A mi életünkben, szakmai pályafutásunkban nagy valószínűséggel nem fogunk hasonlót megtapasztalni még egyszer – mondja a koronavírus-válságról az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója, aki szerint a második negyedéves GDP-adat a történelemkönyvekbe is bekerülhet. Tóth Balázst a vezérváltáson áteső olasz anyabank elvárásai mellett a törlesztési moratóriumról, a példátlan vállalati likviditásbőségről, a home office jövőjéről és az ESG-átállásról is kérdeztük.
Portfolio: Két éve, hogy Ön áll a magyar UniCredit Bank élén, a múlt hónapban pedig az olasz tulajdonosnál, az UniCredit Groupnál történt vezérváltás. Mit csinál másképp Ön, mint az elődje, és milyen változásokra számít az eddigi az információk alapján az olasz tulajdonos magyarországi elvárásait, terveit illetően?
Tóth Balázs: Az elmúlt évek eredményei alapján az UniCredit Bank Hungary az egyik leghatékonyabb, legeredményesebb és legellenállóbb bank a magyar bankrendszerben. A csoportunk dolgozik az új stratégiai tervén, ami 2021 második félévében készül el. Mi ez idő alatt is folytatjuk jelenlegi tervünk megvalósítását a megoldás részeiként és mindig közel ügyfeleinkhez. Elkötelezettek vagyunk az egyszerűsítés, valamint a technológiai és digitalizációs fejlesztések iránt, hogy ügyfeleink igényeit még jobban ki tudjuk szolgálni, hiszen ők állnak minden tevékenységünk középpontjában. Rengeteg fejlesztésünk készült el és van folyamatban, nagyon sok energiát fektetünk ebbe, nagyon sok beruházást hajtunk végre. Nem állunk meg, fokozzuk a tempót.
Vállalati túlsúlyos bankként tartották, és tartják talán ma is számon az UniCreditet. Mennyire igaz ez most a bankra, és várható-e (még nagyobb) nyitás a lakosság felé, a még tömegesebb kiszolgálás irányába?
Bankunk 1990-ben alakult kifejezetten a vállalati ügyfelek kiszolgálására, és a nemzetközi hátterű vállalatokra fókuszáltunk. 2007-ben nyitottunk hangsúlyosabban a lakosság felé. Történelmi oka van, hogy a vállalati túlsúly a mai napig látható a könyveinkben és a portfóliónkban.
A bevételeink kétharmada a vállalati szegmensből érkezik, és nagy valószínűséggel ez a vállalati előny továbbra is megmarad.
Büszkék vagyunk arra, hogy a nagy hazai vállalatok és a kkv-k szívesen dolgoznak velünk, és hogy maximálisan számíthattak ránk a pandémia alatt is. És bár ebben érdemi változásra nem számítunk, dolgozunk a lakossági szegmensünk növekedése érdekében. Fontos célunk például, hogy a vállalati ügyfeleink munkavállalói számára a mi bankunk legyen pénzügyekben a referenciapont. Ezt szolgálja például a teljesen online, otthon elvégezhető számlanyitás néhány hónappal ezelőtti bevezetése is.
Mit érznek már a banknál a következő negyedévek kilábalásából? Felívelőben van-e a hitelkereslet és optimistább-e a bankszektor, vagy épp ellenkezelőleg, a bizonytalanság még az úr?
Ez egy olyan válság, amilyet még egyikünk sem látott, és ami, úgy tűnik, 100 évente egyszer fordul elő. Így nagy valószínűséggel a mi életünkben, szakmai pályafutásunkban nem fogunk hasonlót megtapasztalni még egyszer. A gazdasági adatok alapján úgy gondolom, a magyar gazdaság túl van a nehezén, igaz, rengeteg a bizonytalanság, ez alatt az időfaktort is értem. Egyes ágazatokban jelenleg még a védettségi igazolványokhoz kötik a szolgáltatások igénybevételét, ami természetesen korlátozza a keresletet.
Vannak olyan iparágak, amelyeket nem érintett húsbavágóan a válság, és aktív hitelkeresletet mutatnak most is, ilyen a gyógyszeripar, az IT-szektor, az élelmiszeripar és az autóipar, valamint a szállítmányozás.
A turizmusban, a vendéglátásban és a ruházati kereskedelemben kisebb a kitettségünk, de ezeken a nehéz helyzetbe került ágazatokon is tudunk segíteni a jegybanki, állami hitelprogramok segítségével. A lakossági szegmensben a családtámogatási program és a felújítási támogatás játszik hasonló szerepet, itt már 2020 őszén láttuk a kereslet növekedését.
Milyen makrogazdasági pálya fogja meghatározni az életünket a következő egy-két évben?
A nagyfokú bizonytalanság miatt nehéz tervezni. Több forgatókönyvvel számolunk, de nagy valószínűséggel összejön az 5 százalék körüli gazdasági növekedés idén, majd az ezt követő években 4 százalék körül stabilizálódhat. Rövid távon a vírus még velünk marad az átoltottság növekedése ellenére, és a túl gyors nyitásnak is lehetnek kockázatai, az új mutációk esetleges megérkezéséről nem is beszélve. Arra számítok, hogy az alacsony tavalyi bázis és a korlátozások enyhítése miatt a második negyedév hatalmas GDP-növekedést hoz: megkockáztatom, olyan mértékű lesz, ami bekerül a történelemkönyvekbe. A harmadik negyedéves növekedés a magasabb bázis miatt visszafogottabb lehet, hosszabb távon pedig nagy kérdés, sikerül-e fenntartani a magas beruházási dinamikát. Sokat nyomhat a latban, hogy a pandémia alatt elhalasztott fogyasztás milyen gyorsan jelenik meg újra a piacon, és az újabb EU-források beáramlása is a növekedést támogathatja.
A következő hetek, hónapok egyik legnagyobb kérdése, mi lesz a hiteltörlesztési moratórium sorsa. Ön mit javasolna a jogszabályalkotóknak?
A harmadik negyedévben tervezett kivezetés időzítése ideálisnak látszik, hiszen éppen a várható legnagyobb gazdasági növekedés alatt történne meg a teljes nyitás kézzelfogható közelségében, ami jócskán csökkentené a rendszerkockázatot. Ebből a szempontból szerencsés helyzetben vagyunk. Ugyanakkor azoknak a családoknak és vállalkozásoknak, amelyek a leginkább megszenvedték a járvány gazdasági hatásait, további segítségre lehet szükségük.
A törlesztési moratórium nagyon hasznos volt, elérte a célját.
Ezen nem változtat az sem, hogy sok moratóriumot igénybe vevő ügyfélnek az elmúlt több mint egy évben még javult is a pénzügyi helyzete, náluk akár olyan megoldást is érdemes lehetővé lehet tenni, hogy ne hosszabbodjon meg a hitelük lejárata.
Vagyis akik akarnak, magasabb törlesztőrészlet-fizetést vállalhassanak?
Úgy fogalmaznék, ha az ügyfél kéri, és ezt tudja vállalni, akkor olyan megoldás születhessen, hogy ne kelljen egy-másfél évvel tovább fizetnie a törlesztést.
Még nagyobb kérdés talán, hogy a moratóriumból kikerülők milyen arányban válnak fizetésképtelenné. Mit mutatnak a hitelportfólió moratórium alatti tapasztatai erről, és mire számít vállalati, illetve lakossági oldalon?
Nálunk a vállalati-vállalkozói szegmensben a moratóriumban való részvételi arány 17 százalék, a lakossági szegmensben 34 százalék, összbanki szinten 20-22 százalék. A vállalati szegmensben rengeteg erőforrást (telefonhívások, ügyféltalálkozók, közös gondolkozás) áldoztunk annak egyedi felmérésére, van-e pénzügyi probléma a vállalati ügyfeleinknél. A támogató programok, garanciák is segítenek abban, hogy ne kelljen a nem teljesítő állomány jelentős növekedésével kalkulálunk, és erre jelenleg nem is számítunk bankunknál. A lakossági szegmensben magasabb a kockázat, itt
olyan banki eszközöket, egyedi könnyítő megoldásokat dolgoztunk ki ügyfeleink fizetőképességének megőrzése érdekében, amelyek segítségével, ha nő is a problémás hitelek aránya, ezeket mindenféleképpen fogjuk tudni kezelni.
Hogy sikerült a bank tavalyi éve a fő számok szempontjából?
A pandémia és a válság ellenére sikeres évet zártunk. De a sikert elsősorban abban mérem, hogy mennyire sikerült megvédenünk a védelmi intézkedések betartásával munkatársaink és ügyfeleink egészségét. Abban továbbá, hogy mennyire tudtuk elkerülni, hogy ügyfeleink bajba kerüljenek, mennyire sikerült fenntartani a hálózatunk folyamatos működését és szolgáltatásaink minőségét. Ezekben mind-mind sikeresek voltunk. Másodsorban pedig, ami a számszaki adatokat illeti, tavaly a mérlegfőösszegünk dinamikusan, 20,6 százalékkal nőtt, ennek fő hajtóereje a betétállomány 25,8 százalékos növekedése volt, miközben a hitelállományunk 13,3 százalékkal bővült. A hitel/betét arányunk így tovább javult, és 64,2 százalékot ért el. A magasabb állományoknak köszönhetően a nettó kamatbevételünk 9,7 százalékkal nőtt. Természetesen a működési költségeink is nőttek és az értékvesztés-állományunk is, de a nettó eredményünk így is 31,3 milliárd forint lett, amire nagyon büszkék vagyunk, mert több mint 8 százalékos tőkearányos nyereséget jelent. Az idei első negyedévben is sikerült a jó teljesítményt fenntartanunk.
Sok értékvesztést képeztek 2020-ban, vagy inkább az idei évre hagyták ezt?
A szektor átlagánál valamivel több értékvesztést képeztünk, és ezzel mindenképpen a konzervatívabb bankok csoportjába tartozunk, ahogy eddig is.
A nagyvállalatok bankjaként mennyire aktívak a főleg kisebbeknek szóló támogatott hitelprogramokban?
Jelentős középvállalati és kkv-hitelállománnyal is rendelkezünk. A jegybanki, állami hitel- és garanciaprogramok az üzleti élet vakcináját jelentik, nagyon hasznosak ezek, mindegyikre óriási szükség van. Kifejezetten aktívak vagyunk a nagyon közkedvelt NHP Hajrá! programban, az EXIM kárenyhítő ajánlataiban, és a hitelgarancia-termékek kihasználásában. A refinanszírozott állományunk tavaly 47 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest. NHP Hajrá!-ból több mint 140 milliárd forintra szerződtünk ügyfeleinkkel, mintegy 70 százalékét már ki is helyeztük, ami kkv-hitelpiaci részesedésünkhöz képest nagyon erős teljesítmény.
Mennyire tartja helyesnek vagy egészségesnek, hogy az állam és a jegybank torzított finanszírozási árazással mesterséges likviditásbőségben tartja a magyar vállalati szférát, legalábbis annak egy részét? Mi lehet ennek a következménye?
Egy ennyire rendkívüli helyzetben a hagyományostól eltérő megoldásokra van szükség. Fontos látni, hogy ezek nem egyedi, magyarspecifikus megoldások, hanem a globális trendbe illeszkednek. A központi bankok például likviditásbőséget teremtenek a bankoknál, és rajtuk keresztül a vállalatoknál. Az MNB ezt sterilizálja, hogy ne okozzon inflációs nyomást. Az UniCredit Bank Hungary minden körülmények között jó partner volt és lesz is ezeknek a programoknak, forrásoknak a terítésében.
Hogy látja a lakossági hitelezés helyzetét? Melyek lesznek a fő motorjai a következő negyedévekben, és mi lesz az ellentétes lakáspiaci folyamatok eredője?
Számos szimulációt és modellszámítást végeztünk erre vonatkozóan is, és az eredmények nagyon sokfélék. Összességében azonban 2021-ben élénkülést várunk, a lakossági hitelek iránti igény növekedésére számítunk. Az otthonfelújítási támogatás, az 5 százalékos újlakásáfa bevezetése, az elhalasztott fogyasztás megjelenése, a nyitás és a gazdasági felpattanás segíteni fogja a lakossági hitelpiacot. Van rá esély, hogy a lakáshitelezéshez hasonlóan a fogyasztási hitelezés is hamarosan lendületet vesz.
Tervezik-e a jegybank által minősített fogyasztóbarát személyi hitel bevezetését?
Igen. Őszi-téli bevezetését tervezzük.
Mekkora siker az év elején bevezetett online számlanyitás?
Egyre népszerűbb a szolgáltatás. Ugyanakkor ahhoz, hogy tömegesen vegyék igénybe a teljesen online folyamatot az ügyfelek, kell még egy kis idő.
Mire büszke még a közelmúlt digitális innovációi közül?
Az előző évek digitalizációs erőfeszítéseinek az eredménye, hogy amikor tavaly bejött a járvány első hulláma, mindössze egy-két hét alatt sikerült átállnunk a távoli munkavégzésre, teljesen probléma- és fennakadásmentesen. Tavaly bevezettük az új mobilbanki applikációnkat, ami nagyon népszerű, és egyre többen már az internetbank helyett is ezt használják. Előttünk áll feladatként, hogy teljesen digitális, papírmentes folyamatot alakítsuk ki bankunknál. Június elején indulunk az online személyi kölcsönünkkel, amelynek sajátossága, hogy 30-40 perc is elég az igényléséhez a teljes körű azonosítással, szerződéskötéssel és számlanyitással együtt, és a folyamat akár teljesen papírmentes is lehet. Lépésről lépésre ugyanezt a folyamatot szeretnénk bevezetni az összes csatornánkon, egyfajta omnichannel logika alapján. A fiókokat is fontosnak tartjuk, mert nem feledkezhetünk meg azokról az ügyfelekről, akik nem szívesen használják a mobiltelefont és a digitális teret.
Blockchain, robotizáció, mesterséges intelligencia, big data – mennyire jellemző ezek alkalmazása ma Ön szerint a magyar bankszektorban, és melyikben látja a legnagyobb üzleti lehetőséget?
Divatos buzzwordok ezek, amelyek évekkel ezelőtt nagy lendülettel törtek be Magyarországra is. A jegybankkal most együtt dolgozik a szektor egy biztosítási adatbázis banki felhasználásán, amely a blockchain technológián alapul majd. A robotizáció területén is elértünk már kisebb eredményeket:
az UniCreditnél például próbálunk olyan folyamatokat automatizálni, amelyek egyhangúak, rutinfeladatok. A mesterséges intelligencia és a big data pedig elsősorban az elemzések során kerülnek előtérbe.
A járvány megváltoztatta a munkavégzés formáit. Ön szerint hol lesz a home office és az irodai munkavégzés egyensúlya? Az UniCredit saját tapasztalatai mit mondanak erről?
Úgy gondolom, hogy a hibrid logika marad velünk. Technológiailag hosszabb távon is tudjuk biztosítani a home office lehetőségét, központi épületeinkben épp most térünk át a 10-15 százalékról a 30 százalékos fizikai jelenlétre továbbra is prioritásként kezelve kollégáink egészségét és biztonságát. Ha visszatérünk a normál életbe, 60-40 százalékos arányt várok a fizikai jelenlét javára. Ez egybevág kollégáink igényeivel és visszajelzéseivel. Hátrányként említhető, hogy az elmúlt egy évben a spontaneitás, az ad hoc beszélgetések, ötletek nagyon hiányoztak az életünkből, illetve a munka és a magánélet egyensúlyának a fenntartása van, aki számára nem egyszerű home office-ban. A már régóta működő munkatársi támogatói programunk keretében többféle lehetőséggel segítjük kollégáinkat, de például a pszichológia tanácsadás ebben is segítség lehet azok számára, akik ezt igénylik.
Hogyan zöldíti működését az UniCredit, és milyen kezdeti eredményei, kihívásai vannak az „ESG-átállásnak”?
Az UniCredit kifejezetten üdvözli az MNB zöld ajánlását, mi is ebbe az irányba haladunk. A fenntarthatóság a DNS-ünkbe van írva, és folyamatosan dolgozunk azért, hogy még inkább integráljuk a mindennapi folyamatainkba, gondolkodásunkba. Nem szavak kellenek, hanem tettek. 2020-ra az UniCredit-csoport 60 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását 2008-hoz képest, és jó úton haladunk ahhoz, hogy elérjük a 2030-ra kitűzött 80 százalékos csökkentést. Gőzerővel dolgozunk a papírmentesítésen, száműztük bankunkból az egyszer használatos műanyag palackokat, víztakarékos megoldásokat alkalmazunk. Irodáinkban és fiókjainkban átállunk az energiatakarékos világításra, kollégáink pedig kedvezményesen vehetik igénybe a car sharinget a zöldebb működésünkért. Az UniCredit csoportszinten vállalta, hogy
2028-ig kivonulunk a szénalapú energiatermelés finanszírozásából. Szintén csoportszintű vállalásunk, hogy 2023-ig 9 milliárd euró fölé növeljük a hitelállományunkat, kitettségünket a megújulóenergia-szektorban.
Az EMEA-régió öt legjobban teljesítő szereplője közé kívánunk kerülni a kombinált zöldkötvények és ESG-hitelek kibocsátása alapján.
Forrás: portfolio.hu, Palkó István
