Az elmúlt időben a jogalkotó – részben uniós felhívásra – kiemelten foglalkozott a börtönben előforduló negatív körülmények miatti kártérítési igények szabályozásával.
A jogszabályi rendelkezések tehát megszülettek, így jelenleg azok megfelelő gyakorlati alkalmazása a feladat. Ezt segíti elő az Alkotmánybíróság öt fős tanácsának 2021 júniusában meghozott határozata.
A Szegedi Törvényszék és az elsőfokú bíróság döntéseit az Alkotmánybíróság megsemmisítette, új eljárásban kell majd döntést hozniuk.
Az ügy lényege, hogy a panaszos 2013 októbere és 2019 augusztusa közötti időszakra terjesztett elő kártalanítási igényt, mivel előadása szerint szellőzetlen, zsúfolt helyen tartották fogva, nem volt megfelelő az élelmezés, az egészségügyi ellátás sem.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy több alkalommal, esetenként 30 napot meghaladó időre megfelelő volt az elhelyezés, ezért ezen időszakokra érdemi vizsgált nélkül elutasította a kérelmet, a többi részre nézve azt megítélte. A panaszos fellebbezett, a másodfokú bíróság elutasította kérelmét.
Ezt követően terjesztett elő alkotmányjogi panaszát az elítélt, mert szerinte a visszaható jogszabályalkotás tilalmába ütközött a 2017-es törvénymódosítás, és azt az ő kárára nem lehet alkalmazni/ Az Alkotmánybíróság már 2019-ben egy döntése során kimondta, hogy a bíróságok nem értékelhetnek olyan jogszabályváltozást a az indítványozó terhére, ami nem volt hatályban, tehát nem is ismerhetett. /
A panaszt formailag és tartalmilag megalapozottnak találták, ezért került sor az ítéletek megsemmisítésére. A lefolytatandó eljárásban részletes bizonyítást kell felvenni, tehát a döntés nem eredményezi azt, hogy az elítélt követeléseit minden további nélkül meg kell ítélni!
Megjegyezni kívánom, hogy jelenleg a kártalanítás összege napi 1.200-1.600 Ft, szemben a korábbi idővel, amikor nem volt szabályozás, és az uniós bíróság horribilis összegekben marasztalta a Magyar Államot.
Arra külön is szeretném felhívni a figyelmet, hogy szinte a legutóbbi napokban jutottunk el odáig, hogy a zsúfoltság megszűnt a börtönökben, így az egyéb körülmények is jelentősen javultak. Sajnos ennek nem a az oka, hogy ilyen mértékben csökkent a bűnözés, hanem az, hogy számos új büntetés-végrehajtási intézményt hoztak létre.
A Polgári Kisgazdáknak talán nem könnyű megszokni a börtönviszonyok miatti kártalanítás intézményét, de annak örülhetünk, hogy végre megszűnhet az ezzel kapcsolatos, szinte iparággá fejlesztett kártalanítási eljárások sora és az adófizetők pénzét nem arra illetéktelenek teszik zsebre!
Dr Bakos Zoltán, KPE szakértő