Az Európai Bizottság a nehéz gazdasági helyzetbe került országok számára kíván segítséget nyújtani / Az Európai Bizottság bemutatta gazdasági helyreállítási és ellenálló képesség erősítését célzó eszközét

Fotó: tankonyvtar.hu

Az Európai Bizottság bemutatta a koronavírus-járvány utáni gazdasági válság helyreállítását és a gazdasági ellenállóképesség erősítést segítő pénzügyi eszközét (RRF).  A finanszírozás nagy részét, 310 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások formájában adják, 250 milliárdot pedig kölcsönök útján.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Andrzej Duda elnökkel közösen megtartott csütörtöki rendkívüli sajtóértekezletén úgy értékelt: az előző nap Brüsszelben bejelentett, az európai gazdaságnak a koronavírus-járvány utáni helyreállítását célzó terv, valamint az Európai Unió 2021-2027-es pénzügyi keretének új tervezete “eddig nem látott gazdasági fejlődési lehetőségeket nyit meg Európa, ezen belül Lengyelország előtt”. Andrej Babis cseh miniszterelnök nem ért egyet azzal a kulccsal, amely alapján az Európai Bizottság elosztaná a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok támogatására szánt uniós helyreállítási alapot. Határozottan kijelentette, hogy Brüsszelben követelni fogja, hogy továbbra is maradjon fenn az európai költségvetés elosztásának jelenlegi modellje. Az EB javaslatát üdvözölte a szlovák külügyi tárca, Ivan Korcok külügyminiszter a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva „történelminek és példa nélkül állónak” minősítette a tervezetet.

A Népszava arról ír, az Európai Bizottság 750 milliárd euróval fejelné meg az EU jövőre kezdődő hosszú távú költségvetését a koronavírus-járvány hatásainak enyhítése és a gazdaság mielőbbi talpra állítása érdekében. A 2024 végéig felhasználható európai helyreállítási alapból Magyarország mindent összevéve legalább 15 milliárd euróval részesedne, amiből csaknem 7 milliárd eurót tennének ki a kedvezményes kamatozású kölcsönök.

A Magyar Hírlapnak Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációvezetője, elmondta, a legnagyobb probléma az, hogy a 750 milliárdos Helyreállítási Eszköz nevet viselő javaslat dupla igazságtalanságot tartalmaz. Kitért arra is, hogy „az ellenzék első reakciói azt mutatják, hogy ugyanazt az elszomorító magatartást tanúsítják, mint eddig. Buzgómócsing stréber ’brüsszelitaként’ a magyar érdekek szempontjából elfogadhatatlan javaslatokat jónak, a gyengéket remeknek, a rosszakat pedig egyenesen csodálatosnak szokták minősíteni”.

MTI, NÉPSZAVA, MAGYAR HÍRLAP