Az ukrajnai háború lezárását, a Dél-kínai-tenger status quo-ja tiszteletben tartását sürgették, valamint bírálták az észak-koreai rakétaprogramot megbeszélésükön az Indiából, Ausztráliából, Japánból és az Egyesült Államokból álló Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) néven ismert együttműködés külügyminiszterei pénteken Újdelhiben. Az indiai fővárosban a világ legfejlettebb államait tömörítő G20-csoport külügyminiszterei tartottak csúcstalálkozót a héten.
Antony Blinken amerikai, Penny Wong ausztrál, Hajasi Josimasza japán és Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai külügyminiszter közös közleményben kitértek az ukrajnai háborúra, amiben elfogadhatatlannak nevezték a nukleáris fegyverekkel történő fenyegetést, illetve „teljes, tartós, és igazságos, a nemzetközi joggal összhangban álló békét” sürgettek.
A Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban leszögezték: elleneznek minden egyoldalú lépést, amely megváltoztathatná a térség status quo-ját, valamint aggodalmukat fejezték ki a vitatott területek militarizálása miatt. A tárcavezetők emellett felhívták a figyelmet az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) fontosságára
„A szabályokon alapuló nemzetközi rend tiszteletben tartja az országok szuverenitását, területi egységét, valamint a viták békés úton történő lezárását” – áll a szövegben.
Aláhúzták: ameddig Kína betartja a nemzetközi jogot, nincs konfliktus országaik és Peking között.
Kína a természeti kincsekben gazdag Dél-kínai-tenger kilenctizednyi részét követeli magának, amelyen keresztül hárommilliárd dollár értékű kereskedelem bonyolódott le tavaly. Peking úgy próbálja erősíteni szuverenitását a tenger felett, hogy mesterséges szigeteket hoz létre, rajtuk pedig katonai támaszpontokat. Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnam ugyancsak magának követel egyes területeket a térségben.
A közleményben elítélték továbbá Észak-Korea ballisztikus rakétaprogramját amellyel kapcsolatban már többször fogalmazták meg aggályaikat.
Észak-Korea tavaly több mint 70 rakétakísérletet hajtott végre, köztük számos alkalommal interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) is, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait. A mianmari helyzetre kitérve szintén aggodalmuknak adtak hangot és a béke és a stabilitás megteremtését szorgalmazták.
Dzsaisankar emellett kiemelte, hogy a négyesfogat terrorelhárító egység felállításában is megegyezett, valamint igyekeznek szorosabbra fűzni kapcsolataikat az Indiai-óceáni parti államok szövetségével.
A maga részéről japán kollégája leszögezte: a quad nem katonai szövetség, az együttműködésből nem zárnak ki senkit. Peking korábban „hidegháborús mentalitással” vádolta a négyesfogatot, amely szerinte „más országokat vesz célba”.
A felek egyúttal kiálltak a szabad és nyitott indiai- és csendes-óceáni térség mellett is.
Forrás: hirado.hu, MTI
