Évtizedekre nyúlik vissza a sérelem, panasz, mellel az Alkotmánybíróság foglalkozott a közelmúltban.
Még az 1990-es években felosztásra került egy 46 hektáros külterületi ingatlan.
A két felperes 31,61 AK értékű termőföldben részesült ebből, de nem jelölték meg, hogy mely alrészletre vonatkozik a kiadás. Ennek ellenére ők 1995 körül 9 hektáron erdőt telepítettek, 1998-ban érték a művelési ág megváltoztatását. Ekkor derült ki, hogy a határvonal átnyúlik egy másik ingatlanba.
A földhivatalnál kérték a kiigazítást, kérelmüket elutasították, sőt a megyei bíróság is elutasította a keresetet.
Telt az idő, mígnem 2008-ban a felperesek keresetet terjesztettek elő, és kérték a tényleges birtokviszonyoknak megfelelően a térkép kiigazítását.
Az I. és a II. fokú bíróság is elutasította a kérelmet azon indokkal, hogy a földkiadó bizottság eljárását nem vizsgálhatják felül.
Felülvizsgálat kapcsán a Kúria hatályon kívül helyezte az ítéleteket és új eljárás lefolytatását rendelte el. Az új eljárás során I. és II. fokon is elrendelték a térkép kiigazítását.
Felülvizsgálat során a Kúria járt el, ahol a kérelmet elutasították, helybenhagyták a kiigazító döntést. A Kúria álláspontja szerint speciális ügyről van szó, nem lehet mechanikusan eljárni
Ezt követően az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, mert azáltal, hogy 2,5 ha mértékben elvonták ingatlanát, korlátozták a tulajdonhoz való jogát, ráadásul kártalanítás nélkül.
Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy az alkotmányjogi panasz nem veti fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességét és így nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.
Mindezek miatt a kérelem visszautasításra került.
Mindenki, de különösen a Polgári Kisgazdák figyeljünk arra, hogy akár több évtizeddel ezelőtti tévedések is jelentős jogi, anyagi kérdéseket vetnek fel a föld tulajdonjoga, használata körében, és sajnos tudatosuljon bennünk, hogy ezek megoldása ma sem egyszerű kérdés.
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
