Véget ért az utóbbi évek legizgalmasabb választása Németországban. Az összesített szavazatok alapján győzött az SPD, a szociáldemokraták pártja lesz a legerősebb a Bundestagban. A CDU/CSU rekordgyengén teljesített, míg a Zöldek fennállásuk legjobb szereplését érhették el a 2021-es német választáson. Mivel mind az SPD, mind pedig a CDU/CSU bejelentkezett a kormányzásra, a lehetséges koalíciók közül most a közlekedési lámpa- és a Jamaica koalíciónak van a legnagyobb esélye. Ennek megfelelően az FDP és a Zöldek döntenek Németország következő kancellárjának sorsáról, aki legnagyobb valószínűséggel Olaf Scholz lesz. Ennek ellenére hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, amelyek kimenetele bőven tartogathat még meglepetéseket.
Scholz és az SPD az élen
Kétség sem férhet hozzá, hogy az SPD székházában kitörő örömmel fogadták az első eredményeket. A párt gyakorlatilag úgy szerezte meg az első helyet a választáson, hogy pár hónappal ezelőtt még teljesen esélytelennek tartották erre. Beszédes az is, hogy az SPD támogatottsága nyáron még csak fele akkora volt, mint a CDU-jé.
Olaf Scholz, aki kancellárjelöltként lényegében egy személyben repítette az SPD-t az élre azonban óvatos volt a választási eredmények értékelésével kapcsolatban és azt hangsúlyozta, hogy meg kell várni a végleges számokat.
Scholz azonban ennek ellenére már este bejelentkezett a kancellári címre, amely az eredmények tükrében egyáltalán nem meglepő.
Az összesített szavazatok alapján azonban most már kijelenthető, hogy győzött az SPD, így a szociáldemokraták pártja lesz a legerősebb a Bundestagban. Ez azt is jelenti, hogy az SPD indul majd a legjobb esélyekkel a koalíciós tárgyalásokon is, hiszen az összes párt közül ők rendelkeznek a legerősebb felhatalmazással a kormányzáshoz.
Ami a lehetséges koalíciót illeti, Scholz minden bizonnyal a közlekedési lámpa névre keresztelt konstrukciót részesítené előnyben, amelyben részt vehetne az FDP és a Zöldek is.
Az is megállapítható, hogy jelenleg Olaf Scholz reménykedhet leginkább abban, hogy ő lesz Németország következő kancellárja. Utoljára SPD-s kormányfő éppen Angela Merkel előtt irányította Németországot Gerhard Schröder személyében.
Vereség után kormányozni?
Armin Laschet és a 16 éve kormányzó CDU/CSU számára nagy csapásként könyvelhető el ugyan a tegnapi választás, de korántsem végzetes számukra az eredmény, annak ellenére sem, hogy a CDU a 2017-ben elért 32,9 százalékos eredménye és választási győzelme után idén csak 24,1 százalékot tudott elérni és ezáltal meg kell elégednie a második hellyel.
Az eredmény minden esetre beszédes, 1949 óta az összes párt közül a CDU mostani választási eredménye mutatta a valaha volt harmadik legnagyobb visszaesést az előző választáshoz képest. A párt 8,8 százalékponttal kevesebb szavazatot szerzett, mint 2017-ben, ennél nagyobbat csak az FDP zuhant 2013-ban (9,8 százalék), illetve az SPD 2009-ben (11,2 százalék).
Bár a CDU valóban saját történetének legrosszabb eredményét érte el a választáson, a kormányzás lehetősége teljesen nem ment füstbe.
Ugyanis nem feltétlen kell annak a pártnak vezetnie a következő koalíciót, amelyik a legtöbb szavazatot kapta. A majdani kormány vezetője ugyanis az a párt lesz, amelyik képest lesz elegendő támogatót maga mellé gyűjteni egy koalíciós kormány felállításához.
Laschet már ki is jelentette, hogy mindenképpen megpróbálkozik a kormányalakítással, erre pedig a Jamaica-koalíciót látja megoldásnak, amelyben az uniópártok mellett az FDP és a Zöldek vehetnek részt.
Laschet azzal indokolta ezt, hogy véleménye szerint a választók azzal a feladattal bízták meg a CDU/CSU-t, hogy akadályozzon meg egy „baloldali” kormányt. Tovább erősítheti a szándékát, hogy a CDU láthatólag jobb eredményt ért el a választáson, mint a közvélemény-kutatásokon, illetve, hogy a különbség a végeredmény tekintetében az uniópártok és az SPD között igen kicsi, csupán 1,6 százalék.
LASCHETNEK AZONBAN NEM LESZ KÖNNYŰ DOLGA ÉS NEMCSAK A CDU PRESZTÍZSVESZTESÉGE MIATT, HANEM SZEMÉLYES NÉPSZERŰTLENSÉGE OKÁN IS BIZONYÁRA KEVÉSBÉ JÓ LEHETŐSÉG MOST A CDU/CSU-VAL ÖSSZEFOGNI.
Ketten lehetnek királycsinálók
Mivel mind az SPD, mind pedig a CDU/CSU meg kíván majd próbálkozni a kormányalakítással, ezért, bár elvben megvalósítható lenne, lényegében kizárt egy újabb nagykoalíció lehetősége. Ehelyett, ahogy ez már fentebb említésre került, vagy a közlekedési lámpa, vagy pedig a Jamaica-koalíció jelenthet megoldást.
Ebből egyértelműen következik az, hogy két pártnak jut majd kulcsszerep a koalíciós tárgyalások során: az FDP-nek és a Zöldeknek. A CDU/CSU-nak és az SPD-nek ugyanis mindkét pártra szüksége van egy kormányzóképes koalícióhoz.
Ezen a ponton érdemes leszögezni azt, hogy lényeges különbségek húzódnak meg a két kisebb párt között. Az FDP egy piacpárti tömörülés, amely ellenez bárminemű adóemelési kísérletet, míg a Zöldek elsősorban adóemeléssel kívánják finanszírozni klímavédelmi céljaik megvalósítását.
Ennek ellenére a választás utáni köztelevíziós vitán mind Christian Lindner, az FDP vezetője, mind pedig Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje leszögezték, hogy a demokratikus erőknek, amelyek a nagykoalícióval szemben kampányoltak eddig, nyitottnak kell lenniük egymás felé. Wolfgang Kubicki FDP-alelnök ráadásul pár órája kijelentette, hogy az FDP-nek és Zödeknek meg kell állapodniuk a közös irányvonalról.
Innentől kezdve tehát minden azon múlik, hogy melyik nagy párt tud kedvezőbb ajánlatot nyújtani a Zöldeknek és az FDP-nek, valamint, hogy a két párt meg tud-e egyezni egy közös nevezőről.
Egyik megoldás sem könnyű
Bár a koalíciós lehetőségek száma viszonylag korán leszűkült, biztosra vehető, hogy nehéz lesz egyezségre jutni.
- A Zöldek és az FDP tábora egyaránt más-más koalíciót támogatna. A Zöldek többsége a közlekedési lámpát preferálja, tehát a szociáldemokratákkal szövetkezne, míg az FDP-sek a Jamaica-koalíciót, melyben a konzervatívokkal irányítanak közösen. Ez a pártvezetés szintjén is megjelent. Christian Lindner például a kampány során is többször világossá tette, hogy legszívesebben a CDU-val kormányozna együtt és mivel kétpárti koalíció nem lehetséges közöttük, ezért ezt egy Jamaica-koalíció formájában tenné. A Zöldek azonban már a kancellárjelölti viták során is erősen utaltak rá, hogy az SPD-vel tudnának leginkább elképzelni egy közös kormányzást.
- Külön bonyolítja a helyzetet, hogy egy Jamaica-koalícióban, amelyet jobbközép pártok dominálnának, elsősorban a Zöldek felé kellene engedményeket tenni, hogy hajlandóak legyenek csatlakozni az együttműködéshez. Ez azonban könnyen elvezethet a 2017-es helyzethez, amikor majdnem tető alá hozott a három párt egy megállapodást, végül azonban az FDP megtorpedózta a koalíciót, mert úgy érezték, hogy a CDU/CSU és a Zöldek nem vették figyelembe az igényeiket.
- A közlekedési lámpa sem lenne fáklyásmenet, itt ugyanis egy balközép többségnek kellene meggyőznie az FDP-t a csatlakozásra, így gesztusokat is elsősorban feléjük kellene gyakorolni. Könnyen lehet, hogy az FDP például a pénzügyminiszteri tárcát kérné magának egy ilyen felállásban, ennek birtokában pedig biztos ellenszegülne az SPD és a Zöldek adóemelési kísérleteinek.
Egy dolog biztos: nehézkes koalíciós tárgyalásoknak néznek elébe a pártok, amelyek hosszú hónapokig is eltarthatnak, addig pedig Angela Merkel ügyvezető kancellárként fogja irányítani Németországot.
Bár Olaf Scholz tegnap este kijelentette, hogy nem szeretne újabb karácsonyi beszédet hallani Angela Merkeltől kancellártként, illetve Laschet is kifejezte reményét, hogy még „jóval karácsony előtt” sikerül megállapodni a következő koalícióról, könnyen lehet, hogy a jövő évig kell majd várni Németország következő kancellárjának beiktatására.
Nem jött össze a „rémkoalíció”, az AfD sem tört előre
A választási eredmények fényében úgy látszik mégsem reális forgatókönyv a vörös-vörös-zöld koalíció, amellyel mind az FDP, mind pedig a CDU/CSU riogatott a kampány során. Ebben a konstrukcióban az SPD és a Zöldek mellett a Baloldal (die Linke) vehetett volna részt és sokan komoly veszélyként élték meg kiindulva a Linke radikális baloldali és NATO-ellenes elképzeléseiből.
Ez a kockázat azonban gyakorlatilag megszűnt, hiszen a Baloldal még a vártnál is rosszabbul teljesített a választáson.
Még az 5 százalékot sem érték el és csak azért lesz képviseletük a Bundestagban, mert sikerült megnyerniük legalább három egyéni körzetet, így a német választási rendszer sajátosságai miatt nem vonatkozik rájuk a bejutási küszöb, 39 képviselőre számíthatnak. Kapcsolódó cikkünk 2021. 09. 13.
Az AfD eredményvárójában sem repestek az örömtől. A párt ugyanis rosszabb eredményt ért el, mint négy évvel ezelőtt, bár ez várható is volt, hiszen az AfD-n belül az utóbbi időben számos belső konfliktus adódott, illetve a választási kampányukat sem sikerült lendületbe hozniuk.
Ami biztosan kijelenthető az AfD-ről az eredmények tükrében, hogy a párt igazán továbbra is csak a volt NDK területén erős és nem tudta bázisát kiterjeszteni más régiókra.
Tény azonban az is, hogy a populista formációnak több egyéni választókörzetben sikerült győznie Türingiában és Szászországban, főként a CDU rovására.
AZZAL AZONBAN NEM KELL SZÁMOLNI, HOGY AZ AFD-NEK KOMOLY SZEREP JUT MAJD A KOALÍCIÓS TÁRGYALÁSOK SORÁN, HISZEN VALAMENNYI PARLaMENTI PÁRT KIZÁRTA A VELÜK VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGÉT.
Forrás: portfolio.hu, Palkovics Máté
