A negyedik legmelegebb év volt 2018 a rendszeres mérések kezdete óta – közölte hétfőn az Európai Unió Copernicus Klímaváltozást Vizsgáló Szolgálata (Copernicus Climate Change Service, C3S). 2019 azonban nagy eséllyel melegebb lesz a tavalyi évnél is, miután valószínűleg visszatér az El Nino időjárási jelenség.
Konzolos, önjáró, többtámaszú, lineár öntözőberendezés szántóföldi és gyep öntözéshez. – A kép forrása: agrarunio.hu
A felszíni levegő átlagos hőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt 2018-ban, 0,2 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint 2016-ban, a rendszeres mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb évben. A 2016-os év az El Nino-jelenség miatt volt melegebb, az ugyanis növelte a Csendes-óceán felszínének hőmérsékletét. 2018-nál csak a 2015-ös, 2016-os, valamint 2017-es év volt még melegebb a 19. század óta – emlékeztet az MTI. A felmelegedés azonban nem egyenletesen megy végbe, a sarkvidékeket például sokkal erőteljesebben érinti, mint az egyenlítőhöz közelebbi régiókat, és egyre szélsőségesebb klímajelenségek kísérik, mint a szokatlanul forró és csapadékszegény időszakok egyre gyakoribb jelentkezése Európában vagy a hurrikánok erejének fokozódása Észak-Amerikában.
Kerti öntözőgép. – A kép forrása: summatrade.hu
Ami a várható folytatást illeti, már most látszik, hogy 2019 várhatóan szintén az egyik, ha nem a legmelegebb év lesz. Az Egyesült Államok Nemzeti Éghajlati Adatközpontjának (NOAA) klíma-előrejelző központjának prognózisa szerint ugyanis 80 százalékos esély van arra, hogy az El Nino nevű éghajlati jelenség visszatér, sőt, már el is kezdődött. Ez a ciklikusan visszatérő, a Csendes-óceán egyenlítői vizeiből induló, az eltérő hőmérsékletű víztömegek mozgásán alapuló jelenség képes jelentősen fokozni a globális átlaghőmérsékletet, ahogyan legutóbb 2016-ban is történt.
Konzolos, önjáró, többtámaszú, lineár öntözőberendezés szántóföldi és gyep öntözéshez. – A kép forrása: moe.hu
Az általános felmelegedési folyamatot nem csak az éves, de a havi adatok is jelzik: ezek szerint az elmúlt 406 hónap mindegyike melegebb volt, mint a 20. századi átlag. Mindez azt is jelenti, hogy a 33 évnél nem idősebb emberek még nem tapasztalhattak az átlagnál hűvösebb hónapot. A felmelegedés fő oka a tudományos közösség konszenzusa szerint az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás emelkedése, amely tavaly szintén rekord magasságba emelkedett a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint. A 2018 decemberében Lengyelországban tartott ENSZ-klímacsúcson mintegy 200 ország közös szabálykönyv létrehozásában állapodott meg, melynek követésével a tervek szerint megvalósíthatóvá válhat a 2015-ös párizsi klímaegyezmény célkitűzése, a globális felmelegedés 1,5, de legfeljebb 2 Celsius-fokban való mérséklése. (Forrás: K. Kiss Gergely/Napi Gazdaság)
A Lázbérci víztározó. – A kép forrása: nullahategy.hu
Az általános éghajlatváltozás miatt fontos az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése (mitigation). A szélsőséges időjárás, hatást gyakorol a környezetre és a társadalomra (impackt-hatások). A káros hatások mértékét a sebezhetőség (vulerability) fejezi ki. A megelőző intézkedések (responses) és az alkalmazkodás (adaptation) arra irányul, hogy a károkat mérsékelje. A hazai klíma-stratégiát továbbra is két fontos cél határozza meg: Magyarország felkészítése egy valószínűen bekövetkező melegebb és szárazabb időszakra, valamint olyan gyorsan reagáló technikai-, pénzügyi-, szervezési feltételek megteremtése, amelyek alkalmasak a váratlan és szélsőséges időjárási események káros hatásainak megelőzésére, illetve kezelésére. A fentiek alapján megállapítható, hogy az eredményes vízgazdálkodás előre alaposan átgondolt többcélú és víztakarékos vízhasznosítást jelent. Az édesvíz-készletek és a termőföld birtoklásáról és jó gazdaként történő figyelmes kezeléséről Hazánk lakossága semmilyen körülmények között sem mondhat le. – A KPE szakértői kiegészítés szakirodalmi forrása: Kaposvári Egyetem – Dr. Paál Sándor PhD 2002 és 2009 között folyt mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatásai. – (KPE szakértő)
