Az elmúlt negyed évszázad legnagyobb kertészeti fejlesztése zajlik

Fotó: Dreamstime

A Kert-Magyarország gondolata a népi írók és parasztpárti politikusok Szabó Dezső, Németh László, Somogyi Imre, Veres Péter munkásságában jelent meg. Ezek a gondolatok a kommunista üldöztetés körülményei között is búvópatakként tovább éltek, és keresték medrüket, majd felszínre törve az 1960-as évek második felétől ismét országos folyammá terebélyesedtek.

A kiskertmozgalom kibontakozása, kertszövetkezetek alakulása és fogyasztási szövetkezetek általi befogadása megállíthatatlan volt a Kádár-rendszerben is. A kert-kultúra fejlesztésével maga is részese volt a rendszerváltás előkészítésének. A kiskerteknek jelentős szerepük volt a kézimunka-igényes kertészeti termékek gyarapításában, a lakosság jövedelmének kiegészítésében, a családok zöldség- és gyümölcsellátásában, a környezeti kultúra fejlesztésében.

A kertészek a gyakorlatban valósították meg az integrált mezőgazdaságot, miközben a hivatalos agrárpolitika lényegében csak megtűrte a hobbitelkeket és a háztájit. A kertbarát mozgalom sajátos „magyar modellt” teremtett, mely a termelőszövetkezetek háztáji gazdaságaiban, az ÁFÉSZ- szakcsoportokban és szakszövetkezetekben, továbbá a ház körüli, a hétvégi, a zártkertekben, valamint a szőlőművelésben alakult ki. E kiskertmodell roppant életképesnek bizonyult, mind területében, mind a megtermelt áru mennyiségében és minőségében. Egyik legjelentősebb hatása az volt, hogy megteremtette a városlakók kedvét és bizalmát a kertműveléshez.

A modellre egyaránt jellemző a kertészeti árutermelés, valamint a családellátó házi kertekben, hétvégi pihenőkertekben, a kertes házak előkertjeiben, a városi többszintű épületek ablakaiban, teraszain és tetőkertjeiben folytatott, nagy szakmai hozzáértést kívánó és egészségi, esztétikai igényeket is kielégítő kertészkedés. A kertbarát mozgalom megtűrése a hivatalos agrárpolitika kényszerű felismerése volt. Ugyanis ha nincs háztáji gazdaság, egyéni érdekeltségre épülő kistermelés, illetve kertgazdálkodás, nincs biztos élelmiszer-ellátás sem. Ebben az esetben az ország kiszolgáltatottságának kockázatai még békeidőben is nyilvánvaló.

Mindezért a Polgári Kisgazdák a kert-kultúra további erősítését szorgalmazzák, ezen belül is javasolják a háztáji mozgalom visszaintegrálását a mai mezőgazdaságba. Ennek keretében ismét lehetővé kell tenni a hazai gyártású, praktikus kerti kisgépek pénzügyileg is támogatott beszerzését, a gyümölcs-feldolgozó, zöldségszárító és lekvárfőző kisüzemek létesítését, valamint a hűtőházi kapacitás bővítését. Biztosítani kell az egyszerűsített és rövidített helyi élelmiszer-láncok működését, mind a helyi iskolai és közétkeztetésben, mind a helyi piaci és egyéb kiskereskedelemben, mind pedig a helyi vendéglátásban.

Támogatni kell a kerti zöldhulladékok feletetését hasznosító háztáji sertés, kecske, juh, házinyúl és baromfi előállítását, valamint az e gazdasági haszonállatok feldolgozását szolgáló mini vágópontok és kézműves húsüzemek, tej- és sajtüzemek, valamint baromfi tojáscsomagolók létesítését. (KPE)

Mátraházán történt

A rendelkezésre álló források és a benyújtott támogatási igények alapján az elmúlt negyed évszázad legjelentősebb kertészeti fejlesztése valósulhat meg a jelenlegi uniós költségvetési ciklus végéig Magyarországon – jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Zöldség és Gyümölcstermesztők Szakmaközi Szervezetének (Fruit Veb) csütörtöki évértékelő kertészeti konferenciáján, Mátraházán.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Farkas Sándor előadásában hangsúlyozta: a Vidékfejlesztési program keretében kertészeti beruházásokra összesen mintegy 140 milliárd forintnyi támogatási forrást fordíthatnak a gazdák. Ebből növényházépítésre mintegy 23 milliárd, ültetvénytelepítésre több mint 19 milliárd, míg kertészeti gépbeszerzésre 18 milliárd forint jut. A benyújtott támogatási igények alapján 140 hektárnyi üveg- és fóliaház létesülhet 2020 végéig Magyarországon – tette hozzá. Az ágazat szerepét értékelve rámutatott: a kertészeti szakma és annak termékei egyre jobban felértékelődnek, ennek oka jelentős részben a fogyasztói igények és szokások változásában keresendő. Az elmúlt évben az ágazati kibocsátás meghaladta a 300 milliárd forintot, amely a teljes agrárium teljesítményének 12 százalékát adta – közölte. A munkaerőhiány ma már a kertészet fejlődését veszélyezteti, napjaink egyik fő kihívása – fogalmazott az államtitkár. A tájékoztató előadásában a megoldási lehetőségek között említette egyebek mellett – az alkalmazott számítástechnika bevezetését és gépesítést, az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek javítását, a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentését, a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átmenet támogatását, a munkaerő területi mobilitásának ösztönzését és a szakképzés fejlesztését. Farkas Sándor szólt arról is, hogy 2017-ben összesen 68 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés működött az országban. Ezekre nélkülözhetetlenül szükség van a versenyképesség és piacra jutás javítása érdekében – mondta. A termelői szerveződések teljes értékesítésének aránya az ország zöldség-gyümölcs kibocsátásán belül tavaly alig haladta meg a 22 százalékot, melynek háromszorosára volna szükség – jegyezte meg. Ugyancsak a fontos teendők között említette – elsősorban a 41 százalék feletti részesedésével a gyümölcstermesztési szektor legnagyobb szeletét kitevő almatermesztésre utalva – intenzív, korszerű ültetvények létrehozását. Ezek hiányában nem lehet minőségi árut előállítani, ez pedig folyamatos értékesítési gondok forrása – húzta alá. A kertészeti ágazat kitörési pontjait sorolva aláhúzta: 2018-ban az öntözött területek nagysága mintegy 144 ezer hektár, amit a fejlesztések révén 267 ezer hektárra tervezik emelni. A kormány döntése szerint öntözésfejlesztésre évente 17-18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott. További kiemelt fejlesztési irányokra kitérve beszélt a megújuló energiára alapuló hőenergia termelés arányának növeléséről, a szén-dioxid kibocsátás, valamint az energiaimport-függőségünk csökkentéséről, komplex termál- és egyéb zöldenergia-hasznosítási rendszerek kiépítéséről, továbbá a hazai agrárkutatás újjáélesztéséről. (Forrás: MTI)