Elég száraznak tűnő ügyben hozott egyedi döntést a Kúria. Sokan nem gondolnák, hogy a gyakorlatban hány embert érinthet ez a kérdés.
Az alapügy felperesei használatbavételi eljárásban ügyféli jogállás megállapítása iránti kérelmet terjesztettek elő az elsőfokú bíróság előtt. Hivatkozási alapjuk az volt, hogy a tulajdoni lapon széljeggyel feljegyzett személyek.
Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmet visszautasította, mert álláspontja szerint a széljegyzettel feljegyzett várományos tulajdonosok a használatbavételi eljárásba nem vonhatók be.
A másodfokú bíróság a fellebbezést elutasította.
Ezt követően keresetet terjesztettek elő, melyet a Fővárosi Törvényszék szintén elutasított azzal, hogy a széljegy nem alapozza meg az ügyféli státuszt.
A döntéssel szemben alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz. Itt döntés született, mely kimondta, hogy mindig a konkrét eset körülményeit kell vizsgálni, ennek keretében a közvetlen érintettséget. Álláspontja szerint a bíróság ítélete ellentétes volt az Alaptörvénnyel, nem adta indokát, hogy a felperesek jogos érdeke, érintettsége miért ne állna fenn.
Mindezek miatt az Alkotmánybíróság a döntést megsemmisítette.
Ennek kapcsán azonban a felperesek keresete elbírálatlan maradt, ezért a kúria elrendelte, hogy a Fővárosi Törvényszék hozzon új határozatot, ebben legyen figyelemmel arra, hogy a széljegy kötelmi várományt keletkeztet.
Minden Polgári Kisgazdának, minden jogkereső állampolgárnak tanulságul szolgálhat, hogy egyszerűnek tűnő ügyben is érdemes kitartóan érvényesíteni minden lehetséges fórumon a jogos igényt, még akkor is, ha ez időt és energiát vesz igénybe, mert a végeredmény bíztató lehet!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
