Az osztatlan földtulajdon rendezése egy lehetőség, de nem csodafegyver

A kép forrása. magyarmezogazdasag.hu

Évek óta egyre élesebben merül fel, hogy a magyar mezőgazdaság birtokszerkezetének kedvező változtatásához elkerülhetetlen az osztatlan földtulajdonok rendezése. A fogalmat voltaképpen a mai napig nem tisztázták, hogy milyen osztatlan földtulajdonokról van szó és milyen esetekben kívánnak törvényi változtatásokat. Nincs biztos adat arra vonatkozóan sem, hogy mennyi az osztatlan földtulajdon, hány hektár ebből a törpebirtok (mondjuk 3 hektárig terjedő) hány hektár az az osztatlan földtulajdon, amelynek birtoklása és megművelése jelenleg is rendben illeszkedik a többi és nem osztatlan földtulajdonhoz. A rendezett tulajdoni és birtoklási viszonyok között lévő közös tulajdon megbolygatása nem eredményezne mást, csak további és szükségtelen békétlenséget.

Minden további vita, ötletelés értelmetlen, amíg nincs olyan biztos felmérés, amely kiterjed a birtokszerkezet valóságos és jelenlegi helyzetére.

Az öröklés szabályozásáról akkor érdemes vitát nyitni, ha egyáltalán látjuk, hogy a beavatkozás a jelenlegi öröklési rendbe milyen változásokat és milyen körben hozhat kívánatos, vagy éppen nemkívánatos változást.

Már most leszögezzük a Polgári Kisgazdák álláspotját, hogy nem tudunk támogatni olyan törvényi változást, amely az öröklési rendet esetleg évszázados külföldi minták alapján a magyar hagyományoktól eltérően kívánná megváltoztatni. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a családjaink – többnyire évszázados, vagy még régebbi – hagyományos öröklési rendje nem forgatható fel.

Előfeltételnek kell tekinteni azt is, hogy felmérésre kerüljön és pontos adatok álljanak rendelkezésünkre arról, hogy a jelenlegi tulajdoni viszonyok mennyiben felelnek meg a törvényi előírásnak. Érvényt kell szerezni a hatályos törvényeknek, meg kell szüntetni azt az anomáliát, hogy a családi birtok elnevezés mögé bújtak ténylegesen egy tulajdonban lévő nagybirtokok.

A Polgári Kisgazdák évek óta szorgalmazzák, hogy kerüljön sor kötelező, szankciókkal is biztosított önkéntes földbevallásra. Az így rendelkezésre álló adatok alapján lehet komolyan tervezni földbirtok rendezést.

(TKB)

Az osztatlanok rendezésével teremtenék meg a mezőgazdasági termeléshez illeszkedő birtokstruktúrát

Az Agrárminisztérium és a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság szervezésében 2019. november 12-én rendezték meg hetedik alkalommal a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének (OKTM program) végrehajtásához kapcsolódó továbbképzést és fórumot. Elkezdenék az osztatlan közös tulajdonban lévő közel 1,1 millió darab termőföldterület megosztását megkönnyítő és ösztönző új szabályozás kidolgozását.

A rendezvény megnyitó beszédében Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár mondta el, hogy az OKTM programban az önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmeket 2012. június 1-ig lehetett benyújtani, és ezek esetében az eljárás jelenleg is tart, a költségeket az állam vállalta. A benyújtott kérelmek 55 ezer földrészletet érintenek, amiből 38 ezer esetben már befejeződött a földrészletek megosztása. Az államtitkár elmondta, hogy a jelenleg futó program a mostani szabályoknak megfelelően valósul meg – írta az Agrárminisztérium.

Az osztatlan közös földtulajdon kérdését rendeznék új szabályozással

Ugyanakkor tervezik az osztatlan közös tulajdonban lévő közel 1,1 millió darab, nemcsak a részarány földkiadás során keletkezett termőföld terület megosztását megkönnyítő és ösztönzőúj megoldások keresését, és az új szabályozás kidolgozását. Ez nagyjából 3 millió földtulajdonost érint.

Az agráriumnak kedvezőbb birtokszerkezetet szeretnének kialakítani

Cél a mezőgazdasági termeléshez hatékonyan kialakított birtokstruktúra megteremtése, valamint az, hogy a mezőgazdasági művelést folytatók használják a termőföldeket. Ennek eléréséhez minél több osztatlan közös tulajdont szükséges felszámolni, és az eljárást gyorsabbá, egyszerűbbé tenni.

Kapcsolódó anyagunk: Végre megszűnőben az osztatlan közös tulajdonok

Az osztatlan közös tulajdonok az 1990-es években, részben a kárpótlási eljárásokban, részben pedig a szövetkezeti részaránytulajdon-kiosztásokkor jöttek létre. Azóta kiderült, hogy sok gazda nagy bosszúságára. Az ilyen földek jogilag ugyan forgalomképesek, de ha sok a tulajdonostárs, csak nehezen értékesíthetők, mert ahhoz mindegyiknek hozzá kell járulnia. De ez hamarosan változik. Azoknak mérik ki az osztatlan közös tulajdonban lévő földjeiket, akik azt 2012. június 1-ig kérték. Korábbi cikkünk itt olvasható.

Forrás: magro.hu