A gazdáknak a legtöbb bosszúságot a vaddisznók túrása jelenti, de a szarvasok is nagy pusztítást tudnak okozni a kultúrnövényekben. A vadgazdák és a termelők közötti konfliktusokat csökkentheti, ha legalább a vadkár nagyságának megítélésében nem lesz köztük vita. Ezt szolgálja a készülő egységes vadkárfelmérési útmutató, amit a szaktárca felkérésére egy 10 szakértőből álló munkacsoport dolgozott ki. – Az alábbi kép forrása: agrotrend.hu

Csányi Sándor, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének az igazgatója, a Mezőgazdasági Vadkár Munkacsoport vezetője fejti ki az alábbiakban a véleményét: az apróvadak élettere egyre csökken, mert az intenzív, nagytáblás mezőgazdálkodás szűkíti számukra a táplálék-kínálatot, a búvó- és fészkelőhelyek számát. A vegyszerhasználattal kisebb lett a táplálékként szóba jöhető rovarok mennyisége, ami a madarak életében különösen csibekorban fontos. Ne csak a rovarirtókra gondoljunk, a gyomirtással is szűkül a rovarpaletta, hiszen ezek az ízeltlábúaknak is tápnövényei – kezdte Csányi Sándor. Készül az egységes vadkárfelmérési útmutató – segít megoldani a gazdák és a vadgazdálkodók közötti konfliktusokat. A növényevő apróvadaknak – mint például a nyulaknak- a magas cellulóz-tartalmú kukorica és kalászos kultúra az év legnagyobb részében nem vonzó táplálék, inkább a lédús gyomnövényeket fogyasztanák. A lucernások bővülésével az apróvadak életkilátásai is javultak. De az ilyen területek nagysága így is egy nagyságrenddel kisebb, mint a fő-növényeké. Az elszigetelt lucernaállományokkal pedig nem feltétlenül találkoznak a kis mozgáskörzetű fajok. Sokkal kedvezőbb a helyzete a nagyvadaknak. Természetes ragadozó nem vadászik rájuk, az erdősített területek aránya pedig folyamatosan nő az országban. A vaddisznók, szarvasok és őzek száma az elmúlt 10 évben nőtt, de a növekedés üteme lelassult, ami az intenzív vadállomány-csökkentés eredménye. Vonzó táplálékot kínáló vadföldekkel ezek is elterelhetők lennének a mezőgazdasági területekről – mondja a szakember. Segíti az átláthatóságot a készülőben lévő egységes vadkárfelmérési útmutató. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke egy, a vadgazdálkodás aktuális kérdéseiről szóló konferencián elmondta, hogy egységes vadkárfelmérési útmutató készül annak érdekében, hogy a vadkárok mennyiségének, a károsodott terület nagyságának, valamint a károk pénzbeli értékének meghatározása országosan egységesebb módszerekkel történjen. Az útmutatót a vadászati szervezetek, illetve a kapcsolódó szakterületek tudományos műhelyei készítik, köztük van a gödöllői Szent István Egyetem is. (Forrás: agrarszektor.hu/magro.hu)