Börtönbiznisz: STOP!

Fotó: Guerini-Temesi Melinda/IM

A börtönbiznisz szó véletlenül sem nevezhető jogi szakkifejezésnek,de mindenki számára jól érthető tartalmat takar: azon emberek, jelesül szabadságvesztésre ítéltek és jogi képviselő segítőinek igyekezetét, hogy az elítélésből, a szabadság elvonásából az államtól pénzt csikarjanak ki.

Az elmúlt években ez az összeg százmillió forintos összeget tett ki, amit ” természetesen ” mi, adófizető polgárok álltunk! Ennek tarthatatlanságát belátva pár hónapja mindezek felfüggesztéséről született gyors jogszabály, most pedig a Kormány benyújtotta az átfogó megoldást célzó törvénytervezetet.

Hiába vagyok jogász, előzetesen magam sem gondoltam volna, hogy ehhez már meglévő tíz törvény módosítása szükséges: az illetékekről  a bírósági végrehajtásról,  a bűncselekmények áldozatainak segítéséről,  az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről, a büntetések végrehajtásáról szóló,  a polgári és a büntető perrendtartásról rendelkező, a költségmentességről szóló, a bűncselekménnyel okozott kár megtérítéséről rendelkező, a veszélyhelyzet átmeneti szabályairól  hozott törvényekhez kellett hozzányúlni.

A törvényre egyrészt a visszaélések megszüntetése érdekében van szükség, másrészt azért, mert a társadalmi igazságérzetet sértették az ilyen ügyek.

Igen részletes szabályozást igényelt az uniós tagállamokkal kapcsolatos ezirányú együttműködés szabályozása, az ezzel összefüggő jogsegély.

Pontosan megfogalmazták,hogy egyáltalán miért is járhat kártalanítás az elítélt részére, melyek az elhelyezéssel kapcsolatos feltételek. Ezeket együttesen  az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményeknek hívják.

A megfizetésre az állam köteles, az elévülési idő a körülmény megszűnésétől számított hat hónap.

Megfogalmazták azt is, hogy ezen összegből mit lehet, és  mit nem lehet levonni.

A kérelmet nyomtatványos, a büntetés-végrehajtási intézetnél kell benyújtani. Alaki hiányosságok esetén ezt visszautasítják,  ha mód van rá, úgy egyszerű módon elbírálják,  szükség esetén a büntetés-végrehajtási bíróhoz továbbítják.

Egyszerűsített elbírálás esetén a kártalanítás összege napi 1200 Ft.

Ha a büntetés-végrehajtási bíró dönt, úgy a napi összeg 1600 Ft-ra emelkedhet.

A kifizetés előtt meg kell keresni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart az esetleges tartozások közlése végett, és fel kell mérni az áldozatok részére járó kártalanítások összegét is.

Előírták a kielégítési sorrendet is azon esetre,ha a teljes tartozást a kártalanítás nem fedezni.

A teljesítés az elítélt bv által kezelt számlájára, ha már szabadult, úgy átutalással teljesítenek, de csak olyan számlára, melynek tulajdonosa és kizárólagos rendelkezési jogosultja a volt elítélt. / Jogi képviselőhöz nem történhet kifizetés! /

Az áldozati – sértetti igények előterjesztési módja egyszerűsödik, eljárása költségmentes a bíróság előtt. maga z eljárás pedig gyorsított!

Jelentős változás, hogy a bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés nem évül el öt éven belül  mindaddig,míg a büntethetőség nem évül el, tehát az öt éves általános elévülési idő meghosszabbodhat!

A törvény részben még 2020 decemberében, részben 2021 januárjában lép hatályba.

A Polgári Kisgazdák reménykedve néznek az új jogszabály alkalmazása elé, mely megakadályozza a bűnözők  gazdagodását és elősegíti az áldozatok kártalanítását!

 

Dr. Bakos Zoltán