Búza: rekord már nem lesz, de még kikupálódhat

A kép forrása: agroinform.hu

Február 1-jétől már megkezdődhetett a kalászosok fejtrágyázása. A búza országos fejlettsége messze alatta marad a tavalyinak. Míg az előző szezonban az állományok 62 százaléka jó formában ment a télbe, addig 2018-ban csak 36 százalékáról volt elmondható ugyanez. A porba vetett, és nehezen, valamint egyenetlenül kelő vetésektől már sajnos nem várható rekordtermés.

Hajdú-Bihar megyében, a kelés vontatott volt. ”A sor csak elölről nézve szép, oldalról már foghíjas.” – panaszkodik egy gazda. A száraz magágy ellenére nem emelte meg a vetőmagnormát, így már biztos, hogy a hézagos állomány ideális viszonyok mellett sem hozhat rekordtermést.” Az is kérdés számomra, hogy a télben kikelő csírák megkapták-e azt a jarovizációs, azaz a biológiailag szükséges fagy-hatást, amihez a további fejlődésükhöz szükségük van a búzakeléseknek, ugyanis nem volt hosszú a fagyos időszak.” – „Ami az árpát illeti, hasonló az állapota, mint a búzának”.

Bács-Kiskun megyében: “Október első felében teljesen száraz volt a talaj. Novemberig tartott, mire észhez tért a búza. Bíztam benne, hogy jönni fog az eső. Nem így történt, és ritkás lett a vetés. Ráadásul a védett területekről, a Kiskunsági Nemzeti Parkból átjárnak hozzánk a vadludak. Fagymentes időszakban gyökerestül kitépik a búzát.” – sorolja egy Solt környéki termelő, aki a fejtrágyázást már elvégezte, és reméli, hogy még sokat regenerálódik az állomány a tavasz folyamán. Annyira volt hideg a tél, amennyire kellett, és ha jobban sikerült volna a vetés, még reménykedne is a szokásos 8 tonnás eredményben. “Pedig nem kényeztetem. Csak egyszer kap fejtrágyát, pétisót, és virágzás idején egy hosszú hatástartamú gombaölőt. A rovarokkal is általában ilyenkor gyűlik meg a bajom, jellemzően a poloskák szívogatják a fejlődő szemeket.” Repce még nincs a gazdaságban, pedig nagyon kellene a vetésforgóba, mert így háromévente jön a napraforgó önmaga után, ami növényegészségügyi szempontból messze nem ideális.

Sárváron, Vas megyében október 10-25. között, porba vetették a búzát, egyenetlenül is kelt. A tél időjárása ideális volt a növény számára, de nagyon heterogén módon bokrosodott a növény. Ősszel lehetett látni a sárgarozsda kezdődő jeleit, de a szellős állomány és a viszonylag enyhe, száraz tél miatt legalább dunsztos és oxigénhiányos állapotok sem alakultak ki a vetésben. “Nem volt sok a csapadék, így az ősszel kiadott komplex műtrágya is ott van még a talajban. Amint felszárad, a savanyú táblarészekre mészammon-salétrom, a lúgosabbakra ammónium-szulfát, a normál kémhatásra pedig e kettő keveréke jön. Eddig ötévente végeztettünk talajvizsgálatot, most szeretnénk átállni a műholdas színképelemzésen alapuló talajtermőképesség-meghatározásra. Van ugyan hozammérős kombájnunk, de az adatokat inkább csak a fejemben őriztem eddig. És persze, ha már tudom, hogy az emlékezetem és a tények hol térnek el egymástól, akkor jó lenne egy olyan műtrágyaszóró is, amelyikkel gyorsabban és pontosabban adagolom a tápanyagot. Minimum menet közben változtatható szórásra lenne szükségem.” – mondja egy sárvári földműves, akinél általában 6 tonnát terem a búza.

Április első dekádjában, ahol még van remény a búzaállomány talpra állásában a fejtrágyázást érdemes megismételni, a szokásosnál nagyobb mennyiségű folyékony fejtrágyával, ami lehetőleg a nagy hatóanyag-tartalmú, a repce trágyázásában is használatos korszerű, műtrágyával valósuljon meg a bokrosodás végi – szárba indulás eleji időszakban, azaz most már minél előbb.

A tavaszi növényvédelmi beavatkozásokkal, így a gyomirtás, az első gombaölő, rovarölő szerek alkalmazása egy menetben célszerű. A fotoszintézis aktivitását fokozó keserűsó, azaz magnézium-szulfát, valamint komplex hatóanyag-tartalmú lombtrágyák, a nitrogén, a réz, a magnézium és a vas, továbbá a biológiailag aktív aminosav-készítmények és biológiai növénytápláló anyagok kijuttatása elengedhetetlen. A vírusvektorok áttelelő alakjaival szembeni a célzott fellépés még mindig ajánlott. (Forrás: agrarszektor.hu)