Feltételezem, hogy a jogászok hosszabb időn keresztül foglalkoznak majd az Alkotmánybíróság 17/2023. számú határozatával. Feltételezésem indoka az, hogy a 13 fős testület úgy hozta meg határozatát, hogy két alkotmánybíró különvéleményt, öten pedig párhuzamos indokolást terjesztettek elő. Mindez azt jelzi, hogy a legképzettebb jogászok álláspontja sem volt teljesen egységes az adott kérdés megítélésében.
/ A különvélemény jelentése, hogy nem ért egyet a többségi állásponttal, míg párhuzamos vélemény esetén a döntést helyesnek tartja, de más indokok alapján. /
A 2009. évi XLVII. törvény rendelkezik az Európai Uniótagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szembeni ítéletei nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról.
A határozat megállapította, hogy a 75/C. § /3/ bekezdésében a ” lehetséges mértékben” szövegrész alaptörvény ellenes, ezért azt megsemmisítette. Így a jelenleg hatályos mondat:
A bűnügyi nyilvántartó szerv megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja, hogy a felületen
a/ a 75/B.§ /1/ bekezdése szerint megismerhető adatokról szöveges másolat ne legyen készíthető, valamint
b/ a 75 §/1/ bekezdés ad/ alpontja szerint megismerhető adat – különösen vízjelzéssel ellátott vagy más hatékonynak tekinthető adatrejtési intézkedéssel – olyan módon jelenjen meg, hogy abból a /2/ bekezdés szerint tilalmazott felhasználás esetén egyértelműen megállapítható legyen az a körülmény, hogy az adat a felületről származik. „
Az eljárás alapjául szolgáló ügy :
az elítélt ,jelenlegi indítványozó 2011 júliusában szabadult jogerős büntetéséből, ellene más eljárás nincs, büntetlen előéletűnek minősül. Előadta, hogy a gyermekek védelméről szóló 2021. évi LXXIX. törvény 2021. február 1-től hatályos rendelkezései szerint olyan hátrányos rendelkezések hatálya alá került, mellyel sem elítélésekor, sem szabadulásakor nem kellett számolnia. Mindez sérti magán- és családi életét.
A lehetséges és feltehetőleg kifejezések jogilag nem definiálható fogalmak, és a személyes adatok Alaptörvényből következő védelme megköveteli a pontos rögzítést, hogy mikor és kiismerheti az érzékeny személyes adatokat.
A hatályos rendelkezések szerint a nyilvántartott adatokat a nem fiatalkorúként elkövetett szexuális jellegű bűncselekmények esetében lehet megismerhetővé tenni akkor, ha a kérelmező nagykorú, és l8 év alatti személy hozzátartozója, vagy annak nevelésé, gondozását látja el.
Mindezek indoka, hogy a gyermek közvetlen környezetében ne lehessen olyan személy, aki gyermek sérelmére szexuális bűncselekményt követett el.
Általánosságban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy visszamenőleges hatállyal nem hozható hátrányos rendelkezés, ugyanakkor a társadalmi érdek ezt néha megkívánja.
A megfogalmazásnak pedig mindig konkrétnak , egyértelműen értelmezhetőnek kell lennie jogilag is.
A fentiek miatt került sor a törvény részleges pontosítására. (KPE)
A Polgári Kisgazdák minden jogszabály esetében kiállnak azért, hogy az értelmezés ne legyen homályos, de ezzel együtt határozottan kiállunk azért is, hogy gyermekeink közelébe ne kerülhessenek olyan személyek, akik bármilyen formában is veszélyt jelenthetnek testi-lelki fejlődésükre. Az Alkotmánybíróság által alkalmazott pontosítással mindkét érdek védelmét teljesülni látjuk, helyeseljük!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
