Amikor februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát, a Nyugat egy sor pénzügyi szankciót vezetett be, még az orosz központi bank devizatartalékát is célkeresztbe vette. Abban a pillanatban, ahogy átlépte az első orosz katona az ukrán határt, a rubel árfolyama zuhanni kezdett, majd az orosz központi bank kamatot emelt, tőkekontrollt vezetett be, és likviditást juttatott a bankrendszerébe. De a szerencse éppen annyira forgandó, mint az orosz gazdaság aktuális helyzete – ahol ma konjunktúra van, ott holnap könnyen lehet recesszió.
Bár Oroszország devizatartalékainak egy része továbbra is be van fagyasztva, az ország még mindig naponta mintegy 1 milliárd dollárt termel az energiaexportjából. Moszkva már nem küld havi részletes – mindenki számára elérhető – statisztikát, de az adatokból arra lehet következtetni, hogy az import valóban csökkent a büntetőintézkedések hatására, viszont az orosz export nemhogy stagnál, még növekedett is.
Putyin rekordméretű kereskedelmi többletet tud letenni arra a sokat emlegetett, roppant hosszú asztalra, amihez oly sok európai vezető elment még az év elején.
Május 9-én Kína arról számolt be, hogy az Oroszországba irányuló áruexportja áprilisban több mint negyedével csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg a Moszkvából származó importja több mint 56 százalékkal nőtt. Németország márciusban 62 százalékos havi visszaesést jelentett a Moszkvába irányuló exportban, importja pedig mindössze csak 3 százalékkal csökkent. Ha jobban megnézzük az orosz külkereskedelmi mérleget, akkor a becslések szerint az orosz import mintegy 44 százalékkal csökkent a háború óta, míg az export nagyjából 8 százalékkal nőtt.
Forrás: index.hu, Szabó Gyula
