Joe Biden vasárnap Európába utazik, és három országban is megfordul majd, hogy ápolja az ukrajnai háború által próbára tett szövetségi kapcsolatait. Londonban, Vilniusban, valamint Helsinkiben is megfordul majd az amerikai elnök. A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan szerint az utazás „az elnök vezető szerepét fogja bemutatni a világpolitika színpadán”.
Miután vasárnap éjszaka megérkezik Londonba, másnap következik az utazás központi eseménye, a vilniusi NATO-csúcstalálkozó. Az utolsó állomás Helsinki lesz majd, ahol Biden csütörtökön várhatóan megünnepli a NATO Finnországgal való kibővítését.
Biden vasárnap este érkezik Londonba. Hétfőn a London nyugati határában emelkedő windsori kastélyban találkozik majd III. Károly királlyal, akivel koronázása óta először nyílik lehetősége eszmét cserélni. „Mindig van miről beszélni az Egyesült Királysággal” – mondta Max Bergmann, az amerikai külügyminisztérium volt tisztviselője. Találkozójuk középpontjában minden bizonnyal a klímaváltozás és a probléma kezelésére irányuló kezdeményezések lesznek.
A királlyal való találkozója után Biden Rishi Sunak miniszterelnökkel tárgyal a Downing Street 10-ben. Sunak a jövő év végén választásokon kell, hogy bizonyítson, de egyelőre pártja a közvélemény-kutatások szerint csúnyán lemaradt az ellenzék mögött. A miniszterelnök ingatag politikai helyzete ellenére szoros kapcsolatot ápol Bidennel, és ez lesz a hatodik találkozójuk, amióta Sunak tavaly októberben hivatalba lépett.
Bergmann szerint Sunak személye „kellemes változást jelentett” elődje, Boris Johnson után, akivel voltak bizonyos nézeteltérések, főként annak extravagáns politikai stílusa miatt.
Ezt követően Biden két napot tölt majd el a litván fővárosban, amely az éves NATO-csúcstalálkozónak ad otthont. Részt vesz a vezetőkkel folytatott megbeszéléseken, és beszédet tart a vilniusi egyetemen.
Az elnök valószínűleg kellemetlen kérdéseket fog szövetségeseitől kapni arról, hogy az Egyesült Államok miért küldött Ukrajnába olyan fegyvert, nevezetesen a kazettás bombát, amelyet a NATO-tagok több mint kétharmada betiltott, mert az bizonyítottan rengeteg civil áldozatot követel.
Jens Stoltenberg főtitkár szerint a csúcstalálkozó egyértelmű üzenetet fog küldeni, mégpedig azt, hogy a NATO egységes, és Oroszország pedig meg fog fizetni az agresszióért.
Vannak azonban nézeteltérések is a szövetségen belül. A legfontosabb ezek közül Ukrajna lehetséges NATO-tagsága. Egyes tagállamok gyors, határozott lépéseket szeretnének látni a NATO keleti szárnyán, és úgy tekintenek Ukrajna csatlakozására, mint az orosz agresszió elrettentésének egyik módjára.
Más országok jóval óvatosabb megközelítést támogatnak.
Thom Tillis észak-karolinai szenátor, aki részt vesz a csúcstalálkozón, egy hatalmas családi összejövetelhez hasonlította azt, ahol sokat civakodnak, mégis összetartanak. A nap végén ugyanúgy egy családnak érezzük magunkat – mondta Tillis. Hozzátette: „Ez a világtörténelem legerősebb katonai szövetsége, és úgy gondolom, hogy csak erősebb lett az Egyesült Államok határozott kiállása, Stoltenberg főtitkársága, valamint a Vlagyimir Putyin által jelentett fenyegetés hatására”.
Két vilniusi éjszaka után az elnöki különgép Helsinki felé veszi az irányt. Finnország áprilisban vált a NATO 31. tagjává, „rámutatva az orosz agresszió kudarcára”. A finnekkel együtt a szomszédos svédeknek is csatlakozniuk kellett volna, ám ez az ügy egyelőre elakadt.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pár nappal ezelőtt látogatást tett a Fehér Házban, és találkozott Bidennel, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Törökországra és Magyarországra, akik egyelőre nem szavazták meg a svédek szövetségbe való felvételét. Egyelőre úgy néz ki, kevés remény van arra, hogy Vilniusban megoldódik ez a kérdés.
Forrás: AP, hirado.hu
