Az EB új migrációs paktumjavaslata
A tagállamok felelőssége, szolidaritása és a humanitárius kötelezettségek teljesítése áll az Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi paktumjavaslata középpontjában, amelyet a testület elnöke mutatott be szerdán Brüsszelben. Ursula von der Leyen kiemelte: az Európai Uniónak le kell tudni küzdenie a kialakult patthelyzetet, fel kell hagynia az eseti megoldásokkal, és kiszámítható, megbízható migrációkezelési rendszert kell létrehoznia. A migrációs kihívás tekintetében a tagállamok eltérő helyzete, valamint a migrációs nyomás változásai miatt az Európai Bizottság a tagállamok rugalmas együttműködésének rendszerét javasolja – ismertette von der Leyen. Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos a csomag részleteinek bemutatásakor közölte: az EB az unió külső határainak fokozott védelmét javasolja a jogi keret módosításával, valamint az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) szerepének növelésével. Hozzátette: a bizottság a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszaküldésének rendszerét koordináló felelőst fog kinevezni, aki a nemzeti képviselők hálózatával együttműködve biztosítja a rendszer egységes működését az egész unióban. Ylva Johansson belügyi biztos hangsúlyozta: a bizottság javaslatában nem szerepel a migránsok és bevándorlók tagországok közötti kötelező kvóták szerinti elosztásának európai rendszere. Kvótákról egy esetben lehet szó: válsághelyzetben, tagállami segítségkérés esetén rendelhető el, amikor a többi tagállamnak a befogadásban, vagy a kitoloncolásban kell segítséget vállalnia – jelezte.
Magyar reakciók
Magyarország kormányának álláspontja a migrációval kapcsolatban 2015 óta egyértelmű és változatlan, javaslatait több alkalommal ismertette – nyilatkozta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-nek. Kovács Zoltán kiemelte: az Európai Uniónak és tagországainak abban kell együttműködniük, hogy a kontinensre nehezedő migrációs nyomást Európán kívül tudják feltartóztatni. A kormány azt gondolja, a kontinens határait meg kell védeni: létre kell hozni Európán kívül hotspotokat, és ott feldolgozni a kérelmeket; biztosítani kell, hogy az EU és a schengeni övezet külső határai minden szakaszon teljes biztonsággal védve legyenek – jelezte. „Célunk, hogy az európai uniós tagországok támogassák egymást a fenti feladatok ellátásában. Magyarország a kötelező elosztást nem támogatja, ugyanakkor megvédi a közös határokat és azt várja el, hogy erre a célra ugyanannyi támogatást kapjon, mint más, külső határokat védő schengeni országok” – hangsúlyozta.
Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi oldalán azt írta: „Magyarország nem támogatja a kötelező elosztást, de megvédi a közös határokat, így elvárható, hogy az EU ugyanannyi támogatást nyújtson
Magyarország számára, mint más külső határokat védő schengeni országnak.”
Magyarország álláspontja szerint erős külső határvédelemre van szükség, fokozni kell az együttműködést a migrációs származási országokkal, továbbá nem a bajt kell Európába hozni, hanem arra kell törekedni, hogy helyben segítsünk – közölte Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő szerdán Brüsszelben. Leszögezte: a bevándorlókat nem betelepíteni, nem szétosztani kell a tagállamok között, hanem mindenkit, aki belépett az EU területére, de nincs jogosultsága ott maradni, ki kell toloncolni.
Nemzetközi reakciók
Csehország számára a migránsok kötelező elosztásának bármilyen formája elfogadhatatlan – jelentette ki Jan Hamácek cseh belügyminiszter Prágában. Szlovákia álláspontja a migráció kérdésében egyértelmű, továbbra is elutasítja a menedékkérők kötelező szétosztását – reagált Martin Klus szlovák külügyi államtitkár. Az európai uniós menekültügyi rendszer újraszervezésére vonatkozó javaslat lépés a helyes irányba – hangoztatta szerdán Karl Nehammer osztrák belügyminiszter, ám figyelmeztetett, Bécs küzdene az ellen, ha esetleg a „hátsó ajtón” keresztül próbálnák bevezetni a menedékkérők elosztására vonatkozó kötelező mechanizmust. Rámutatott: a kötelező jellegű elosztás kudarcot vallott, annak „nincs jövője” az Európai Unióban.
Az európai uniós menekültügyi rendszer újraszervezésére vonatkozó brüsszeli javaslat jó alapot biztosít a további tárgyalásokhoz – értékelt a közösség tagországainak kormányait összefogó intézmény, az EU Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország belügyminisztere szerdán Berlinben. Horst Seehofer elmondta: a tagállamok egymás közötti szolidaritásának kérdését „nagyon is össze lehet kapcsolni pénzügyi megfontolásokkal, vagyis aki pénzügyekben európai szolidaritást szeretne, annak szolidárisnak kell lennie korunk globális témájában, a migrációban”. Ugyanakkor a német soros elnökség a brüsszeli javaslaton alapuló tárgyalásokon elsősorban azokra az ügyekre összpontosít, amelyekben mind a huszonhét tagállam álláspontjában vannak közös pontok, azaz mindenekelőtt a külső határ védelmének megerősítésére – emelte ki Seehofer.
MTI, MANDINER.HU, MAGYAR HÍRLAP
