Csányi Vilmos: Nem lehet korlátlan az emberi szaporodás

kamaraonline.hu

Felhagyott a tudósélettel, azóta az írásnak él az egyik legnevesebb magyar tudós, Csányi Vilmos. Az etológus a Húzós című műsorban az emberről is beszélt, hogy miért gondol minket félresiklott projektnek, de a klímaváltozáshoz kapcsolódó dolgokról is szót ejtett.

A tudóséletet már abbahagyta, és az is fontos, hogy a tanítványok térhez jussanak, egyúttal nem szereti, ha 80 év feletti tudósok még mindig azt hiszik, hogy irányítani tudnak – ezt mesélte Csányi Vilmos a Húzós című műsorban. A híres etológus egyébként nemrég lett tagja a Szépírók Társaságának. Mint mesélte, az írást akkor hagyja abba, amikor szeretné, és egy év alatt nagyjából egy regényre valót össze lehet szedni – tette hozzá. Mint mondta, a biológus nézeteihez mindig tények szükségesek, és hitelt érdemlő logikai láncok. A szépíró ezzel szemben szabadabb szerinte, mert az olvasó dönti el, hogy úgy van-e vagy sem.

A világot tekintve is pozitív, mert szerinte a bioszférához hasonló bonyolult rendszereknek önszabályozó képessége van, amely megóvja magukat a nagy katasztrófáktól. Az emberiségben is elkezdődtek azok a folyamatok, amelyek a megoldáshoz szükségesek. Csak az a kérdés, hogy az idő elegendő-e.

A legnagyobb problémája a modern emberiségnek az, hogy az éghajlatváltozás bekövetkezte esetében hogyan fogja a szükséges migrációt úgy kezelni, hogy az ne háborúval és gyilkossággal járjon.

Csányi Vilmos szerint az evolúció nem gondolkodik, az egy folyamat, amelyben vannak félresiklások, és „az ember egy ilyen félresiklás volt”. Mint mondta, a bioszférában mindenkinek megvan a helye, majd jön egy komponens, vagyis a homo sapiens, ami meglódul, és más világot hoz létre, ami nem illeszkedik ebbe a rendszerbe, mert például pusztítja a bioszférát. Látszólag nyitott és végtelen világot teremt az ember, holott a bolygó egy pici kavics.

A biológus szerint ma a fogyasztói társadalomnak erős hatása van, miközben az ő fiatalkorában az még érték volt, ha az édesapja vagy nagyapja is használt valamit. Ebből kiindulva – folytatta – olyan világra kellene visszaállni, amelyben a spirituális komplexitás felé törekedne az ember, és ennek jelei is vannak. Minden élőlény egyébként specializálódott, és nagyjából egy dolgot eszik, erre van az ember, ami mindent, például fát, szenet stb. Szerinte az ember abban különbözik az állattól, hogy olyat is megtesz, ami lehetetlennek tűnik, és néha sikerül – folytatta az etológus.

Csányi Vilmos arról is beszélt, hogy a szaporodás nem lehet korlátlan, mert akkor katasztrófába torkollik, és arról is, hogy a különféle kultúrákra szükség van.

Arról is szót ejtett, hogy az ember olyan állatfaj, ami szinte mindent képes elviselni, a koncentrációs tábortól kezdve a diktatúráig. Egyébként pedig a mai fogyasztó társadalomban nem arról van szó, hogy minél kevesebbet fogyasszon az egyén, hanem, hogy akár olyan eszközöket is gyárthatna egy ipar, ami egy év helyett ötven évig is használható. Példaként a hirdetések betiltását hozta fel, ami a fogyasztást is csökkentené. Mint mondta, a klímaváltozás már ötven éve is probléma volt, de akkor még senkit nem érdekelt, ma már azonban mindenki „zöldül”.

Csányi Vilmos szerint az a kérdés, hogy van-e még elég idő ahhoz, hogy sokakat olyan döntésekre vegyenek rá, ami ezt a dolgot megállítja.

atv.hu/MTI