Igen régi intézménye a magyar jognak a fizetési meghagyásos eljárás. Ennek lényege, hogy a kérelmet előterjesztő fél kitölt egy meghatározott nyomtatványt, és annak érdemi vizsgálata nélkül ez kerül megküldésre az adósnak.
Gyakorlatilag szinte minden ügyben indulhat az eljárás fizetési meghagyással, de – éppen a peres eljárások számának csökkentése érdekében- bizonyos ügyérték alatt csak így indítható meg az ügy. /Az összeghatár időnként változik. / Korábban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a bírósághoz kellett benyújtani, onnan küldték meg az adósnak /kötelezettnek/. Néhány éve – a bíróságok túlterheltsége miatt- változás történt, azóta a kérelmet a közjegyzőhöz kell beadni, majd ő jogosult és köteles annak kiküldésére.
Amikor az adós megkapja a fizetési meghagyást, 15 nap áll rendelkezésre, hogy véleményét kifejthesse, és amennyiben a követelést nem tartja jogosnak, úgy ellentmondást adjon be.
Ezt követően a közjegyző felterjeszti az iratokat a bírósághoz, és megkezdődik az I. fokú peres eljárás.
A probléma azonban a kezdeteknél van: a fizetési meghagyás visszaérkezhet „nem kereste” postai jelzéssel a közjegyzőhöz. A kézbesítési szabályok alapján az ügyben is jogerőre emelkedik a kérelem, ami egyben azt is jelenti, hogy végrehajthatóvá válik! Úgyszintén jogerőre emelkedik a kérelem, ha az előírt határidőben nem adnak be ellentmondást.
Gyakori tehát, hogy a kötelezett érdemben akkor szembesül az üggyel, amikor jövedelméből a végreható megkeresésére letiltást foganatosítanak, avagy a végrehajtó lefoglalja ingatlanát, ingóságait. Sokan ilyenkor próbálnak kapkodni…
2022 év március végén az Alkotmánybíróság elé került egy ilyen eljárás, amit megpróbálok nagyon röviden ismertetni:
A felek között kölcsönszerződés jött létre, melynek alapján egy idő után a kötelezett nem teljesítette a részleteket. A jogosult fizetési meghagyás kibocsátást kérte, és ez ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett. és megindult a végrehajtási eljárás.
Ezt követően a fizetési meghagyásos eljárással szemben perújítási eljárást kezdeményezett a kötelezett, de a kérelmet I. és II. fokon is elutasították, utalva arra, hogy saját hibájára, mulasztására nem hivatkozhat!
Ezen döntések után fordult a kötelezett az Alkotmánybírósághoz, mivel alkotmányos jogainak sérelmét látta a bizonyítási eljárás nélküli fizetési meghagyásos eljárásban. / Érdekes módon arra nem hivatkozott, hogy tartozása a valóságban nem áll fen! /
A jogi részleteket nem kívánom ismertetni, csak a tényt: az Alkotmánybíróság visszautasította érdemi vizsgálat nélkül a kérelmet, mert mulasztás, hiba nem történt az eljárások során.
A Polgári Kisgazdáknak is tanulság lehet: a postai küldeményeket célszerű mindig átvenni, és azokra határidőben az illetékes szervek, hatóságok felé a választ megküldeni! / És persze a kölcsönt határidőben ki kell egyenlíteni! /
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
