Árgyelán János, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Békés megyei szaktanácsadója: rendkívül nagy számban hullottak el a méhek az elmúlt hónapokban a tavaly ősztől elszaporodott ázsiai méhatka, illetve az általa hordozott vírusok következében.
Az állomány negyven százaléka elpusztult, vagy olyan mértékben legyengült, hogy nem lehetett bevonni a termelésbe. Több méhészetben is családokat egyesítettek, hogy elkezdődhessen a mézgyűjtés. A repceméz esetében gyenge eredmények születettek. – Ennek több oka is van – fogalmazott a szakember. – Egyrészt a növény korábban virágzott, amikor arra a méhcsaládok még nem igazán készültek fel, másrészt a szeles, esős időjárás is alaposan megnehezítette a körülményeket. Az akáccal kapcsolatban kifejtette, országos szinten magasnak számított az elfagyások aránya. Szerencsére a megyében csak néhány helyen pusztított a nulla fok alatti hőmérséklet, ugyanakkor a csapadékos időjárás ennek a növénynek az esetében is akadályozta a termelést – tette hozzá. – Akadtak megyei méhészek, akik vándoroltatták méhállományukat, és sikerrel jártak, de a helyzet egyáltalán nem alakult egyszerűen. Hazánkban három részre osztják az akác termőterületét. Térségünk a déli vagy első részhez tartozik. A középterület Debrecen, Lajosmizse és Kecskemét vonalában húzódik, míg az északi Nógrád megye és a Mátra vonalában helyezkedik el. Békésből viszonylag sokan járnak Nógrádba, de idén ott elfagyott a növény kilencven százaléka. Mindent összegezve, az idei akácméz mennyisége gyenge közepesnek nevezhető. Jelenleg a napraforgóméz betakarítása zajlik. – A megyében 65 ezer hektár a napraforgó vetésterülete – ecsetelte Árgyelán János. – A mi szempontunkból kevésbé szerencsés, hogy a növény vetése egy időben történt. Így nagyjából egy-másfél héten belül vége a szezonnak, és megkezdődik a felkészülés a teleltetésre. Az aszály, a szárazság újabb kérdéseket vet fel. Ha ilyen marad az időjárás, akkor virágporhiány léphet fel, és nektárból sem lesz elég, vagyis a méhészeknek etetniük kell az állományt. Az Országos Magyar Méhész Egyesület Békés megyei szaktanácsadója szólt arról is, hogy az atkafertőzésnek sikerült véget vetni. Jelenleg kis-mértékű az atkafertőzés veszélye. Az alacsonyabb méztermés, hatással van az árakra. A nagybani árak hasonlóan alakulnak, mint a mezőgazdaság más ágaiban. A búza is aratáskor a legolcsóbb a méz és pergetéskor. Hogy a későbbiekben milyen folyamatokat indít el a kevesebb méz, azt a jövő mutatja meg. de a helyi piacokon megvásárolható mézek árai nem fognak az egekbe szökni, nagyobb mértékű emelkedés nem várható. (Papp Gábor/beol.hu)
Az Európai Parlament 560 igen szavazattal, 27 ellenében, és 28 tartózkodással az idén tavasszal elfogadta a jelentős szigorításokat tartalmazó mézjelentést. Az előterjesztést Erdős Norbert Békés megyei EP-képviselő készítette. Magyarország Európa harmadik legnagyobb méztermelője. A politikus elmondta, a magyar méz 75 százaléka a külpiacokra, elsősorban az Európai Uniós piacokra kerül. Az EU jelenleg mézbehozatalra szorul, és csaknem 100 ezer tonna kínai méz érkezik az unióba. – Az EU-n kívülről érkező méz 20 százaléka pedig hamisított méz – hivatkozott statisztikai adatokra a képviselő. A jelentés egyik legfontosabb eredménye, hogy a nektáros üvegeken megjelölik a méz származását, amiből meg lehet tudni, hogy melyik országban, milyen arányban termelték az adott mézet. A méhész ágazat támogatására biztosított összeget is emelik, a mostani évi 36 millióról 50 millió euróra. Kiemelte, a méhekre káros neo-nikotinoid hatóanyagú növényvédő szereket a jelentés betiltaná, mert a szakemberek már megtalálták az ezt helyettesítő anyagot. A politikus újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az EP-ben elfogadott jelentést követően várhatóan másfél év múlva kerülnek elfogadásra a fentebb felsorolt jogszabályok. A német mézfogyasztás két és fél kilogramm, a magyar nem éri el az egy kilogrammot sem. Ha a jelentésben megfogalmazott célok teljesülnek, az megtisztítja a piacot, és kiszorul az EU-ból az olcsó, hamisított méz, így a valódi méhészek magasabb árat kapnak a termékükért. A bio méhészkedés nagyobb jövedelmet ad. A bio mézzel csaknem duplázni lehet az árbevételt. Békés megyében húszan méhészkednek így. Erre 1-2 év alatt lehet áttérni.
Hanó Miklós, a Kisgazda Polgári Egyesület Békés Megyei Szervezetének az elnöke, valamint a Kisgazda Polgári Egyesület Országos Elnökségének a tagja és a Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere: Békés megye hagyományosan jó méztermelő vidék. Az itt termet akácmézet mindenkinek érdemes megkóstolni, mert a véleményem szerint ilyen kiváló minőségű akácméz nincs sehol máshol. Nekünk gazdálkodóknak a növények beporzása is nagyon fontos. Erdős Norbertnek az Európai Parlamentben végzett munkája példaértékű. A jövő évben sorra kerülő európai parlamenti képviselő-választáson a Békés megyében élő és gazdálkodó emberek egyértelműen Erdős Norbert mögött állnak. Az Európai Mézjelentés, a juh- és kecsketartás ügyének a felkarolása, illetve az édesvízi haltenyésztés érdekében végzett európai parlamenti képviselői munkája alapján Erdős Norbertnek mindenképpen folytatnia kell a kistelepülések mezőgazdaságból élő népességének a szolgálatát 2019 után is, további 5 esztendőn át az Európai Parlamentben. (KPE)
