Kinek az érdeke Ukrajna kedvezményes uniós agrárimportja?
Elfogadhatatlan az Európai Unió tagállamainak egyoldalú fellépése – közölte az Európai Bizottság szóvivője elég gyorsan azt követően, hogy Lengyelország után Magyarország is bejelentette: átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó gabona és más mezőgazdasági termékek importját, miközben Románia és Bulgária is fontolgatja ezt. Az uniós testület szerint viszont a kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért az egyoldalú fellépések nem fogadhatók el. A Magyar Hírlap utána járt annak, hogy az Európai Bizottság mire alapozza azt a véleményét, hogy továbbra is fenntartaná az ukrán gabona vámmentességét. Az alábbi cikk adataiból következtetni lehet arra, hogy az EU-nak vagy Ukrajnának van-e inkább szüksége a kedvezményes kereskedelmi lehetőségre az Európai Unió tagországai irányába. Ennek alapján el lehet gondolkodni azon is: vajon kinek az érdeke az ukrán agrártermékek vámmentességének fenntartása az EU-ba?
A múlt év ősze óta az energia- és műtrágyaárak csökkenni kezdtek. Az uniós mezőgazdaságban a magas nyersanyagárak tavaly segítettek a magas inputköltségek ellensúlyozásában, és az első becslések az EU átlagos mezőgazdasági jövedelmének növekedését jelzik, persze jelentős ágazati és regionális különbségekkel – hívták fel a figyelmet az Európai Bizottság agrárpiaci szakértői. Hozzátették ugyanakkor, hogy az idei rövid távú piaci kilátásokat az EU 27 tagországára vonatkozóan továbbra is az orosz–ukrán háború negatív hatásai határozzák meg. Konkrétan az energia-, műtrágya- és takarmányárak, valamint az ebből következő magas ráfordítási költségek és élelmiszerinfláció, amelyek továbbra is nyomják a mezőgazdasági piacokat és befolyással vannak az uniós fogyasztók vásárlási döntéseire.
Javuló makrogazdasági kilátások
Az uniós szakértők emlékeztettek arra, hogy a globális mezőgazdaság 2022-ben a harmadik egymást követő „La Niña” éghajlati ciklussal szembesült, és az EU nagy részét téli aszályok sújtották, ami tovább rontotta a víz rendelkezésre állását azokban a régiókban, ahol egyébként is rekord alacsony a víztározók telítettsége. A jelenlegi uniós makrogazdasági kilátások azonban viszonylag pozitívabbak, mint 2022 őszén, a jövő téli energiaellátással kapcsolatos bizonytalanságok és a közelmúltban tapasztalható pénzügyi piaci feszültségek ellenére is.
A földgázárak ugyanis tovább csökkentek, ami enyhítette a nyomást az EU műtrágyapiacán – a műtrágyaárak azonban még mindig jelentősen magasabbak, mint két évvel ezelőtt. Mindazonáltal az élelmiszer-infláció magas maradhat mindaddig, amíg a csökkenő ráfordítási költségek át nem gyűrűznek az élelmiszer-ellátási láncon, és megkönnyebbülést hozhatnak a fogyasztóknak. Ehhez hozzájön még, hogy az euró–dollár árfolyam ismét a paritás fölé került, de az amerikai dollár előreláthatóan rövid távon is viszonylag erős marad. Az euró leértékelődése növelheti az agrár-élelmiszeripari exportot, de a mezőgazdasági inputok drágulásához és az infláció további mélyítéséhez is vezethet – figyelmeztettek a brüsszeli elemzők.
Dráguló gabona = csökkenő takarmányigény
A 2022–2023-as szezonban a gabonatermelést 265,6 millió tonnára prognosztizálták, ami 6,9 százalékos csökkenés az ötéves átlaghoz képest, elsősorban a kukoricát sújtó szárazság miatt, amelyből 24,3 százalékkal takaríthatnak be kevesebbet az ötéves átlagnál. A rossz termés a szezon eleji magas gabonaárakkal és ebből következően az EU hústermelésének borítékolható csökkenésével párosulva előreláthatóan 2,9 százalékkal csökkenti a gabonafélék takarmányozási felhasználását éves szinten, míg az élelmiszer-felhasználás enyhén, 0,8 százalékkal emelkedik éves összevetésben a prognózisok szerint. Brüsszelben úgy számoltak, hogy az ukrajnai behozatal növekedése miatt az EU gabonaimportja az öt éves átlaghoz képest 44 százalékkal, 35 millió tonnára nőhet. A gabonaexport várhatóan erős marad, 4,7 százalékkal még az ötéves átlag fölé is növekedhet, köszönhetően a búza „megnövekedett elérhetőségének”.
Az EU olajos mag termelése 2022–2023-ban 31,3 millió tonna lehet, ami 5,2 százalékkal több az ötéves átlagnál. Ehhez hozzájárul a kiváló repcetermés, ami 13,6 százalékkal is az ötéves ciklus átlaga fölötti lehet, így teljes mértékben kiküszöböli a megtermelt napraforgótermés mennyiségének nyári szárazság miatti csökkenését. Az unió olívaolaj-termelése ugyanakkor előreláthatóan rekord alacsony, 1,4 millió tonna lesz az idei szezonban, ami 39 százalékos csökkenés éves szinten. Elsősorban a rendkívül meleg és száraz időjárás miatti spanyolországi termelés visszaesése miatt. Nem kétséges, hogy a kevesebb termés a magas ráfordítási költségekkel párosulva magasabb termelői árakhoz vezet, amely végighalad majd az ellátási láncon és nagyobb fogyasztói és exportárakhoz vezet. Ennek eredményeként az EU fogyasztása és exportja is várhatóan csökkenni fog, a 2022-ben rekordszintű export után.
Az alma és a narancs fogyasztása csökkenhet
Ezzel szemben az EU bortermelése várhatóan bővül, és 2022–2023-ban elérheti a 158 millió tonnát, ami főként a franciaországi erőteljes fellendülésnek köszönhető. A 2022-es erőteljes fogyasztásnövekedést követően persze valószínűleg vissza fog majd térni a csökkenő tendenciához, de valamivel a COVID–19 kitörése idején tapasztalt szint fölé mehet. Az EU borexportja pedig a korábbi évekhez hasonló szinten stabil maradhat.
Az időjárás negatívan befolyásolta a narancstermesztést is az EU-ban, különösen Spanyolországban és Olaszországban, előbbiben 16, utóbbiban húszszázalékos visszaeséstől tartanak. A feldolgozott narancsnál még erőteljesebb csökkenést valószínűsítenek, s a korlátozott elérhetőség az import növekedéséhez vezethet. A magas árak várhatóan negatív hatással lesznek az egy főre jutó friss fogyasztásra, amely akár 7 százalékkal is csökkenhet. Almából ugyanakkor átlag feletti termés várható az EU-ban és több almát dolgozhatnak fel a főleg a magas energiaárak miatt magas tárolási és a szállítási költségek miatt. A narancshoz hasonlóan az egy főre jutó alma látszólagos uniós fogyasztása csökkenhet, 6 százalékkal, míg az alma feldolgozása 4,5 százalékkal növekedhet.
Tej és tejtermékek: hiányzik a kínai import
A tej és tejtermékek alacsonyabb termelésére vonatkozó korábbi prognózisok ellenére az EU 2022-es tejtermelése meglehetősen stabil maradt, az alacsonyabb zsír- és fehérjetartalom azonban csökkentette a feldolgozás lehetőségét. Az EU tejtermék exportjának volumene csökkent, értékben azonban rekord magas volt az egekbe szökött uniós árak, a korlátozott kínálat és az alacsonyabb kínai import következtében. Az unióban termelt tejtermékek felhasználása a növekvő élelmiszerinfláció ellenére kismértékben nőtt. Idén valószínűleg több tehenet küldenek majd a vágóhidakra, mint tavaly, az uniós tejágazat így reagálhat a csökkenő nyerstej árakra, amit részben kompenzálhat csak a növekvő tejhozam – átlagos időjárási körülményeket feltételezve. Az EU tejtermelésének enyhe, 0,2 százalékos csökkenése ellenére ugyanakkor a feldolgozás továbbra is stabilan tartható lehet, a várható magasabb tejzsír- és fehérjetartalomnak köszönhetően.
A sajt- és tejsavó-feldolgozási folyamatot várhatóan előnyben részesíti az ipar az EU exportpotenciáljának és a viszonylag stabil belső sajtfogyasztásnak köszönhetően. A 2022-ből áthozott, így szokásosnál nagyobb készletek miatt ezzel együtt visszaeshet a vaj- és sovány tej termelés, a rendelkezésre álló mennyiségek részben azért fedezhetik az export és a belföldi felhasználás növekedését. Összességében az uniós fogyasztás némi „fogyasztói preferenciaeltolódással” szembesülhet a gyengébb minőségű termékek felé, ami inkább az értéket, és nem a teljes mennyiséget érinti. A kínai importkereslet helyreállítása fontos tényező lenne az EU exportjának növekedésében – vélik az Európai Bizottság szakértői.
Csökkenő hústermelés, magas árakkal
Az EU marhahús termelése 2023-ban előreláthatóan 1,6 százalékkal tovább csökken, főként a marha- és tejágazat szerkezeti kiigazítása miatt, a magas marhahúsárak ellenére. A jelenlegi árkörnyezet mintegy 5 százalékkal több importot vonzhat az Egyesült Királyságból és Dél-Amerikából, míg az EU exportja stabil maradhat, mivel a globális kínálat is alacsony, a kereslet pedig meglehetősen szilárd. A kisebb tenyészállomány, valamint az afrikai sertéspestis 2023-ban 5 százalékkal tovább csökkentheti az EU sertéshús termelését, a takarmányárak csökkenése ellenére. A Kínába irányuló export csökkenése pedig a kilátások szerint 2023-ban tovább lassítja az EU exportját 3 százalékkal.
Mivel a termelési költségek a nagyon magas szintről csökkennek, az EU baromfi termelése 2023-ban a magas patogenitású madárinfluenza előfordulása ellenére szerény, 1,1 százalékos fellendülésből profitálhat. Ezenkívül a magas uniós baromfiárak megnehezítik az uniós exportot. Az Ukrajnából érkező termékekre kivetett vámok felfüggesztése kedvez a baromfiimportnak és növeli a belső piaci kínálatot. A történelmi alacsony uniós juh- és kecskeállomány miatt 2023-ban a magas árak ellenére egy százalékkal csökkentek a vágások az ágazatban. Idén Új-Zélandról nőhet az import a magas uniós árak miatt.
Forrás: Magyar Hírlap
