„Víz és energiatakarékosság. Lehet-e valami gazdaságos, ha környezetkímélő?” Az alábbi témakörben adott tájékoztatást Tóth Éva, a Bauer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója Szolnokon.
A helyi adottságoknak leginkább megfelelő, ezzel a fenntarthatóságot szolgáló öntözési technológia kiválasztásáról van szó. Nagyon sok újságcikk szól arról, hogy mennyire fontos lenne az öntözés egyre szélesebb körben történő alkalmazása. Az öntözési stratégia kidolgozása is ebbe az irányba mutat. Szinte minden kormányzati fórumon elhangzik az öntözés fontossága, a gazdálkodók is szívesen öntöznének. Reméljük, sikeres lesz ez a program, mert ez mindenki érdeke. Ugyanakkor azt látni, hogy az öntözésfejlesztésre rendelkezésre álló 49 milliárd forintos keretből eddig 7,5 milliárdról született döntés, pedig sokan még 2016-ban beadták a pályázatukat. Ennek tükrében ez egy meglehetősen hosszadalmas és bonyolult folyamat, mire valóban eljut oda egy gazdálkodó, hogy öntözni tudjon. – Ez azért van, mert nagyon költséges az öntözés kialakítása a szántóföldi kultúrákban, egyúttal akadozik a döntéshozás is. A jó öntözésfejlesztési terv kidolgozása is nagyon fontos, ami szintén időbe telik. A következő lépés a szükséges engedélyek beszerzése. Ráadásul ehhez jöhet még egy újabb engedélyezéssel és ügyintézéssel járó lépés: ha elektromos csatlakozási pontot kell, kiépíteni a területen vagy át kell helyezni egy légvezetéket, akkor az legalább egy évig tart. – Ha már megvan az üzemi öntözési szándék, rendelkezésre állnak a források a beruházáshoz, áram is van, víz is van, akkor a legfontosabb kérdés, hogy milyen öntözési technológiát használjon a gazda. Az egyéb agrotechnikai megoldásokhoz hasonlóan az öntözésnél is érdemes a termőhelyhez igazodó termesztés-technológiát választani. Amivel pedig egyre gyakrabban találkozunk a partnereinknél, az a munkaerőhiány, ezért automatizálható rendszerekre van szükségük. – A cél a szántóföldi búza és kukorica kultúrákban is a víztakarékosság és az energiafelhasználás csökkentése, ezáltal a minél nagyobb hatékonyság elérése. Mindenképpen törekedni kell a túlöntözés elkerülésére: annyi vizet és csak oda juttassunk, ahova kell. Ezzel, jóval gazdaságosabbá tehetjük a termelést. A pontos vízkijuttatással, a meteorológiai állomással, talaj-nedvességmérő szondákkal kombinált öntözésvezérlés lehetőséget ad erre. Ehhez kapcsolódóan egy alkalmazás segítségével követni és módosítani lehet az öntözési terveket. Térképen látni, hol tart a gép, mennyit öntözött, és mikor kell az adott területre menni. A rendszer ugyanakkor csak adatot szolgáltat, a döntés meghozatala minden esetben a szakember, a gazda felelőssége. – Szerencsére több olyan gazdálkodó van, akinek nagyon fontos, hogy a helyi igényekhez igazodva öntözze a növényeit. Itt lép be a képbe az egyedi szórófej-szabályozási rendszer, amivel felszereljük a center öntözőgépeinket. Ennek az előnye, hogy minden egyes fúvóka kiadott vízmennyisége külön szabályozható egy táblatérkép alapján. Ez utóbbi segítségével meg lehet határozni, hogy az adott területen mennyi víz kijuttatása szükséges. Például, ha egy út keresztezi a táblát, a gép automatikusan kikapcsol, illetve egy adott beékelődő idegen területet szintén automatikusan kihagy az öntözésből. Napjainkban a szántóföldeken többnyire esőztető öntözőberendezésekkel, ezen belül mobil csévélődobos gépekkel és a fix telepítésű lineár illetve center öntözőgépekkel találkozhatunk, ezek közül legnépszerűbbek a jól automatizálható körforgó öntözőberendezések. Az esőszerű öntözés mellett szól, hogy a kukorica megtermékenyülése, kötése során nagyon fontos a levegő megfelelő páratartalma, ilyenkor a vízpótláson kívül a megfelelő mikroklíma biztosításában is fontos szerepet játszik az öntözés. A kukorica virágporának élettartama a címerből való kikerüléstől számítva nagyon rövid, és elsősorban a levegő hőmérséklete valamint páratartalma befolyásolja. Forróság és légköri aszály esetén pár percre is csökkenhet. Ezért fontos a megfelelő időpontban történő öntözés, hogy ez által a levegő páratartalma elég magas legyen, mivel ez segíti elő a pollenek bibeszálon történő megtapadását, ez pedig jelentősen befolyásolja a termésátlagot. – Az öntözés megtérüléséről az alábbiak mondhatók: 100 hektárnyi csemegekukorica esetében 4 szezon alatt megtérül a befektetés. Mégis sokan halogatják a döntést, de ez nem biztos, hogy jó taktika. Aki például 2016-ban beadta a pályázatát, és azóta vár, annak volt 2 szezonja, amit nem öntözött végig. Ha pedig kiszámoljuk, ennyi idő alatt a beruházás banki finanszírozással egy megfelelő területméret esetén akár meg is térült volna. Szóval nem mindig érdemes a támogatásra várni. De az 50 százalékos támogatás intenzitás akkora, ami miatt az is érthető, hogy inkább várnak a gazdák. Ugyanakkor több példa is van arra, hogy önerőből létesítettek öntözőrendszert. Érdemes kiépíteni, mert nem lehet tudni, hogy a gazdák költségvetésébe belefér-e még egy ilyen száraz nyár, mint amilyen most volt. (Forrás: magro.hu)
Fekete Ferenc, a Kisgazda polgári Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének az elnöke – A kép forrása: szoljon.hu
Fekete Ferenc, a Kisgazda polgári Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének az elnöke: az öntözés a Közép- Alföldön az egyik legfontosabb agrotechnikai elem. A vízrendezés és a talajjavítás után, ebben a sorrendben, a harmadik elemként célszerű megvalósítani. A Polgári Kisgazdák változatlanul és teljes intenzitással támogatják a Kormányt az öntözés-fejlesztést megalapozó intézkedések meghozatalában. (KPE)
