Olvastam egy cikket a cserebogár elleni nehéz küzdelemről, gyors szaporodásuknak az időjárás is okozója. A hatékony vegyszerek már el vannak tiltva, mert a környezetre egyébként veszélyesek.
Kistelepülésen nőttem fel, ahol a kertünk határa az erdő volt. Az általános iskolában olyan tanáraim voltak, akiknek a vérében volt a tanítás, a „környezetvédelem”, habár erről akkor még nem beszéltünk. Egyszerűen csak úgy neveltek bennünket, hogy megismerjük, és megértsük, mi van körülöttünk, fák, bokrok, madarak, rovarok, stb.
Szegény, falusi iskola révén mindent gyűjtöttünk. de tényleg mindent. Az újságot, a vadgesztenyét, a cserebogarat. Igen, a cserebogarat is! Arra emlékszem – tanítóim nyomán – így sok-sok év után, hogy valamit készítettek a kitinpáncélból.
A hatékony ellenszerek hiánya miatt a cikkben azt fejtették ki, hogy nagyon nehéz a cserebogár elleni védekezés.
Az alapoknál kezdtem és utánanéztem, mire használják a kitint.
Felhasználás
– Gombásodást gátló tulajdonságai miatt a vetőmagok bevonására alkalmazzák a mezőgazdaságban.
– Kozmetikai szerekben, mint nem toxikus és nem allergizáló emulzifikáló adalékot alkalmazzák.
– A gyógyászatban anti-bakteriális és anti-virális tulajdonsága miatt sebkezelő szerekben, varratokhoz, illetve égési sérülések kezeléséhez alkalmazzák
– Az élelmiszeriparban gélképző, stabilizáló adalékként használatos. (vilaglex.hu)
Nos, lehet, hogy fel kellene ismernünk a gyerekek rátermettségét (talán nem félnek a cserebogártól sem) és gyűjtési hajlamát újra. A gyűjtés csapatmunka, szórakozás, jó esetben pedig pénzt is érhet. A felhasználási területeket elnézve elég sok iparágat érint, tehát biztos piacnak tűnik. Az aprómunka és az aprópénz megsokszorozva = elégedett, összeszokott csapat. (kpe.hu, PI)
