A Polgári Kisgazdák február 23-án közgyűlést tartottak. A közgyűlés fő témája az agrárium és a vidékfejlesztés sürgető feladatainak megvitatása. Az ország minden részéből érkezett küldöttek felkészülten ismertették álláspontjukat a magyar agráriumot, vidéket érintő, már elfogadott törvényekről és megtették javaslataikat a szükséges változtatásokra a törvények tovább fejlesztésére.
A KPE Elnöke Dr. Turi-Kovács Béla felvezető előadásában elmondta, hogy az agrárminisztérium élén bekövetkezett változást követően a tárca részéről, – tehát a kormány részéről – számos olyan megnyilvánulás került a nagyközönség elé, amelyekről nyilvánvaló lett, hogy módosulások következnek az agráriumot érintő törvényekben.
A miniszter megnyilvánulásaihoz képest meglepetés volt, hogy a földforgalmi törvény változtatására egyéni képviselői indítvány alapján került sor. A kisgazda álláspont töretlenül az, hogy az egész ágazatot, de a magyar vidéket érintő és törvényi szabályozást igénylő kérdésekben jól kidolgozott, a szövetségesek által megvitatott, támogatott törvényjavaslatokra van szükség.
Külön szólt TKB arról is, hogy azok a sajtóbeli megnyilvánulások, amelyek a közös tulajdon megszüntetése esetében az öröklési rendről általánosságban szóltak, a visszajelzések szerint nyugtalanságot keltettek. A termőföld öröklésével kapcsolatosan nincs olyan indok és lehetőség, amely a magyar történelmi hagyományokat, a magyar emberek földhöz ragaszkodását felülírhatná. A közös tulajdon rendezésének ügye a jövő birtokpolitikája miatt szükséges, de annak meg lehet és meg kell találni az alkotmányt és a hagyományokat tiszteletben tartó megoldását.
Az Elnök külön szólt arról, hogy a magyar föld védelmét most elsősorban az szolgálja:
elutasítjuk a bevándorláspártiak migrációt támogató politikáját. Az Európai Uniós képviselő választáson minden kisgazda támogatja a Fidesz-KDNP – tehát Kisgazda – uniós képviselők megválasztását. A magyar termőföldre is a legnagyobb veszély most az jelentené, ha az idegen kultúrát képviselőket Magyarországra tömegesen betelepítenék.
Örömmel mondhatom – adta elő az Elnök, hogy meghallgatásra került a véleményünk, mert a következőkben a változtatások a kormánytól remélhetőek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2019-ben önkormányzati választás lesz, ez a választás a Polgári Kisgazdák számára kiemelten fontos. Támogatjuk a Fidesszel közös jelenleg is megválasztott önkormányzati tisztségviselőink újraválasztását. Jelölni kívánunk olyan indulókat a választásra, akik képviselővé, polgármesterré választásuk után alkalmasak arra, hogy képviseljék szövetségi politikánkat, a kisgazda eszmeiséget.
Az Elnök felvezetője után nagy számú felszólalás következett, amelyből most néhányat röviden idézünk.
Valiczkó Mihály: a helyi önkormányzatok kizárása a termőföld-forgalomból hiba. Ne mindig a Magyar Államra szálljon át a gazdátlan föld, hanem abból részesüljenek a helyi önkormányzatok is. A földbizottságok az általa ismertek szerint jól működnek, a kontroll azonban szükséges.
Losonczi János: az önkormányzatokat nem szabad a helyi döntésekből kirekeszteni. Továbbá, nem szabad a helyi földműves társadalom tagjainak teljesen kimaradni a helyi önkormányzati igazgatásból. Külön kiemelte, hogy az önkormányzati választásokon az általa képviselt megyében nagyobb erőkkel kívánnak részt venni. Az együttműködésük az agrárkamarával a megyében jó és ez látszik a földbizottságok működésén is.
Csorba György kifogásolta, hogy a nemzeti parkok a termőföld használatáról, hasznosításáról nem egyeztetnek a NAK-kal, Kisgazdákkal, Magosszal, egyeztetés hiányában a helyi gazdálkodók kirekesztettnek érzik magukat.
Guth Sándor: Kiemelte, hogy megyéjükben az osztatlan közös tulajdonú földek ügyének rendezése sürgetően fontos. Ugyanakkor rámutatott, hogy azt senki nem venné tudomásul, ha gyermekei, unokái bármilyen címen törvényes öröklésükben korlátozottak lennének.
Dr. Becz Miklós: az Európai Unióba történő belépéskor nem volt rendezve a földpiac. Most pedig az egyéni érdekek dominálnak, amikor egyébként a kereslet-kínálat alakítja ki az egységes európai termőföld-piacot. Fontos a tulajdon szabadsága, és a tulajdon szentsége. A mostani föld adásvételi rendszer nem konform. Megoldatlanok az osztatlan közös tulajdonok.
Az Európai Unióban belépésünkkor egyértelműen szabályozott lett, hogy az uniós polgárok azonos feltételek mellett vásárolhatnak földet. Az Európai földárak figyelmen kívül hagyása ilyen körülmények között a földműveseknek ártana a legtöbbet.
Somoskövi József, Nagyréde: a földbizottságok működésének ellentmondásaira hívta fel a figyelmet. Külön kiemelte, hogy maga is tagja a földbizottságnak. Legjobb tudásuk szerint járnak el, de szükségük van a helyi közösség támogatására.
Gyovai Gáspár a biogazdálkodás nehézségeiről, ellentmondásairól beszélt, valamint arról, hogy a modern falvak programot ki kell bővíteni. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a kis- és közepes városok körül olyan településrészek alakultak ki, amelyek egyszerre kötődnek a városhoz és a mezőgazdasághoz. A törvényhozásnak erre figyelemmel kellene lennie. Ezek a településrészek a jogszabályok megalkotásánál sajátosságaiknak megfelelő szabályozást kell kapjanak.
Csonka András – a bíróságok döntési jogának korlátozása hiba, a felesbérletek megszüntetése pedig a nagybirtokot erősíti. Felhívta a figyelmet arra, hogy mégha elhúzódnak is egyes döntések, nemcsak a felek számára, de a helyi közösség számára az jelent biztonságot, ha a néhány emberből álló földbizottság javaslatát érdemben vizsgálhatja a bíróság. Bírósághoz egyébként akkor fordulnak az emberek, ha az érdeksérelem már másként nem orvosolható.
Fekete László, Békés megye, Mezőberény: a falugazdászok segítségére szorulunk. Az osztatlan közös megoldatlansága még mindig a régi típusú téeszeknek kedvez. Sajnos a megyei agrárkamarákban jelentős befolyást szereztek a baloldali-liberális erők a vállalkozók révén. Előadta, hogy maga is agrárkamarai vezetőséghez tartozik, belülről ismeri annak működését. A kamarák egységes működése érdekében azonban helyes lenne, ha a jogszabályok is egyértelmű szabályokat tartalmaznának. Jelenleg előfordul, hogy megyéjében településenként más és más érdek szerint születhetnek döntések, olyanok is, amelyek hátrányosak a kis- és közép földbirtokos rétegre.
Papp Tamás: a tulajdonjogot és a használati jogot kell elkülöníteni. A tulajdonjog sérthetetlen, a használati jog gyakorlásának szakmai szabályait törvényi felhatalmazás alapján az ágazati szakminiszteri rendelettel lehet és kell szabályozni. Sajnos a 90-es években a legtöbb önkormányzat eladta a termőföld-tulajdonát. Hollandiában a termőföld feletti rendelkezés elsősorban a Holland Államé. 150 éve azonban kialakult földhasználati gyakorlat van, amelyet a társadalom így fogadott el. Ez a magyar sajátosságoknak nem felel meg, nálunk öröklési szabályoknak kell ésszerűen érvényesülni. Külön rámutatott arra, hogy az élettársi viszonyban élők végrendeleti föld öröklésénél is mutatkoznak olyan ellentmondások, amelyek akár embertelen körülményeket hozhatnak létre.
A vita összegzéseként a közgyűlés határozatot fogadott el:
2019.02.23/XXII. Határozat
A közgyűlés felhatalmazza az elnököt, hogy a termőföld osztatlan közös tulajdon megszűnésének és öröklésének változtatása kapcsán az arra illetékes személyekkel és szervezetekkel a kisgazda érdekeknek megfelelő tárgyalásokat, egyeztetéseket folytasson.
(kpe)
