Dancsa Bálint értesítése alapján: A robotméhecskék – a gyermekek imádják

Fotó NAK

Játékos tanulással élhetik át az élményt a bekecsi óvodások, hogy a gondolkodásuknak van eredménye.

A robotok nemcsak az emberi munka kiváltására, hanem a gondolkodás hatékony fejlesztésére is alkalmasak. Ennek mikéntjét az óvodavezetők bekecsi konferenciáján dr. Lénárd András egyetemi docens mutatta be. Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Digitális Pedagógiai Tanszék vezetőjével és dr. Némethné Kovács Edit köznevelési szakértő mesterpedagógussal, a Nagykanizsa Központi Óvoda vezetőjével beszélgettünk a bekecsi óvodában is hamarosan bevezetendő módszerről.

Mit jelent az algoritmikus gondolkodás, és miért fontos az életünkben?

Dr. Lénárd András: Az algoritmus egy probléma lépésről lépésre történő megoldása, tartalmazhat ismétlődéseket, hasonlóságokat. Az algoritmikus gondolkodás lényege tulajdonképpen olyan elemi lépésekből álló problémamegoldási struktúrák létrehozása és alkalmazása, amelyekből összeáll egy problémamegoldási készlet, melyet változatlanul ugyan nem tudunk fölhasználni, de a megtanult sémát az adott helyzetnek megfelelően át tudjuk alakítani, vagy módosítani tudjuk.

Tanulható-e, tanítható-e ez a fajta problémamegoldó gondolkodás?

Dr. Lénárd András: Én azt mondanám, hogy fejleszthető, mégpedig hatékony fejlesztési környezetben. Ilyen fejlesztő, inspiráló környezetet nyújtanak többek között a padlórobotok is.

Bemutatnák röviden ezeket az eszközöket?

Dr. Lénárd András: A padlórobotok nem új keletű eszközök, s ma már sokféle típusuk létezik. Egyszerűen fogalmazva a padlórobotok programozható eszközök, s bár a nevükben benne van, hogy „padló”, nem feltétlenül padlón használhatóak. Bee-Bot, illetve a fejlettebb funkciókkal rendelkező társai révén Blue-Bot robotokként váltak ismertté. Ez utóbbiak kinézetét a gyermekek már maguk komponálják meg.

Dr. Némethné Kovács Edit: Ezek a kis méhecskére hasonlító robotok egyre fejlettebbek, így egyre fejlettebb lehetőségeket is kínálnak arra, hogy az informatikán keresztül fejlesszük a gyermekek gondolkodási és kreatív képességeit oly módon, hogy azt a gyerekek még élvezik is.

Hogyan működnek, hogyan használhatóak?

Dr. Némethné Kovács Edit: A robotméhecskéknek létezik egy hozzájuk készített eredeti és egy egyénileg elkészített gyakorlópályájuk. A robotok a kiindulópontra helyezve a beprogramozott lépéseket hajtják végre, a lépéssor végén pedig hangjelzést adnak. A pályától függően számtalan módon, sokrétűen használhatóak. Alkalmasak komplex fejlesztésre és motiválásra is.

Dr. Lénárd András: A gyerekek, amikor padlórobotot vezetnek végig egy adott útvonalon, akkor a kívánt feladat vagy probléma megoldásához olyan gombokat használhatnak, amelyekkel egy robot cselekvésekre utasítható: lépj előre egyet, fordulj jobbra, fordulj meg, és így tovább. Később más eszközről, például telefonról irányítják a robotot, ezt követően pedig kódsorokkal vezérelnek majd más típusú robotokat is. A padlórobot attól lesz szórakoztató és fejlesztő hatású, hogy a robotot előre meghatározott pályán kell irányítani, egyik helyről a másikra eljuttatni.

Hogy történik a fejlesztés?

Dr. Némethné Kovács Edit: Mindig a robotok nélküli játékos cselekvésekből indulunk ki, majd az egyszerű padlórobotokat egyre összetettebb feladatok és problémák megoldására használjuk fel úgy, hogy közben algoritmusokat alkalmazunk. Mondok egy példát: képzeljünk el egy hálózati táblát, amelyen különféle figurák, például gyümölcsök találhatóak. Megkérjük a gyereket, hogy a méhecske segítségével tegye a kosarába a gyümölcsöket abban a sorrendben, ahogy hallja. A gyereknek ki kell találnia és meg kell terveznie, hogy milyen úton kell végigvezetnie a robotot ahhoz, hogy végrehajtsa a feladatot. A fejlesztés első lépése azonban az, hogy a gyerekek ezeket az utakat, feladatokat robotok nélkül járják be, miközben saját élményeket is megtapasztalnak.

Ezek szerint nem csupán használni kell tudni a robotokat, hanem azok használatát is tudatosan kell fölépíteni? Megtanulhatja-e ezt egy szülő?

Dr. Lénárd András: Az eszközhöz módszertannak is társulnia kell a siker érdekében, amit el kell sajátítani, de nem is ezen van a legnagyobb hangsúly, hanem a fejlesztésen, amihez szükség van a pedagógusra és a felkészültségére.

Mi a módszer legpozitívabb hatása a gyermekekre?

Dr. Lénárd András: Az, hogy a gyerekek ki mernek próbálni különböző megoldásokat, nem félnek a tévesztéstől és nem éri őket kudarcélmény, hiszen ha a robot nem abba az irányba megy, amerre szeretnék, mert rosszul programozták, akkor nem történik negatív esemény, viszont átélik, hogy gondolkodásuknak eredménye van. Mindezeken kívül pedig mások megoldásaiból is tanulhatnak.

Dr. Némethné Kovács Edit: A tapasztalataim szerint a gyerekek képessé válnak arra, hogy megfogalmazzák a célhoz vezető utat. A következő lépés a vágyott cselekvés kitalálása, az ehhez igazított programozás megvalósítása. Végső soron ez egy programozás.


Fejlesztés idejekorán

Gondolkodásunk akkor lehet hatékony, ha minden helyzetben megtaláljuk a megfelelő cselekvési módozatokat, eljárásokat, vagyis akkor, ha jó a problémamegoldó képességünk. Ennek érdekében megoldóképességünket érdemes már idejekorán fejleszteni, amelynek kiváló eszközei lehetnek a robotok, melyek révén hatékonyan gondolkodó és kreatív emberekké válhatunk.

Forrás: boon.hu, Balogh Csilla