Amennyiben a mezőgazdasági öntözési célú kút a fenti feltételeknek nem felel meg, továbbra is csak vízjogi engedély alapján létesíthető és üzemeltethető. Ezekben az esetekben is a Nemzeti Földügyi Központ jár el vízügyi és vízvédelmi hatóságként országos illetékességgel.
A benyújtani szükséges engedélyezési dokumentáció adat tartalma nem változott a korábbiakhoz képest. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációról a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet ad iránymutatást.
A szükséges dokumentumok műszaki tervek,
ha a létesítés közművet érint, akkor a közmű kezelőjének hozzájárulása,
egyes esetekben a vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem,
a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulás,
a vízügyi igazgatóság vízügyi objektum azonosra alkalmas nyilatkozata.
A rendelet 3. számú mellékletének I. pontja pedig tartalmazza a vízügyi hatósági (katasztrófavédelmi hatóság) engedélyéhez kötött felszín alatti vízi-létesítmények engedélyezési eljárásához szükséges dokumentáció, műszaki terv kötelező tartalmát.
A mezőgazdasági kút létesítésére vagy meglévő kút bejelentésére vonatkozóan a szükséges mellékletek beküldését az mg.kut@nfk.gov.hu elektronikus levelezési címre lehet megtenni.
A Nemzeti Földügyi Központ további elérhetőségei:
Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5.
Levélcím: 1590 Budapest, Pf. 195
https://nfk.gov.hu/
A mezőgazdasági kutak létesítésével és a meglévő kutak fennmaradási engedélyek ügyintézésével
a Mezőgazdasági Kutak Hatósági Munkacsoportja foglalkozik.
A hatályos jogtár
A 72/1996. (V. 22.) kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
A 41/2017. (XII. 29. BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
A 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről
Az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, és annak módosítása – 2020. évi CLXXV. törvény. (Forrás: agroinform.hu)
Az általános éghajlatváltozás miatt az éltető édesvízkészlet a XXI. század harmadik évtizedében az agrár- és élelmiszer-gazdaság egyik legfontosabb termelési tényezője lesz. Minden csepp édesvíz érték, és mennyiségi és minőségi védelemre érdemes.
A talaj a legjobb víztároló, és mindig a rendelkezésünkre áll a talpunk alatt. Ugyanakkor a talaj édesvíz-készlete sem aknázható ki korlátlanul. A felelőtlen talajvíz-gazdálkodás következtében súlyosan süllyedhet a talajvíz szintje, ami a táj kiszáradáshoz, a kistérségek terméketlenné válásához vezet.
Az észszerű talajvíz-szint gazdálkodáshoz az mindenképpen szükséges, hogy a hatóságoknak naprakész információja legyen a talajból kiemelt vízmennyiségekről. Csak így lehetséges az agrártermelők között, a jól összehangolt talajvíz-szint gazdálkodás megvalósítása.
Kívánatos, különösen a Balaton-felvidék kertészeti növény kultúráiban a víztakarékos öntözési módok elterjesztése, valamin az ehhez szükséges berendezések, eszközök és kisgépek minél nagyobb arányú helyi gyártása és kiskereskedelmi forgalmazása.
(Dr. Paál Sándor c. egyetemi docens, KPE Balatonfüred)
