Az elmúlt években sokak örömére jelentősen növekedett a turisztikai vendégéjszakák száma. Sokaknak viszont sérelmet, anyagi és egyéb kellemetlenséget, kárt okozott ez a jelenség, tevékenység.
Azokon a területeken, ahol a pár napos bérbeadás könnyen megvalósulhatott, jelentősen emelkedtek az ingatlanárak, ezzel együtt az albérleti árak is, de az alkalmi lakók magatartása sokszor zavarta az állandó lakók nyugalmát.
Világossá vált, hogy törvényi szabályozással kell megoldani a helyzetet, és ezt még a nyári szünet előtt meg is tette a Országgyűlés. Az indoklásból is kiderül, hogy az Alaptörvényben biztosított magán-és családi élethez való jog, az otthon nyugalmának megvédése is indokolta az új jogszabályt.
Két új fogalom került bevezetésre:
– magánszálláshely: üzemeltetője magánszemély vagy egyéni vállalkozó, és a szobák száma maximum nyolc, míg az ágyak száma legfeljebb tizenhat,
– egyéb szálláshely: egyéb üzemeltető által működtetett épület, ahol legfeljebb huszonöt szoba és maximum száz ágy található.
A tevékenység csak azt követően kezdhető meg, ha a kereskedelmi hatóság felé a bejelentés előzetesen megtörtént.
Felhatalmazást kapott a Kormány a részletes szabályok megalkotására, de ami közvetlenül is kihat az érintettekre: minden települési önkormányzat rendeletet alkothat, melyben megállapítja, hogy évente hány napon keresztül végezhető ez a tevékenység.
Ugyancsak az önkormányzatok állapítják meg a be nem tartás esetén alkalmazható bírság és eltiltás szabályait.
Annak érdekében,hogy az ellenőrzés és a nyilvántartás központilag is biztosítható legyen, az önkormányzatok rendeleteiket öt napon belül kötelesek megküldeni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz. Kiemelten is megfogalmazták: az önkormányzatok nem kötelesek a korlátozó rendeletek megalkotására, ezt mindig a helyi igények szerint kell eldönteni.
A törvény már 2020. augusztus 1-én hatályba is lép, megalapozott reményt fűzhetünk ahhoz, hogy a társasházi konfliktusok és az adóelkerülések száma csökkenni fog.
Dr. Bakos Zoltán
