Már jóval a rendser váltás után, 1999-ben fogadták el az új szerződi jogi törvényt, melyet időközben többször is módosítottak. 2021-ben azonban átfogó módosításra került sor és az új törvény egy éve, 2021. június 1-én lépett hatályba. Ideje áttekinteni a tapasztalatokat, és a köztudatba még át nem vett változásokat!
Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy az Európai Unióban a szerzői jognak a digitális, online világhoz igazítása több éves folyamat, ennek keretében kötelező előírásokat fogadtak el, minden tagállam számára. Hollandia után a második ország voltunk, ahol törvényi szinten is igazodtunk az elvárásokhoz. Célkitűzés volt a kulturális tartalmak felhasználásának megkönnyítése a tudományos kutatás területén, a digitális felhasználás elősegítése, például a könyvtárakban.
A szerzői jogok szempontjából jól működő piac megteremtését célzó intézkedések bevezetése körében két intézkedés szerepel
– egyrészt a sajtókiadványok online felhasználása körüli szerzői jogi kérdések rendezése
– másrészt a védelem alatt álló tartalmak tartalommegosztó szolgáltatók általi felhasználása körüli jogi kérdések rendezése.
Cél volt a szerzők és előadóművészek helyzetének erősítése is.
Ugyanakkor európai szintén is megfogalmazták, hogy a közösségi platformok is olyan szolgáltatók, melyek engedélyt kell, hogy kérjenek a jogosultaktól. Az oktatás területén a szerző engedélye nélkül is online megkaphatják a diákok az anyagokat. Az oktatási cél sem adhat alapot arra, hogy az egész mű vagy jelentős része kerüljön felhasználásra, pl. egy tankönyv egésze.
A kutatóhelyek és a kulturális örökségvédelmi intézmények jogszerű hozzáférés esetén még tilalom esetén is hozzáférhetnek a tartalomhoz.
Érdemes pár részében a tavalyi módosítást áttekinteni:
nem tartoznak a szerzői jogi védelem hatálya alá a jogszabályok, a bírósági, hatósági határozatok, közlemények, ügyiratok.
Kimondták ” a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének a becsületére vagy jóhírnevére sérelmes mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, megváltoztatása és a művel kapcsolatos más ilyen jellegű visszaélés. ” Ilyenkor a szerzőnek erkölcsi és / vagy anyagi jóvátétel is jár!
Kizárólagos joga a szerzőnek, hogy rádiós vagy televíziós ill. hasonló szervezet részére a sugárzáshoz engedélyt adjon.
Igen lényeges kritériumként kimondja az új törvény, hogy a művet a forrás és a szerző feltüntetésével kritika vagy ismertetés céljából, ill. a mű felidézése végett bárki felhasználhatja, de csak a cél által indokolt terjedelemben! Fontos, hogy ezt minden alkalommal és mindenki tartsa tiszteletben a viták, pereskedések elkerülése érdekében!
H a magánszemély jogszerűen fért a műhöz, arról saját célra, nem további felhasználásra másolatot készíthet. Ha közvetve sem szolgálja jövedelemszerzés célját, úgy a kulturális, oktatási intézmény szintén készíthet másolatot.
Az árva művek / ahol nem ismert a jogosult / felhasználásnak engedélyezését kormányrendelet tartalmazza.
Külön szabályozták a kereskedelmi forgalomban el nem érhető művek / ilyennek tekintik, amit utoljára 1999. augusztus 31-e előtt adtak ki utoljára Magyarország területén / felhasználását.
Néhány kivételtől eltekintve általában a felhasználói szerződést írásba kell foglalni. / Ennek során általában a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. / A szerződés alapján a felhasználó legalább évente köteles részletes tájékoztatást adni a szerzőnek a mű felhasználásáról, annak módjáról és mértékéről, a bevételről és a szerzőnek fizetendő díjazásról.
A sajtközlésre szánt művek esetében nem kötelező az írásbeliség, ez nem lenne életszerű.
A jelen kor igényeinek megfelelően részletes szabályozást kaptak a tartalommegosztó szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések. Ha panasz van, azt emberi felülvizsgálattal kell elbírálni! Ez nem zárja ki a bírói utat.
A törvény védi a sajtókiadványok kiadóit, legtöbbször engedélyt kell kérni! Nem szükséges az előzetes engedély magáncélú vagy nem kereskedelmi célú falhasználáshoz, ill. a nagyon rövid részletekhez.
Szerzői jogvitás ügyekben szakkérdés eldöntéséhez a bíróság vagy más hatóság a Szerzői Jogi Szakértő Testülettől kérhet szakvéleményt. Ezen testület mellett egyeztető testület is működik, vita esetén a felek ide is fordulhatnak.
Ha az alkotónak munkaköri kötelezettsége volt a műelkészítése, úgy a munkáltató szerzi meg a jogokat.
A szerzői jog bonyolult területéről csak részleteket ismertettem, az átlagemberek vonatkozásában úgy érzem nincs is szükség más magatartásra, mint amit a Polgári Kisgazdák eddig is gyakoroltak erkölcsileg tisztes eljárásaik során.
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
