Belvárosi Kisgazdák megemlékezése október 23-áról

A Belvárosi Kisgazdák az ‘56-os Vitézi Renddel közös szervezésben emlékeztek meg nemzeti ünnepünk előestéjén a Belvárosi Kisgazda Polgári Egyesület Belgrád rakparti konferenciatermében az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcról.

Mottó: “Mennyi, mennyi haláltól nő a gyász
                és a szabadság láthatatlan fája?!
                A gyilkosoknak nincs hazája!
                S a hazát, hány ezer vértanú vére táplálja?”
                                                                   (Turcsány Péter)

Dr. Bartal Sándor elnök ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy “1956. október 23-ára emlékezünk, a magyar nép ezeréves szabadságküzdelmeinek XX. századi csúcsára, legfényesebb csillagára. Arra a forradalomra és szabadságharcra, amely ismételten – ki tudja hányadszor – bebizonyította, hogy egy nagyra hivatott nemzetet csak ideig-óráig , akkor is csak aljassággal, hazugsággal, gyilkos terrorral lehet eltántorítani az Isten által rendelt történelmi útjáról.

Emlékezzünk, mert nem feledhetjük azt csodát, amelyről 1956. októberében az egész világ beszélt. Az igazság pillanatát, amikor egy számában kicsi, de igaza tudatában, észben, erőben és szent akaratban annál nagyobb, a végét csendben várni, kipusztulni nem hajlandó nép azt mondta: Elég volt!

Ünnepi beszéde végén Dr. Bartal Sándor emlékeztetett arra, hogy  “A szovjet bolsevizmus 1956. októberében Magyarországon kapta meg azt a halálos vírust, amelyből nem tudott kigyógyulni, és 1989-90-ben a kommunista diktatúra halálához vezetett! Az elnyomó, terrorra épült szovjet birodalom összeomlott, és Kelet-, és Közép-Európa rab nemzetei felszabadultak a szovjet rabiga alól.”

Október 23-án Dr. Bartal Sándor Budapesten, a Vértanúk terén lévő megemlékezésnél a Fővárosi Kisgazdák nevében elhelyezte a kegyelet koszorúját a kommunisták által ártatlanul kivégzett mártír miniszterelnök, Nagy Imre szobránál.