Régiós együttműködéssel terjeszthetőek ki a génmódosítástól mentes szója termesztésének lehetőségei – emelte ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Szója és a Donau Soya közös rendezvényén.
Feldman Zsolt hozzátette, az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettünk le – hangoztatta Feldman Zsolt szerdán, Héderváron, a Magyar Szója és a Donau Soya közös rendezvényén. Hozzátette: kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. A GMO-mentes magyar szójának egyébként biztos a piaca, a hazai nemesítésű fajtákat jó alkalmazkodó képesség, jó hozam és kiváló bel-tartalmi, tulajdonságok jellemzik. A Közös Agrárpolitika már számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést – a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is – amelyek az utóbbi években jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését. Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t. Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is – tette hozzá az államtitkár. A GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik. A Magyar Szója és a Donau Soya első közös rendezvényére három kontinens tíz országából érkeztek meghívottak – mondta el a Magyar Szója ügyvezetője. Seiwerth Anna elmondta, az eseményen szó volt a szója oltással történő termesztéséről, hiszen a megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett nitrogén hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára. A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést jelenthet az az oktatási együttműködés, amelyet a Kínai Tudományos Akadémia és a Duna Szója Szövetség írt alá a rendezvényen. (Forrás: AM Sajtóiroda)
A kép forrása: hajozas.hu. A kép egy áruval megrakott folyami teherhajó érkezését ábrázolja a folyami kikötő rakodó-partfalához. A kép illusztráció.
A Polgári Kisgazdák úgy vélik, hogy Magyarországon mintegy 75 – 80 ezer hektáron lehet és érdemes szóját termelni. A szója meleg- és vízigényes növény, ezért a legcélszerűbb termőhelyei az öntözésre is berendezett dél-alföldi réti és réti-öntés talajok. Magyarország hűvösebb éghajlatú vidékein inkább a lóbab pótolja a szóját, ami szintén kiváló fehérjeforrás a gazdasági haszonállatok takarmányozásában. Több kísérlet is történt az elmúlt évtizedekben a szójabehozatal irányába. Egyik legfontosabb import-szójaforrásunk Texas, Luisiana, Missisipi és Alabama államokban van, de a folyami átrakást is igénylő, hajóval történő szállítás mindenképpen megemeli a fehérjetakarmány önköltségét. Éppen 1999-ben, az akkor a Karib-tengeren üzemeltetett Pannon-river és Pannon-sea magyar teherhajók al-dunai állomáshelyre történő hazahívásuk során a fentebb említett USA-tagállamokban vásárolt szójarakományokkal érkeztek meg a Dunára. Azzal az akkori hajóvezetők is tisztában voltak, hogy a négy és félméteres merülésig rakott tengeri hajókkal nem lesznek képesek Bajáig közlekedni, tehát a MAHART-nak 1500 tonna vízkiszorítású, és hat ilyen bárkából álló tolt karavánokat kellett indítani az amerikai szójáért az Al-Dunára. Azzal azonban már végképp senki sem számolt, hogy a Délszláv Háború miatt lebombázott újvidéki híd mintegy 18 hónapig teljesen el fogja lehetetleníteni a hajózást a szerbiai szakaszon. A szójáért az Al-Dunára leküldött magyar hajók nem tudtak hazajönni. Végül a közel kilenc ezer tonna szója Románián keresztül vonaton érkezett meg Magyarországra. – Nos. – Takarmányfehérjét ettől olcsóbban is tudunk előállítani. Ugyanakkor az is tény, hogy az osztrák és a bajor takarmánykeverő üzemek ma is használják a Mexikói-öbölből hozott szóját, mert a korszerűen felszerelt 2600 – 2800 tonna vízkiszorítású és szinte teljesen automatizált, ezért csak 5 – 7 főnyi személyzettel utazó, valamint 1800 tonna hordképességű hajókkal 3 méter alatti merüléssel Rotterdamon és az Európa-csatornán keresztül egészen Bécs – Freudenau-Albern kikötőig el lehet hozni átrakodás nélkül az amerikai szóját. Az is tény, hogy a Bősi-zsilip alatt, belépve a magyar szakaszra, legalább egy méteres vízmélység hiányzik ahhoz, hogy ezek a hajók magyar kikötőkben, így Győr-Gönyűben, vagy Csepelen rakodjanak ki. Ugyanakkor a legfőbb baj az, hogy az Amerikából érkező import szójánál a GMO szennyezőktől való mentesség akkor sem garantált, ha hivatalos amerikai papír van erről. A Polgári Kisgazdák továbbra is arra biztatják a magyar földműveseket, hogy ahol a szója nem terem meg biztonságosan, ott lóbabot vessenek. (KPE)
