nem lehet előírni, míg 10 év után már földvédelmi bírságot sem lehet kiszabni.
Rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén a miniszter határozza meg az állattartó létesítmények közötti védőtávolságot.
A miniszter felhatalmazást kap, hogy meghatározza azt alapvető élelmiszerek körét, rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén a védőtávolságokat.
Az erdőkkel kapcsolatosan a származást igazoló dokumentum, a nyomon követhetőség, a szállítmány fogalmait pontosították.
Szintén az erdőkkel kapcsolatos újdonság, hogy sarjeredetű természetes felújítással csak az éger, akác, nyár valamint a fűz főfajú erdők újíthatók fel. Meghatározták azt is, hogy az erdészeti hatóság mely esetekben írhat elő csereerdősítést erdővédelmi járulék helyett.
Illegális fakitermelés esetén vélelmezni kell, hogy környezeti kár keletkezett.
Újdonság, hogy az erdészeti hatóság által előírt határidő min. 30 nap, max. 2 hónap.
Kibővül a hegyközségekre vonatkozó szabályozás is.
Sokak számára természetes, de immár törvény is előírja majd, hogy termőföld átruházása esetén az ellenértéket a hivatalos pénznemben is fel kell tüntetni.
A fenntartható vízgazdálkodási közösség szántóföldi növénytermesztés esetén 100 hektár kertészeti termesztés esetén legalább 10 hektár öntözésének lehetőségét biztosítja.
Az őstermelői nyilvántartás új előírásai 16 pontban és alpontokban tartalmazzák a szükséges adatokat.
A hegybírók jogköreit is újra szabályozzák és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek maximális mértékét is. A tárolási és nyomonkövethetőségi szabályok betartása jobban biztosított lesz. Bevezetik a nyilvántartott adatszolgáltató fogalmát.
A törvény fokozatosan lép majd hatályba mostantól egészen 2024. február 1-ig. és több résében sarkalatosnak minősül.
Feltüntették azt is, hogy mely uniós parlamenti és tanácsi irányelveknek felel meg az új szabályozás.
Tény, hogy folyamatosan változó jogszabályok követése, betartása nem mindig könnyű de ezzel együtt a Polgári Kisgazdák mindenkor nyitottan fogadják az új, korszerű előírásokat!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
