A Kékfrankos évének nyilvánította az ideit a Földművelésügyi Minisztérium – jelentette be a tárca vezetője pénteken, Budapesten, az előző esztendei, a Furmint éve záróeseményén.
Fazekas Sándor kiemelte: az idei év azért lett a Kékfrankos éve, mert egy igazi magyar kékszőlőfajta, amelyből olyan kitűnő borok készíthetők, amelyekre érdemes külön is felhívni a fogyasztók figyelmét. Továbbá a kékfrankos a legnépszerűbb és a legnagyobb területen termesztett kékszőlőfajta Magyarországon. Elindul „a kékfrankos ország-kóstoló”. Emellett több, a témához kapcsolódó kutatás és más esemény is zajlik, hasonlóan a Furmint éve rendezvény-sorozathoz. A minőségi magyar borok kerülnek egyre inkább előtérbe. A nemzeti ügyek kormánya a mezőgazdaságot stratégiai ágazatnak tekinti, ennek alapján szövetséget kötött a termelőkkel. Ennek köszönhető, hogy a szőlő-borágazatban új, a korábbinál korszerűbb, egyszerűbb szabályozást lehetett bevezetni a hegyközségi szabályozás megújításával, és a „borászok 12 pontjának” jelentős hányada szintén teljesült.
Kiss Eliza, az FM kiemelt borágazati ügyekért felelős miniszteri biztosa az MTI-nek arról beszélt, hogy a kékfrankos választása az idei évre egyszerű feladat volt nemcsak azért, mert népszerű és a legnagyobb területen – mintegy 7300 hektáron – termesztett magyar szőlőfajta, hanem azért is, mert a múlt évben fehérszőlő fajta volt a kiemelt, így most kéknek kellett következnie. Hozzátette, hogy ezzel a fajtával szinte mind a 22 magyar borvidéken foglalkoznak. A múlt év a borászok számára kedvező volt. A pincékbe került bor mennyisége 3,3-3,4 millió hektoliter körüli. 2017-ben az ágazat árbevétele elérte a 87 milliárd forintot. (Forrás: MTI).
A most hivatalban lévő kormány munkájának a folytatását az is indokolja, hogy 2010 óta ismét visszakerültek a magyar borok a nemzetközi szinten elismert termékek körébe. (KPE)
