Idén június közepén 115–120 ezer forint közötti áron lehet a repcemag lekötésére szerződni. Úgy tűnik, az olajos magvak ára tovább emelkedik. Az európai és a hazai repcetérképre jócskán vetett fehér foltokat az őszi, majd a tavaszi szárazság. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint a múlt évhez képest az EU tagállamaiban összességében közel 7 százalékos elmaradás várható a szemtermést illetően. A hiánnyal már kalkulál a gabonapiac, hetek óta folyamatosan nő a repcemag felvásárlási ára. Tavaly ilyenkor tonnánként 108–110 ezer forint körül állt a vásár, az akkori 112 ezer forint termelői árat pedig jelenleg 6–8 ezer forinttal fölözik a kereskedők.
A Bács-Kiskun megyei és Dél-Pest megyei gazdakörökben valószínűnek tartják a repce eme magasabb árának stabilizálódását – esetleg további emelkedését –, mivel itthon is kevesebb terem, a növény számára kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt. Bács-Kiskun megyében hektáronként 2,5–3 tonna körüli szemtermésről szólnak az előrejelzések. Ezt a hozamot homokhátsági viszonylatban nevezhetjük kedvezőnek is, azonban a térségbeli össztermés veszteséget mutat a sokéves átlaghoz képest.
Húsz hektáron vetettük a repcét, ám igen gyéren kelt, később pedig csaknem fele kisült a szárazságban. Ráadásul a megmaradt állományra rátámadtak a rovarok, tetvek, bolhák, majd tavasszal is védeni kellett a vetést a gubacsszúnyog és az ormányos bogár ellen. Summázva a termesztést, azt mondhatjuk, hogy a megmaradt termés mentése a szokásosnál jóval több költséget emésztett fel – sorolta Bálint János gazdálkodó Kiskunfélegyházán. Hasonlóak a repcetermesztők problémái Dél-Pest megye szántóin is, ezért az ottani gazdák is remélik: a múlt évihez képest magasabb áron értékesíthetik a szemeket. – Megerősíthetem az agrárpiaci jelzéseket a felvásárlási árakról, mert térségünkben is hallottuk a felvásárlók konkrét ajánlatait, amelyek napjainkban valóban 120 ezer forinthoz közeli tonnánkénti árról szólnak. Feltételezhető, hogy a repce tartani fogja magasabb árát, mert immár elég jók a becslések az idei termésről: várhatóan kevesebbet takarítanak be belőle Európa-szerte. Sajnos, a kalászosok sem ígérnek sokat ezen a nyáron a homokhátsági gazdáknak. Az őszi meleg, majd a szárazság következtében a környéken, sok helyen megsárgultak, leromlottak az ősziek, a május végi, június elejei esőzések már nem segítettek rajtuk. Véleményem szerint a sárgulás vírusfertőzést jelez a csapadék-hiány miatt meggyengült növényállományban. Súlyos probléma az is, hogy virágzáskor nem mindenütt lehetett rámenni a táblákra a növényvédő gépekkel. Ezért a fuzárium elleni védekezés sok gazdaságban elmaradt, vagy ha el is végezték, nem biztos, hogy jól időzítették a permetezést. Fuzárium ellen ugyanis pontosan virágzáskor kell beavatkozni, a korábbi vagy későbbi kezelés hatástalan – hallottuk Pesti Gábortól a Nagykőrösi Gazdakör elnökétől. – A búza felvásárlási ára is emelkedhet. A várhatóan kisebb hozam, továbbá a növényi betegségek kártételére is számítva, kevesebb minőségi étkezési búzával számolnak a terménypiacon. Ez mutatkozik a felvásárlási árakon is. Tavalyelőtt ilyenkor 47 ezer, a múlt évben 50 ezer forint volt az étkezési búza tonnánkénti felvásárlási ára. Jelenleg 55 ezer forint körül adnak rá ajánlatot. (Forrás: Miklay Jenő/baon.hu)
Kalmár Pál, a Kisgazda Polgári Egyesület Bács-Kiskun Megyei Szervezetének az elnöke, Solt város polgármestere. – A kép forrása: solt.hu
Kalmár Pál, a Kisgazda Polgári Egyesület Bács-Kiskun Megyei Szervezetének az elnöke, Solt város polgármestere: a téli és a kora-tavaszi aszály próbára tett mindenkit, aki most Bács-Kiskunban gazdálkodik. Sajnos nálunk jellemzőek a homok-talajok, amelyek nagyon rosszul tárolják a vizet. Fontos, hogy a gazdálkodó minden eszközt megragadjon arra, hogy növelje a talajának a szerves-anyag tartalmát. A szerves-anyag tartalom növelése javítja a talaj víztartó és víztároló képességét. A magasabb felvásárlási árak pedig nélkülözhetetlenek a növénytermesztők számára, mert már így is csak nehezen tudják kigazdálkodni a felmerülő költségeiket. (KPE)
