Az EP szavazás nem volt érvényes

AZ EP üléstermében. - A kép forrása: kormany.hu

A magyar kormány úgy értékeli, hogy az Európai Parlament (EP) nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – A szövegközi kép forrása: szekelyfold.ma

Gulyás Gergely kifejtette, a lisszaboni szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség. Hozzátette: a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet; hétfőn uniós ügyekkel foglalkozó kormányülés lesz, ahol döntenek a konkrét jogi lépésekről. A miniszter szerint az, hogy EP saját belső szabályait is tévesen értelmezve a tartózkodó szavazatokat figyelmen kívül hagyta az eredmény megállapításánál, olyan, mintha bármelyik országban a házszabály felülírhatná az alkotmányt. Véleménye szerint az EP házszabálya sem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy speciális esetben ne kellene beszámítani a tartózkodó szavazatot. A miniszter megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy a jelentés valójában nem a jogállamiságról szólt, ez csak mondvacsinált indok, hanem a bevándorlással kapcsolatos álláspontok határozták meg annak elfogadását. Hangsúlyozta, jelentés valamennyi pontját érdemben cáfolta a kormány. Gulyás Gergely közölte, elfogadhatatlannak tartják, hogy olyan ügyeket is említ a dokumentum, amelyekről Magyarország megállapodott az Európai Bizottsággal (EB) és jogszabályokat, illetve az alkotmányt is módosította. Ha az EB-vel lezárt ügyek később vádpontként jelenhetnek meg egy másik uniós dokumentumban, akkor értelmetlenné válik a bizottság „szerződések őre” szerepe – hangoztatta. A miniszter közölte, jelenleg az EP-ben a bevándorlás pártiak jelentős többségben vannak, ezért fontos a 2019. májusi EP-választás, ahol az európai választók állást foglalhatnak a migrációról. – A miniszter közölte, jelenleg az EP-ben a bevándorlás pártiak jelentős többségben vannak, ezért fontos a 2019. májusi EP-választás, ahol az európai választók állást foglalhatnak a migrációról. „Azt reméljük, hogy 2019-ben megválasztandó Európai Parlamentben a bevándorláspárti erőkkel szemben akár többségbe is kerülhetnek a bevándorlás ellenes erők, de legalábbis lesz egy jelentős elmozdulás a bevándorlás ellenes tábor javára” – fogalmazott. Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy érvényes volt ugyan a szavazás a Sargentini – jelentésről, de az eredmény megállapítása jogellenes. A kormányzati lépéseket firtató kérdésre hozzátette: kérhetik a bíróságtól az érvénytelenség megállapítását, ez az egyik, a legvalószínűbb alternatíva. Arra a felvetésre, hogy vasárnap baloldali pártok tüntetést szerveznek a jelentés elfogadása miatt, Gulyás Gergely azt mondta, a gyülekezési jog garantált mindenkinek, szemben azokkal az évekkel, amikor ezek a pártok voltak kormányon. Arra a kérdésre, hogy továbbra is támogatják-e Manfred Weber néppárti frakcióvezető EB-elnök ambícióit, a miniszter elmondta, hivatalos döntés még nincs a támogatásáról, de nyilván nem lehet úgy tenni, mintha nem történt volna meg az, hogy Manfred Weber saját személyes ambíciói érdekében saját pártjával szemben egy általa is tudottan hazug jelentést szavazott meg. Kérdésre azt mondta, nem hinné, hogy a Sargentini – jelentésnek Európán kívüli hatása lenne majd. A néppárt zárt frakcióüléséről annyit mondott: még a legnagyobb kritikusuk sem vitatta, hogy a jelentés gyenge, hemzseg a hazugságoktól. Kérdezték arról, hogy Angela Merkel német kancellár szerint az illegális migráció elleni harc jegyében meg kell erősíteni az EU külső határának védelmét, és ehhez a külső határon fekvő országoknak át kel adniuk nemzeti kompetenciájuk egy részét a Frontex EU-s határ- és partvédelmi szervezetnek. Gulyás Gergely elmondta, nem értenek egyet vele ebben a formában. A magyar kormány szerint a schengeni szabályokat kell betartani – tette hozzá. Elmondta, ha valaki tagja a schengeni övezetnek és a külső határt nem képes megvédeni, akkor vagy segítségére sietnek az egyezményben részes országok és megvédik helyette a külső határt, vagy ha ehhez nem járul hozzá, akkor fel kell függeszteni a tagságát. A 38 országot érintő, Magyarországról kritikákat megfogalmazó ENSZ-jelentéssel összefüggésben úgy fogalmazott, mindig azt kérik tőle, ítélje el a listázásokat, most ezt megteszi. Szerinte az ENSZ ezt a formát találta arra, hogy bosszút álljon Magyarországon. Hazánkban jelenleg több mint 70 ezer civil szervezet működik, akár a mindennapos gyakorlatot, akár a jogszabályokat nézve semmi nem korlátozza őket szabad működésben. A Sargentini – jelentésnél és ennél a jelentésnél is azt látják, hogy politikai célok érdekében hamis és alaptalan emberi jogi vádakat használnak fel – mondta. (Kormany.hu/Miniszterelnokseg.hu/MTI)

Egy országot próbálnak elítélni koncepciós perben

Kovács Zoltán szóvivő. – A szövegközi kép forrása: civilhetes.hu

Kovács Zoltán kormányszóvivő a Sargentini-jelentés elfogadásáról azt mondta, nem kormányokról, hanem országokról van szó; egy országot próbálnak elítélni koncepciós perben, politikai motivációk nyomán felállított elgondolás alapján.

Kovács Zoltánt csütörtök este az M1 aktuális csatornán arról kérdezték, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a nap folyamán azt mondta, a magyar kormány úgy értékeli, hogy az Európai Parlament (EP) nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést, mert a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így azonban nem lett volna meg a többség. A kormányszóvivő kijelentette: bírósághoz kell fordulni az ügyben. Arra a kérdésre, hogy milyen jogi lépéseket tesznek, a hétfői kormányülés utánra ígért választ. Kovács Zoltán önmagában abszurdnak nevezte, hogy bár az egyik vád Magyarországgal szemben az európai uniós szabályok be nem tartása, az országot megbüntetni akarók folyamatosan érdekeik szerint alakítják a szabályokat. Hangsúlyozta, a vonatkozó szerződés egyértelműen határoz: a leadott szavazatok kétharmadára van szükség, márpedig a tartózkodás leadott szavazatnak számít, „mint bármely demokráciában”. Kovács Zoltán azt mondta: három tucat „súlyos ténybeli tévedés” van a jelentésben, amely alkalmas arra, hogy megtévessze azt, aki nem ismeri a magyar viszonyokat. A magyar kormányt támogató lengyel és litván reakciókra utalva azt mondta: jó, hogy kiállnak Magyarország mellett, van szolidaritás a közép-európai és a volt szocialista országok között, és ez az eljárás elindításával kapcsolatban is egyfajta biztosítékot ad. Úgy vélte: nem pusztán az illegális migráció kérdésében vannak jelentős nézetkülönbségek Európában, hanem a demokrácia felfogás és a demokráciához, illetve „az emberek akaratához igazodás is megkérdőjeleződik” bizonyos esetekben. Hozzátette: a nyugati eliteknek érdemes lenne visszatérniük ahhoz, hogy meghallgassák az emberek akaratát. A több ellenzéki párt által szervezett vasárnapi tüntetésről azt mondta a kormányszóvivő: az ellenzéki pártokat önmagukban minősíti, hogy tüntetnek valami mellett, amiről „messziről bűzlik, hogy koncepciós per”. (Forrás: MTI) – Egybeszerkesztve az előzővel.