A Polgári Kisgazdák korábban is és a jelenidőben ugyanúgy figyelmeztettek arra, hogy a központi bankok által indukált pénzbőség nem tart örökké. Arra is figyelmeztettük kisgazda társainkat, hogy a hitelfelvételnél tanúsítsanak nagy óvatosságot és körültekintést. A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt években bizonyította, hogy kiváló szakmai felkészültséggel meg lehet teremteni Magyarország számára a pénzügyi stabilitást, ugyanakkor a szükséges fejlesztések kellő fedezetét is.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke
MTI Fotó: Kovács Tamás – A kép forrása: vg.hu
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, de a kamatfolyosót és a kiszorítandó likviditást szűkítette. A testület az egynapos betét kamatát 10 bázisponttal, mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelte, emellett a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát a jelenlegi 400-600 milliárd forintról legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte. Az MNB azt is ismertette, hogy a korábban vártnál magasabb inflációt és gazdasági növekedést vár idén és jövőre. A legfrissebb Inflációs jelentés fő számai szerint az idei és a jövő évi infláció 3,1 százalék lehet. A gazdaság idén 3,8 százalékkal bővülhet, az ütem 2020-ban 3,2 százalékra lassul a prognózis szerint. Matolcsy György jegybankelnök keddi sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére közölte: az MNB elérte inflációs célját, nem indít új monetáris ciklust, monetáris politikájának jellege, karaktere laza marad. Az MNB elnöke szavai szerint a jegybanknak három mandátuma van: az árstabilitás elérése, a pénzügyi stabilitás fenntartása és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása – és ezek az előző hat évben mind teljesültek. Mint kiemelte: az MNB elérte a középtávú, fenntartható inflációs célját, ez kevés jegybanknak sikerült világszerte, különösen egy deflációs gazdasági környezetben. Matolcsy György hangsúlyozta: az inflációs cél elérése után az MNB megtette az elégséges és szükséges lépéseket, egyben leszögezte, hogy a jegybank monetáris politikájának egyetlen horgonya az infláció, a jegybank mandátumai közül az árstabilitás fenntartása a legfontosabb. Hangsúlyozta azt is, az Európai Központi Bank intézkedéseire kiemelten figyel az MNB, főleg a kötvényprogramjaira, de az EKB még a növekedés támogatását helyezi előtérbe. Matolcsy György kitért arra is: az év közepén a monetáris politika hatékonyságának javítása érdekében az MNB elindítja a növekedési kötvényprogramot, amelynek 300 milliárd forintos keretösszege lesz. A Monetáris Tanács keddi bejelentése után gyengült, majd átmeneti erősödés után, a jegybanki közlemény megjelenése, valamint Matolcsy György szavait követően ismét gyengült a forint árfolyama. Az Index szerint ez azt jelentheti, hogy a piacon arra számíthattak, a mostani döntéssel egy szigorítási ciklus kezdetét jelenti be a jegybank. A hvg.hu kiemeli: 2011 decembere óta tartó folyamat zárult le azzal, hogy az MNB emeli az egynapos jegybanki betétek utáni kamatot. A Portfolio a jegybank közleménye alapján úgy sommáz: noha az MNB részéről most szigorításról született döntés, a továbbiakban a beérkező adatoknak és a globális környezet alakulásának is fontos szerepe lesz a hazai monetáris politika alakításában. (Forrás: MTI; hvg.hu)
