Kérdések a Magyar Állam alapítása körül
(Harmadik rész)
A Kárpát-medence termőhelyi adottságai, szakkifejezéssel: az agroökológiai potenciálja jelentős szerepet játszott már ezer esztendővel ezelőtt is a Magyar Állam létrejöttében.
Az élelmiszer-gazdaság alapja már abban a korban is a talaj termőképessége volt.
A nagy-világ fokozódó élelmiszer-kereslete egyre inkább ágazati húzóerő. Egy természet-földrajzi egységen belül azoknak lesz a folyamatosan fejlődő élelmiszer-gazdaságban központi szerepe, akiknek ehhez a legjobbak az adottságaik, és képesek figyelembe venni a természet-földrajzi egységben élő népek összességének a gazdasági érdekeit. – A Trianoni Békediktátum ezzel ellentétes, nagyhatalmi érdekeket szolgáló szembenállást generált a Kárpát-medencében élő népek között.
A talaj szerves vegyületei és a humusz szerepe
A szerves anyagok lebomlása és ebből a humuszképződés a talajok legfelső rétegeiben szakadatlanul folyik. A humusz a talajban keletkező, hosszabb rövidebb szénláncot tartalmazó kolloid természetű szerves vegyületek sokasága. Ezek a humusz-anyagok a talajélet alapját jelentő vegyületek. A Humuszvegyületek átlagosan 58 százalék szenet, 34 százalék oxigént, 4 százalék hidrogént és 4 százalék nitrogént tartalmaznak. A humuszvegyületek a talajban található szervesanyag-maradványok lebomlása során, és a mikroorganizmusok élettevékenysége következtében jönnek létre. Egy hektár talaj felső 30 centiméteres rétege – 3 százalék humusztartalom esetén – mintegy 5 ezer kilogramm kötött nitrogént tartalmaz. Évente, ennek körülbelül a másfél százaléka „mineralizálódik” = „ásványosodik” (azaz alakul át a gazdasági haszonnövények által közvetlenül felvehető nitrogénné, és más, és a növények által könnyen felvehető anyaggá, azaz foszforrá, káliummá és létfontosságú mikro- és nyomelemmé, így vassá, rézzé, cinkké, molibdénné stb.). Az évenként lebomló szerves anyag átlagosan 75 kilogramm elemi nitrogént ad hektáronként. (Dr. Szabó Loránd főiskolai tanár kutatásai – 1973 Szarvas). A nitrogén mellett megjelenik felvehető növényi táplálóanyagként a foszfor és a kálium, valamint – ami nagyon fontos – az életfontosságú mikro- és nyomelemek is. Jó minőségű humusz akkor keletkezik, ha a szerves anyag elbontása kezdetben a talaj levegőtlen (anaerob) állapotában indul meg, majd levegős (aerob) környezetben folytatódik. Az őszi esőzések kedveznek a levegőtlen körülmények létrejöttének, és így november és december hónapokban a képződő humusz jól ragasztja egymáshoz a talajmorzsa-részeket, a tavaszi, márciusi, áprilisi szárazabb és levegősebb körülmények pedig a tápláló humusz keletkezését segítik elő. Hazánk jó minőségű talajai elérhetik az 5 százalékos humusztartalmat is, de az ukrajnai csernozjom (fekete) talajban nem ritka a 6 és fél százalékos humusztartalom sem.
A humusztartalom nagyságát meghatározza az, hogy mennyi szerves anyag jut a talajba, valamint ott milyen élénkek a lebomlási és az oxidációs folyamatok. A homoktalajok humusztartalma átlagosan 2 százalék, a vályogtalajok esetében 3 százalék, az agyagtalajok esetében pedig 3 százalék fölött.
A szerves trágya és annak jelentősége
A szerves trágya kisebb koncentrációban tartalmazza a növények számára hasznos tápanyagokat, mint a műtrágyák, ezért nagy tömegben kell alkalmazni, mozgatni, tárolni és kijuttatni, mindezt úgy, hogy a trágya a lehető legkisebb tápanyagveszteséget szenvedje el. (Forrás: agroinform.hu)
Ugyanakkor a szerves trágya tartalmazza a létfontosságú mikro- és nyomelemeket.
A trágyát érlelni szükséges, ehhez a trágyakazlak belsejében a levegőztetést biztosítani kell. Ezért rakjuk a trágyát mindig alulról jól szellőzni képes fa-gerenda váz-szerkezetekre. Ennek során a trágya a megengedhető erjedési veszteségén kívül nem veszíthet tápanyagértékéből. Az érett és jól kezelt istállótrágya nem büdös, annak a közhiedelemmel ellentétben kellemes illata van. A kellemetlen szaghatások a szakszerűtlen trágyakezelésből származnak, ahol az aerob, azaz a levegős folyamatok, tehát a trágyaérlelő korhadás helyett a levegőtlen, azaz az anaerob rothadási folyamatok kerülnek túlsúlyba, és ammónia, kénhidrogén, valamint a valóban elviselhetetlenül büdös vajsav és propionsav szabadul fel. Ez nem csak kellemetlen a gazdasági haszonállatok és az őket gondozó ember számára, hanem az így elillanó kén és nitrogén súlyos növényi tápanyagveszteség is. A tárolt szerves trágya nem lehet környezeti szennyezőforrás, ezért a trágyakazlakat úgy kell elhelyezni, hogy onnan az esőzések alkalmával a trágyalé ne mosódhasson ki, pláne ne ellenőrizetlenül.
A szerves trágya kedvező hatással van a talajlakó baktériumok aktivitására. A szerves trágyában lévő szerves szén hatására javul a talaj vízgazdálkodása, és ez magával hozza a talaj szerkezetének a kedvezőbbé válását, és akár háromszorosára is nőhet a talaj levegő-forgalma. A biomassza összetétele is megváltozik. Olyan mikroorganizmusok jelennek meg, amelyek a kizárólag műtrágyával táplált talajokban nem léteznek. A szerves trágyák elősegítik a szerves növényi maradványok lebomlását, a nitrogén és a foszfor könnyebben alakul át a növények számára felvehető szervetlen (mineralizált) formába. A talajlakó baktériumok növekvő enzimaktivitása felgyorsítja a szénhidrátok lebontását. A hasznos mikroorganizmusok elszaporodásának egyértelmű következménye az, hogy csökken a kórokozó baktériumok és egyéb károsítók száma, mert a talaj javuló fizikai és kémiai állapota fékezi a kórokozók szaporodását és fertőzőképességét.
A hasznos mikroorganizmusok versenyeznek a betegségeket okozó baktériumokkal, de a szerves trágyából felszabaduló energiát jobban hasznosítják, és így legyőzik azokat. (Forrás: Dr. Paál Sándor (PhD) c. egyetemi docens, NAK-szaktanácsadó (NAK-2141), igazságügyi szakértő (7105) és gyakorló földműves – KPE Balatonfüred)
A szerves trágyák alkalmazása Magyarországon
Napjainkban az egyik legfontosabb feladat a talajok jó minőségű és megfizethető szerves anyaggal történő ellátása. A termesztett növényfajok eltérő tápanyagigényűek, és ezt még befolyásolják az éghajlati tényezők, valamint a termesztési cél.
Szerves anyagot többféle módon juttathatunk a talajba. Ezek a módok: az ültetvények sorköz-füvesítése (Paál Sándor: Talajvédelem, Balaton-védelem, füvesítéssel. Kertészet és Szőlészet folyóirat, XXIX. évfolyam, 42. szám, 1980.), zöld-anyagok, gally-aprítékok talajba dolgozása, istállótrágya terítése, talajba keverése. A szerves trágya lehet: istállótrágya, növényi komposztok, növényi aprítékokat tartalmazó, vagy istálló trágyából készített szerves granulátumok.
A tápanyag visszapótlás módjának kiválasztásakor fontos ismerni a növények igényeit és a tápanyagféleségek alapvető paramétereit, beszerzési árát és a fizikai, kémiai tulajdonságait.
Minél magasabb a szerves trágya szárazanyag tartalma, annál magasabb a szerves anyag tartalma is. Az istállótrágya 17 … 18 százalékos szárazanyag tartalmához viszonyítva a nagyüzemi módszerekkel előállított szerves anyag alapú ipari pelleteknek a szárazanyag tartalma nagyságrendekkel magasabb, és ez mind a munkaszervezés, a gépi technológiák alkalmazhatósága és termelési költség tekintetében sokkal kedvezőbb. Ha a granulált természetes alapú anyagok használatát választjuk az istálló trágyával szemben, közel százszor kevesebb szerves anyagot kell kijuttatnunk. A korszerű granulált természetes alapanyagú növényi tápanyagok egyik jelentős előnye a szerves trágyával szemben az, hogy a gyártás technológia részeként, a hőkezelés következtében – ami 65 … 70 Celsius fokon történik – a patogén (kórokozó) baktériumok és a gyommagvak maradéktalanul eltűnnek. (Forrás: Fülei Zoltán okleveles kertészmérnök – 2020)
Összefoglalva: Arra érdemes törekednünk, hogy a termőföldjeink lehetőleg vízrendezett területen legyenek. Ezt követően kell gondoskodnunk a termőföldek talajában az optimális fizikai állapot és talajszerkezet kialakításáról. Csak ez után remélhető a talajjavító anyagok és a növényi tápanyagok, így mű- és szerves trágyák jó hasznosulása. Amikor már kialakítottuk a vízrendezett területen a kedvező talajfizikai jellemzőket, a következő lépés a szervesanyag-utánpótlás, mert jó okkal ettől reméljük a gazdag talajélet megjelenését.
A műtrágyák alkalmazása csak az utolsó lépés, amit csak talajlaboratóriumi talajminta-elemzéseken alapuló tápanyag-gazdálkodási terv szerinti mennyiségben lehet alkalmazni. A műtrágyák túladagolása termés-csökkenéshez, a földet művelő ember pénztárcájának a kiürüléséhez, valamint súlyos környezeti károkhoz vezet, például az élővizek minőségének a romlásához, a vízinövények fölöslegesen túlzott mértékű elszaporodásához és a sekély vizű tavak pusztulásához.
A Balatonfüredi Közéleti Műhely sorozat következő elemei a talajjavítást, a talajok eróziója elleni védekezést, az öntözés talajtani vonatkozásait és a víztakarékos öntözési módokat fogják tárgyalni. Ez utóbbi különös jelentőséggel bír a Balaton-felvidék sekély talajú és kiszáradásra hajlamos déli lejtőin.
(Összeállította: Dr. Paál Sándor (PhD) c. egyetemi docens, NAK szaktanácsadó (NAK-2141), igazságügyi szakértő (7105) és gyakorló földműves – KPE Balatonfüred – 2020)
