Brüsszel gőzerővel gyártja a betelepítési programokat

Fotó forrása: Orbán Viktor facebook oldala

Brüsszelben gőzerővel gyártják a betelepítési programokat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Úgy fogalmazott: a Brüsszelben ma hatalmon lévő bevándorláspárti erők a májusi európai parlamenti (EP) választásig mindent át akarnak erőltetni, mert előfordulhat, hogy a szavazás után egy bevándorlást elutasító többség jön létre a kontinensen.

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Az Európai Bizottság ezért most közzétette programját arról, mit kellene sürgősen végrehajtani, ami – a miniszterelnök értékelése szerint – „horrorgyűjtemény egy magyar ember számára”.

Brüsszel elvenné a határvédelmet a tagállamoktól

Ugyanis állandó betelepítési programról, legális migrációs útvonalak megnyitásáról, afrikai országokkal közös kísérleti migrációs programokról és humanitárius vízum bevezetéséről szól, továbbá bevonná az NGO-kat a vízumelbírálásba, elvenné a határvédelmet a tagállamoktól, és átadná a Frontexnek, ahol már nem határvédelemről beszélnek, hanem határmenedzsmentről – fejtette ki. „A határvédelem szó azt jelenti, a határ, amit megvédünk, a határmenedzsment azt jelenti, hogy van ott valami, amin az átjutást valahogy el kell intézni. Ez egy teljesen más gondolkodásmódot kifejező kategória, illetve definíció” – fogalmazott. A kormányfő ezek alapján arra számít a közelgő EU-s csúcstalálkozóval kapcsolatban, hogy „erős napjai” lesznek a jövő héten Brüsszelben.

Orbán Viktor azt is mondta, bevándorláspárti oldalon mindig az EP – „Magyarországgal is szórakozó” – liberális frakciója megy legelöl, mert olyan pénz- és médiatámogatás van mögötte, amely alapján ez tekinthető a legerősebb csoportnak az EP-ben.

A miniszterelnök az interjúban az elmúlt évek fontos eredményének nevezte, hogy felszínre hozták a korábban rejtőzködő, „víz alatt dolgozó” Soros-hálózatot, amelyet senki nem hatalmazott fel az emberek életének befolyásolására.

Megjegyezte, ez a csata az Egyesült Államokban is zajlik: Donald Trump elnök erőcsoportjai, valamint „a Sorosék” között, és míg a Trump körüli erők vissza akarnak térni az amerikai nemzeti érdekek alapjára, addig a Soros-féle hálózatok, a globalisták a nemzetállamokra nézve kötelező világkormányzást akarnak. Ez a szembenállás mindenhol megfigyelhető – folytatta -, Magyarországon is, csak az ellenzék „szárnyaszegettsége” miatt a konfliktus nem rajzolódik ki a maga komolyságában, mert ugyan a magyar ellenzék a globalista világkormányzás filozófiáját képviseli, „csak éppen ebben a pillanatban ennek nincs nagy jelentősége”.

Szerinte egyébként az ilyen hálózatok, mozgalmak „három telefonon intézik az ügyeket” – ami kétségtelen versenyelőnyük a nemzetállamokkal szemben -, be akarják juttatni az embereiket a fontos helyekre, úgy működnek, mint a titkosszolgálatok, „ők maguk a kiszervezett titkosszolgálatok”.

A kormányfő hozzátette azt is: a magyar gazdaságról ma mindenki elismeréssel szól, „ahol pedig pénz van, ott spekulánsok is vannak, ahol hús van, ott légy is van”. Az ország vezetésének szerinte az a dolga, hogy a spekulánsokat, mint amilyen Soros György is, „elhessentse”.

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Szóba került az ENSZ tervezett migrációs paktuma is, amelyből Magyarország kilépett, és amelyről a miniszterelnök úgy fogalmazott: a Soros-féle nemzetközi hálózatoknak van egy olyan kísérletük, hogy az ENSZ-t használják fel a migráció jó dologként való elismerésére, így ugyanis a „Soros Györgyök” azt mondhatják, a világ hatalmazta fel őket. Szerinte egyre több ország fog távolodni ettől az ENSZ-dokumentumtól.

Recep Tayyip Erdogan török elnök hét eleji budapesti látogatásáról szólva Orbán Viktor azt mondta: a magyar külpolitika általános alapelve, hogy „nekünk az a dolgunk, hogy barátokat gyűjtsünk, ne pedig ellenségeket”.

Hozzátette továbbá, hogy a török politikai rendszer kérdésével kapcsolatos ügyek a törökökre tartoznak. Magyarországot eddig is távol tartotta attól, hogy „rossz nyugat-európai tempót” vegyen fel, és megpróbáljon kioktatni más államokat, hogy „ejnye-bejnye, nem így kell ám viselkedni” – fejtette ki. Megjegyezte, ezt a „divatot” az amerikaiak vezették be, de ők is rájöttek, hogy ez a viselkedés nem vezet sehova.

A miniszterelnök kiemelte emellett, hogy Magyarország biztonsága közvetlen összefüggésben van a török politikával, Törökországban ugyanis jelenleg 4 millió migráns tartózkodik, akik azért nem indulnak meg Nyugat felé, mert a törökök nem hagyják őket, de ha hagynák, akkor ezeknek az embereknek egy tekintélyes része néhány nappal később a szerb-magyar határon tűnne fel. Ezek alapján elemi érdeknek nevezte, hogy Törökországnak erős politikai rendszere és erős vezetője legyen.

 Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Tarlós István héten bejelentett főpolgármester-jelöltségéről Orbán Viktor elmondta: a Fidesz kerületi polgármesterei hatalmazták fel őt arra, hogy kérje fel a főpolgármestert az újraindulásra.

Azt is mondta, Tarlós István nem olyan ember, akit a miniszterelnök „csak úgy egyik helyről a másikra küldözgethet”, de ez vice versa igaz, vagyis „egyikünk sem az a tipikus balett-táncos alkat”. Tarlós Istvánnak voltak ugyanakkor megkötései is – jelezte -, ezek alapján létrejön például a budapesti fejlesztési tanács, amivel a főpolgármester komoly jogokat szerzett a fővárosnak, ragaszkodott ugyanis ahhoz, hogy budapesti fejlesztések csak a budapestiek hozzájárulásával valósulhassanak meg.

Végül az ápolási díj emelésére tért ki a kormányfő, hangsúlyozva, hogy az érintettek olyan terhet viselnek, amely több figyelmet tesz indokolttá. „Folyamatosan érjük el azokat a társadalmi csoportokat, amelyek nehéz helyzetén segíteni tudunk” – fogalmazott, közölve: az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege havi 100 ezer forintra nő, a cél pedig az, hogy 2022-re a díj elérje az akkori minimálbér összegét. Hozzátette, azok gondozási díját is emelik, akik nem a gyermekeiket ápolják otthon.

(MTI, kormany.hu)

Bánki Erik: A migránsok betelepítése hatalmas pénzügyi terhet jelentene

A kormánynak minden eszközzel fel kell lépnie a Sargentini-jelentés ellen, amely Brüsszel nyomásgyakorlása a magyar migrációs politika megváltoztatására – mondta Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke a testület ülését követő sajtótájékoztatóján tegnap Budapesten. Hozzátette: a jelentésben szereplő adatok szerint az országnak legalább 50 ezer illegális bevándorlót kellene befogadnia, ami a jelenlegi német költségvetési adatok szerint évente közel 500 milliárd forintos terhet jelentene a magyar költségvetésnek. Elmondta, a gazdasági bizottság kormánypárti képviselői a csütörtöki ülésen támogatták a Sargentini-jelentés elutasításáról szóló javaslatot. MTI