Norvég tudósok felfedezték, hogy a hasnyálmirigy szigetsejtjeiben, azaz a Langerhans „szigeteken” elégtelenül termelődő inzulin előállítását átvegyék a szomszédos sejtek. Ezek a kutatásuk elvezethetnek a cukorbetegség új kezelési módjaihoz.
A cukorbetegséget az okozza, hogy nem képesek inzulint termelni a sérült vagy nem létező inzulinsejtek. Az inzulin egy hormon, amely a vércukorszint szabályozásához szükséges. Sok cukorbeteg inzulint kap a vércukorszint szabályozására. A Bergeni Egyetem norvég szakemberei nemzetközi kutatókkal együttműködve felfedezték, hogy a hasnyálmirigy glukagon-termelő sejtjei képesek változni és alkalmazkodni oly módon, hogy ellássák a szomszédos sérült vagy hiányzó inzulintermelő sejtek feladatait. A glukagon egy peptid-hormon, amelyet a hasnyálmirigy alfasejtjei termelnek és feladata a vércukorszint emelése, azaz hatása ellentétes az inzulinéval. „Valószínűleg a cukorbetegség-kezelés egy teljesen új formájának a kezdetét jelenheti ez, amikor a szervezet képes saját inzulint termelni egy kis kezdeti segítséggel” – idézte Luiza Ghilát, a norvég egyetem kutatóját a Science Daily tudományos hírportál. A kutatók felfedezték, hogy a hasnyálmirigyben lévő szomszédos sejteknek csupán két százaléka képes megváltoztatni funkcióját. Ennek ellenére optimisták az új kezelési lehetőségek megközelítését illetően. Kutatásukban először voltak képesek leírni a sejtidentitás változása mögötti mechanizmust, amely nem egy passzív folyamat, hanem a környező sejtekből jövő jelzések eredménye. A kutatásban képesek volt 5 százalékra növelni az inzulintermelő sejtek számát egy hatóanyag segítségével, amely hatással volt a sejtek közötti jelzőfolyamatra. Az eredményeket állatkísérletekben mutatták be a norvég kutatók. „Ha többet tudunk meg az ezen sejt rugalmassága mögött álló mechanizmusról, valószínűleg képesek leszünk a folyamatot kontrollálni és még több sejt identitását megváltoztatni oly módon, hogy több inzulin termelődjön” – magyarázta Ghila. A kutatók szerint felfedezésük nem csak a cukorbetegség kezelését illetően jó hír. A sejtidentitás és -funkció változtatásának képessége döntő felfedezés lehet más sejthalál okozta betegségek kezelésében, mint az Alzheimer-kór és a szívroham miatti sejtkárosodás – mondta Luiza Ghila. (Forrás: papa-ma.hu)
Egy kis élettani kémia: az inzulin állati hasnyálmirigyből való kivonása, tömeggyártása a XX. század egyik sikertörténete. Az 1920-as évekig az inzulinfüggő cukorbetegség halálos kórnak számított. A kutatók önzetlenségének köszönhetően, a két felfedező, Banting és Best, akik az első adag inzulint egy kutyából állították elő, az inzulin szabadalmát nem védték le, hanem szabadon elérhetővé tették, ami kedvezett az inzulingyártás igen gyors megindulásának. Az inzulingyártás alapjául évtizedekig a felfedezők, a kanadai Banting, Best és Collip eljárása szolgált. Az inzulint sertés, illetve szarvasmarha hasnyálmirigyéből vonták ki. Az állatok levágását követően a hasnyálmirigyet azonnal lefagyasztották, darabolták, és savanyú közegben alkoholos kivonatot készítettek. Semlegesítés után eltávolították a kicsapódó fehérjéket, az alkoholt és a zsírokat, végül a kapott oldatból konyhasó hozzáadásakor az inzulin is kicsapódott. Az így nyert készítmény 80–90 százalék kristályos inzulint tartalmaz. Ez a készítmény a klasszikus gyors hatású inzulin. Magyarországon, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárban 1926-an indult el az inzulin előállítása, és a kezdetektől fogva támogatta a teljes kezelést a Magyar Állam és a betegbiztosítók. Nemsokára megállapították az emberi inzulin aminosav-sorrendjét, majd annak pontos térbeli szerkezetét. Kiderült, hogy a sertésinzulin csupán egyetlen, a marhainzulin pedig három aminosavban tér el az emberétől. (KPE – szakértő)
A cukorbetegek száma Magyarországon eléri az egymillió főt. Egyúttal ez jelenti a legnagyobb kiadást a hazai egészségbiztosításnak: évről évre több mint negyvenmilliárd forintot. A KSH adatai szerint, amíg 2003-ban tízezer magyar felnőttből 627 volt cukorbeteg, 2015-ben már 1243-an jártak orvosnál diabétesz miatt. A diabéteszesek száma világviszonylatban is rohamosan nő: jelenleg 415 millió embert érint, és évente ötmillióan halnak meg közülük. (Forrás: Magyar Idők)
A Polgári Kisgazdák nagy reményekkel várják a norvég kutatók további kutatási eredményeit. Magyarországon a mozgás-szegény életmód, a számítógép előtti egész napos ülőmunka nem kedvez a cukorbetegség elleni küzdelemnek. Népbetegségről van szó! Küzdeni ez ellen nem csak érdemes, de mindannyiunk érdekében szükséges is. (KPE)
