Történelmi csúcsra emelkedett augusztusra a foglalkoztatottság hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt, külföldön csökkent a magyar munkavállalók száma.
Az állam gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhetően a magyar munkaerőpiac gyorsan magához tért a koronavírus-válságot követően. A KSH augusztusi összesítése alapján Magyarországon a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 704 ezer. A május–júliusi időszakban ez a szám 4 millió 647 ezer volt, ami 62 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékra süllyedt. Az eurózónában közel kétszer ilyen magas az álláskeresők aránya. A gyors gazdasági újraindulásnak köszönhetően azonban több ágazatban már az idei második félévben visszatérhet a munkaerőhiány. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint egyre inkább kiapadóban vannak a magyar munkaerőpiac tartalékai, a fiatalok, idősek és a női munkavállalók körében vannak még aktiválható rétegek.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint ugyanakkor a hiányzó munkavállalók bevonzása a munkaerőpiacra nem lesz könnyű feladat, ehhez mindenképpen szükség van a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőfokú képzés erősítésére. Az elmúlt évek jelentős fejlesztései, a közelmúlt demográfiai apálya, és különösen a 2008-as válság után jó megélhetési lehetőséget kínáló, tömeges külföldi munkavállalás miatt ugrásszerűen megnőtt a hazai igény szakemberek iránt szinte minden területen. Komoly mértékben hiányzik szakképzett munkaerő megyénkben is, kiemelten a hiányszakmák területén. Fábri Eufrozina, a Heves Megyei Szakképzési Centrum kancellárja szerint jelentős segítség, hogy az állam a szakképzésben két szakma megszerzését ingyen biztosítja. – Akiknek már van érettségijük, közismereti oktatás nélküli, szakmára felkészítő oktatás során szerezhetnek szakképesítést. A képzések iskolai rendszerűek.
A képzési idő rugalmas, előzetes tudás beszámításával lerövidíthető akár fél évre is. A rugalmasságot az egyéni képzési utak lehetősége, az e-learning oktatási forma is biztosítja – emelte ki a kancellár. A hiány-szakképesítések köréről évente dönt a kormány. A Szabóky Adolf támogatott szakképzési listáról kiderül, hogy Heves megyében évek óta nincs elég autószerelőből, gépi forgácsolóból, ipari- és mezőgazdasági gépészből, villanyszerelőből, hegesztőből, központifűtés- és gázhálózatrendszer-szerelőből, de szó szerint vadásznak a munkáltatók egy jó asztalosra, kőművesre, szakácsra, pékre, csecsemő-, gyermek- és felnőttápolóra is. Van ágazat, ahol a járvány utóhatása a súlyos munkaerőhiány.
– A pandémia nagy vesztese a turizmus és a vendéglátás. Évtizedek óta itt dolgozó szakmunkások vándoroltak a felfutó építőiparba. Őket visszacsábítani nem egyszerű feladat, mélyen zsebbe kell nyúlni a munkáltatóknak – mondta Géczi Zsolt a gyöngyösi Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Középiskola gyakorlati oktatásvezetője.
Bajok vannak a munka megítélésével
Géczi Zsolt elmondta, a fiatalok nem szívesen választják a vendéglátást, mert sokat kell állni és hétvégén dolgozni. Az egri Papp Gáborné francia női szabómesternek negyvenhárom év alatt kilenc tanulója volt, abból három maradt a pályán. Szerinte sok szakma leértékelődött, s óriási bajok vannak a felfogással is, mindenki „bársonyszékbe” akar ülni jó fizetéssel. Péter Zoltán, a vámosgyörki mezőgazdasági szövetkezet elnöke arról panaszkodott, hogy aratáskor nyugdíjasokat kellett munkába hívni, annyira nincs utánpótlás az agráriumban. Molnár Gábor abasári borász szerint napszámosnak már legfeljebb csak olyan embert talál, aki máshol sem állja meg a helyét. Dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint sok roma nő állhatna még munkába, de a családi tradíciók miatt nem vállalják az utazást.
Forrás: heol.hu, Szabó István
