Dobri Lajos értesítése alapján: A tökmagolaj aranyat ér

Fotó Bella Huba

A Göcsejben termelünk, és a tökmagolaj annyira jótékony hatással van az egészségre, hogy szinte aranyat ér. Csak összekötöttük ezt a két tulajdonságot, hogy létrejöjjön a Göcsej Aranya márkanév – mondta el tudósítónknak Zakó Bence, aki 5 éve foglalkozik édesapjával olajtöktermesztéssel és tökmagolaj-előállítással a Zala megyei Szilvágyon.

– Már gyerekkoromban is lekötötték a figyelmemet a mezőgazdasági gépek, és biztos voltam benne, hogy a mezőgazdaságban szeretnék elhelyezkedni. A középiskola után Mosonmagyaróváron végeztem, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökként. Az ott szerzett tudás felhasználásával mindenképpen saját terméket szerettem volna előállítani. Mivel kevés szántóföld állt rendelkezésünkre, ezért olyan növényt kellett választanunk, ami kis területen is jövedelmezően ter­meszthető – emlékezett vissza a kezdetekre Zakó Bence. – A területi adottságokat és a helyi hagyományokat is figyelembe véve az olajtöktermesztés és a tökmagolaj-előállítás mellett döntöttünk. Az első esztendő sikere után úgy határoztunk, minél jobb minőségű és minél nagyobb mennyiségű olajat állítunk elő. Hamarosan szinte szenvedélyünkké vált a tökmagolaj.

Reménykedünk benne, hogy sikerül az egész országban megismertetnünk és könnyen elérhetővé tennünk ezt a nagyon finom és egészséges olajat.

Márkanevet úgy választottunk, hogy a vevők már az alapján is tudják, honnan származik a termékünk. Mivel a göcseji tájegységben gazdálkodunk, adott volt, hogy ahhoz kötjük a tökmagolajunkat, azonkívül úgy gondoltuk, hogy annyira egészséges és annyi jótékony hatása van neki, hogy aranyat ér az ember számára. Vagyis csak össze kellett kötnünk a kettőt, amiből meglett a Göcsej Aranya elnevezés.

A növény termesztéséhez speciális eszközökre van szükség, amik elég sokba kerülnek, ezért Zakó Bence saját maga készített néhányat közülük, például a töktolót és a tökkultivátort.

– Próbáltuk költséghatékonyan megoldani a termelést, amennyire csak lehetett, hiszen még nem tudtuk, hogy jövedelmezővé válik-e a „töközés”. Az olajtököt saját magunk termeljük. Mivel a térségben nagy hagyománya van a növénynek, ezért a környékbeli gazdák tapasztalataira tudtunk alapozni.

Szinte mindenki a Gleisdorfi magot ajánlotta, ezért mi próbát tettünk vele – és, szerencsére, nem fogtunk mellé vele.

Az első évben tehát ezt a fajtát vetettük, és alapvetően elégedettek voltunk vele. Ennek ellenére, mivel a rendelkezésünkre álló kevés területből minél több olajat szerettünk volna kihozni, ezért a következő esztendőben próbát tettünk egy korai hibriddel, a GL Inkával. Mind a termésátlaga, mind az olajkihozatala kiemelkedő volt, ezért végül amellett maradtunk. Nem mellesleg, mivel korán lekerül a tábláról, a vetésforgóban utána következő növény vetésével nemigen csúszunk el.

Mivel az aratáson kívül mindent magunk végzünk, illetve mivel messzemenőkig mindent megadunk a növényeinknek, nagyon sok munkával jár a termelés. A tök nagyon meghálálja a szerves trágyát, ezért már ősszel, a mélyszántás előtt megtrágyázzuk a földet. A téli fagyokat azzal használjuk ki, hogy a túlzott talajtaposás megelőzése érdekében akkor meszezzük a tökföldeket. Tavasszal, ahogy csak az idő engedi, a megfelelő időben el kell kapni a kemény, agyagos zalai földet a szántás elmunkálásához, hogy se túl száraz, se túl nedves ne legyen, mert csak akkor tudunk megfelelő magágyat készíteni.

Az a tapasztalatunk, hogy a fagyveszély elmúltával minél hamarabb el kell végezni a vetést, hogy a növények minél fejlettebb állapotban várják a szárazabb nyári időszakot. Az alapgyomirtáson felül, legalább kétszer végzünk sorközművelést, és kézzel is kapálunk, ha szükséges. Virágzás előtt lombtrágyát kap a tök. Amennyiben szükséges, nyáron a lisztharmat ellen védekezünk.

Mivel korai hibridet használunk, szeptember elejére beérik, és elkezdhetjük az összetolást, amivel az aratás előtt körülbelül egy héttel végzünk.

Az igényeket szem előtt tartva készítik a tökmagolajat, és az egész család kiveszi a részét a munkából, mert csak így tudják elvégezni a sok-sok feladatot.

– Nemcsak a feleségem, hanem az egész család kiveszi a részét a munkából. Mindenki abban segít, amiben tud.

Van, aki a kapálásban, a termelésben, van, aki az értékesítésben, és van, aki a palackozásban segít. Szinte minden nap kapunk megrendelést, azzal is akad tennivaló.

Miként készül a Göcsej Aranya?

– Az aratás után a mosás és a tisztítás következik, majd leszárítjuk a magot. Ezután letisztítva, zsákokban tároljuk, és mindig frissen sajtoltatjuk, ahogy fogyni kezd az olajkészletünk. A zalai hagyomány szerint a tökmagot előbb sózva lepirítják, utána sajtolják. A kapott 100 százalékos, szűz tökmagolajnak igen karakteres íze van. Tartósítószert és adalékanyagot nem tartalmaz. Jótékony hatásai sokrétűsége mellett felhasználása lehetőségei is sokrétűek. Ajánljuk savanyított káposztára, ecetes burgonya-, lilahagyma-, paradicsom-, uborka-, káposzta-, bab- vagy jégsalátára. Karakteres ízt ad a krémleveseknek, de pirított kenyérre és tésztákra csepegtetve is kiváló.

Sokan önmagában fogyasztják a tökmagolajat, napi egy-két teáskanálnyit, az egészségre gyakorolt jótékony hatásai miatt.

Vagy, ha valaki különleges, egyáltalán nem hétköznapi desszertre vágyik, annak azt javasoljuk, próbálja ki a vanília fagylaltot tökmagolajjal meglocsolva.

Nyugodtan mondhatom, hogy a kiváló minőségű alapanyagból készülő Göcsej Aranya tökmagolaj felhasználási lehetőségeinek csak a képzelet szab határt.

Mint Zakó Bence elmondta, kiváló íze és kedvező hatásai miatt egyre többen keresik és fogyasztják a tökmagolajat. Emiatt most azt tervezik, hogy az értékesítése terén továbblépnek.

– Úgy látjuk, hogy az emberek keresik a jó minőségű termékeket, azokat, amikről tudják, hogy miből készültek. Egyelőre nehézséget jelent, hogy hogyan tudnánk gazdaságosan eljuttatni a termékünket a távolabbról érdeklődőknek. A közel élőknek nem gond beugrani hozzánk az olajért, de a távolabb élők kiszolgálását is szeretnénk megoldani, hiszen 0,5 liter tökmagolajért 50–100 kilométert utazni egyik félnek sem éri meg.

Vannak már termelői piacok, amik azért segítenek az értékestésben, de ezek alkalmiak.

Hosszú távon mindenképpen azzal tudnánk megnyugtatóan orvosolni ezt a problémát, ha sikerülne bekerülnünk egy üzletlánc kínálatába. Azzal bárki számára könnyen elérhetővé válna a Göcsej Aranya.

Úgy látjuk, hogy az emberek alapvetően szívesen költenek jó minőségű, megbízható alapanyagokból készült termékre. Viszont, a korszellemnek megfelelően, mindenki szeretne a lehető legegyszerűbben, akár online rendeléssel hozzájutni. Tehát hamarosan mindenképp szükségünk lesz egy webshopra is, valamiféle kiszállítási megoldással. Csak így tudunk tovább fejlődni.

Több fejlesztést terveznek, elképzeléseik között újabb növények termesztésének a megkezdése is szerepel.

– A következő pár évben biztosan megpróbálkozunk más növénnyel is a továbbfejlődésünk érdekében. Első sorban a mákon gondolkodunk, mert abból olajat is tudunk készíteni.

Folyamatosan fejlesztjük a gépparkunkat is, hogy a minél jobb technológiával minél jobb terméseredményeket produkálhassunk.

Hiszen, mint már mondtam, kis területből kell kihoznunk a lehető legtöbbet. Viszont a fejlesztések elég nagy költséggel járnak, ezért csak lassan tudjuk megvalósítani őket. Mindenképpen szeretnénk még nagyobb mennyiségű olajat előállítani, ezért először is az értékesítési lehetőségeinket fejlesztjük, például egy nagyobb üzlettel vagy egy webshoppal. Esetleg éttermeket vagy szállodákat láthatnánk el. Velük biztosan tudnánk adott mennyiség értékesítésével számolni, és arra alapozva bátrabban bővítenénk.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság, Bella Huba