Az ellenzék leszavazta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat házszabálytól eltérő tárgyalását

Fotó hirado.hu

Nem járult hozzá az ellenzék, így az Országgyűlés elutasította a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat házszabálytól eltérő tárgyalását hétfőn, ezért az előterjesztést sürgősséggel, legkorábban hat nap múlva fogadhatja el a Ház. A házszabálytól eltérő tárgyalást 137 igen, 52 nem szavazattal utasította el a Parlament. Igennel szavaztak a Fidesz és a KDNP képviselői, a nemzetiségi képviselő, illetve négy, a Mi Hazánk színeiben politizáló független képviselő, elutasították a házszabálytól eltérést a Jobbik-, az MSZP-, a DK-, az LMP-, a Párbeszéd-frakció jelenlévő képviselői, valamint hat független képviselő. A sürgősségi javaslatot kétharmados támogatással 152 igen, 31 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés. Támogatta a javaslatot a Fidesz, a Jobbik- és a KDNP-frakció, valamint a nemzetiségi képviselő, illetve négy, a Mi Hazánk színeiben politizáló független képviselő. Nemmel szavaztak az MSZP-, a DK-, a Párbeszéd-frakció jelenlévő képviselői, valamint hat független képviselő. Az LMP-sek nem szavaztak.

Az ellenzék kérésére megtartott hétfői hétpárti egyeztetést követően, még a szavazás előtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején hozott intézkedések hatályban tartása függ az Országgyűlés azon döntésétől, hozzájárul-e a kormány által beterjesztett javaslatokhoz. A kérdés, hogy a hiteltörlesztések felfüggesztése vagy a válság sújtotta ágazatoknak biztosított járulékkedvezmények fennmaradnak-e az elfogadásuk után 15 napon túl is – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezek az ellenzék támogatását is élvezték. Leszögezte: a kormány minden felelősséget vállal a védekezésért és a védekezés alatt hozott intézkedésekért. Közölte, hogy az ellenzék számtalan javaslatát megfontolták és többet be is fogadtak a javaslatba, például a szükségesség és az arányosság kritériumát.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közösségi oldalán úgy reagált: „szomorú, ami történt, most igazán nagy szükség lett volna az összefogásra”. A politikus közzétette a nemmel szavazó képviselők névsorát is. „A tűzzel játszik az ellenzék, veszélyes, felelőtlen és értelmetlen, amit hétfőn tettek” – mondta a Magyar Hírlapnak Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. „Ezzel csak azt érték el, hogy egy héttel később fogadhatjuk el a törvényt, az ország, a magyar emberek érdeke pedig az lenne, hogy minél előbb megszavazzuk” – tette hozzá. Közölte, hogy a kormánynak már van forgatókönyve a kialakult helyzetre.

A politikai viták, széthúzás helyett elérkezett az összefogás ideje, párthovatartozástól függetlenül erre kérem képviselőtársaimat is – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtti felszólalásában a Parlamentben, miután az operatív törzs sajtótájékoztatóján közölt részleteket ismertette. Kiemelte, az előttünk álló időszak nehéz lesz, mindenkitől erőfeszítéseket követel, de azért érdemes vállalni ezeket, mert így „emberéleteket menthetünk meg”, és „minél többen működünk együtt, annál több életet tudunk megmenteni”. „Mi, magyarok úgy döntöttünk, hogy a vakcinára való várakozás helyett felvesszük a küzdelmet a vírus terjedésével szemben” – jelentette ki.  Megjegyezte, hogy a fertőzés ütemének lassítása, a veszélyeztetettek megvédése, a megfelelő ellátás biztosítása, a gazdasági következmények enyhítése és a lebénuló gazdaság újraindítása nem lett volna lehetséges békeidőben érvényes szabályok mellett. Úgy fogalmazott: egy ideig mindenkinek másképpen kell dolgoznia, viselkednie, szerveznie az életét, ezért vezették be a veszélyhelyzeti jogrendet is, ami eszközöket ad a kormánynak, hogy megszervezze Magyarország önvédelmét. Szólt arról is, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés hosszú lesz, nagyon sok eszközre lesz szükség, és „még nagyon az elején vagyunk”. A vírus elleni védekezéshez szükséges eszközökből és felszerelésekből nyugaton hiány van, elérhető segítség ma csak keleten található, ott „óriási tételeket kötöttünk le”, a szállítmányok folyamatosan érkeznek, több mint tíz repülőgép teljesít szolgálatot – közölte. A miniszterelnök megköszönte az egészségügyi dolgozók eddigi munkáját, azt mondta róluk, „kiérdemelték mindannyiunk nagyrabecsülését”.

Gyurcsány Ferenc arról beszélt: tudomásul veszik a kormányfő napirend előtt adott „jelentését”; ugyanakkor beszámolók, tájékoztatók százai, ezrei szólnak arról, hogy az egészségügyben, kereskedelemben, fuvarozásban, vagyis a „frontvonalban”; dolgozók „magukra hagyatva érzik magukat”. A DK frakcióvezetője a miniszterelnök nemzeti egységre való felszólítására úgy reagált: a nemzeti egység nem a nemzet némaságát jelenti, és „nem a nemzet feltétel és a korlátok nélküli engedelmességét egy korlátokat esetleg nem ismerő hatalomnak”. Ha azt kérik, hogy a konkrét veszélyhelyzet megoldásában közreműködjenek, akkor ezt megteszik, de ha arra kérnek felhatalmazást, hogy bármit engedjenek meg a regnáló hatalomnak a veszélyhelyzetre hivatkozva, akkor muszáj azt mondani, hogy „eskünk, tisztességünk, hazafiságunk okán ezt nem tudjuk megtenni”.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője támogathatónak nevezte Orbán Viktor bejelentett intézkedéseit, de szerinte ezek nem elégségesek. A képviselő többek közt az alapjövedelem bevezetése mellett érvelt és több teszt elvégzését szorgalmazta. Szerinte a miniszterelnök „nem a vírust akarja egyedül legyőzni, hanem minket is”, hozzátéve, hogy a javaslat arra is felhatalmazást ad a kormánynak, hogy felszámolja “a szabad sajtó maradékát is”. Ezt diktatúrának hívják – jelentette ki, hozzátéve, hogy a Párbeszéd nem fog időkorlát nélküli felhatalmazást adni a rendeleti kormányzásra.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta, hogy a legfontosabb az együttműködés képességének megőrzése lenne, de a „felhatalmazási törvény” alapján úgy tűnik, hogy a kormány a jövőben csak saját magával akár együttműködni. Szorgalmazta a több tesztet, a kijárási tilalom és a hatósági árszabás bevezetését. Beszéde végén azt kérte az országgyűléstől, hogy felállva és tapssal mondjanak köszönetet az egészségügyi és a rendvédelmi dolgozóknak. Több portál beszámolója szerint a kormánypárti képviselők közül sokan ülve maradtak.

Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető javasolta, hogy a kormány ne csak a munkaadókkal, de a munkavállalói képviseletekkel is konzultáljon. Az ország helyzete miatt együttműködésre van szükség, de az nem együttműködés, hogy „leteszek valamit az asztalra és azt mondom, hogy ez van”. Az ellenzék azt kéri, hogy a veszélyhelyzetben meghozott kormányrendeletek hatályát kilencven napban maximalizálják. A szocialista politikus Orbán Viktorhoz fordulva azt mondta: el kellene döntenie, hogy a vírust akarja legyőzni, vagy az ellenzéki képviselőket.

Keresztes László Lóránt, a LMP frakcióvezetője köszönetet mondott a járvány megfékezéséért dolgozó embereknek. Szerinte félre kell tenni most a pártpolitikai gondolkodást, abban mindenki egyetért, hogy a békeidőben szokásos eljárások most nem megfelelőek, kell egy olyan felhatalmazás a kormánynak, hogy az intézkedéseket kellő gyorsasággal tudja meghozni. A „felhatalmazási törvény” azonban lehetőséget ad a kormánynak gyakorlatilag a rendeleti úton történő kormányzásra, időkorlát nélkül a parlament ellentétes döntéséig. Ehhez kellenek garanciák, kell időkorlát, és a szükséges gesztust a kormányoldalnak kell megtennie.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint némileg szelídebb volt az ellenzék hangja, mint békeidőben. Harrach Péter azt mondta: a hétfői szavazás arról szól, hogy a veszélyhelyzetben a járvány végéig vagy a járvány egy bizonytalan időpontjáig terjesszék ki a kormány hatáskörét. Úgy gondolja, ha a bizalom működik, elfogadják a kormányoldal előterjesztését.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője köszönetet mondott azoknak, akik az egyre nehezedő védekezésben részt vesznek, és akik önkéntes alapon segítik a koronavírus elleni harcot. Feladatának és szándékának nevezte, hogy megkérje a pártokat, ne most sarkítsák ki a meglévő különbségeket. Az elmúlt időszakban több hétpárti egyeztetést is tartottak, amelyek egy-két pillanattól eltekintve jó hangulatúak és konstruktívak voltak, az együttes fellépés irányába mutattak. Kiemelte: a szövegszerű javaslatot egy hete még más kritikával illette az ellenzék, mint most.  Szeretnének közösen dönteni az ellenzékkel, viszont ha a védekezés politikai bizalmi kérdés pártok között, akkor nem lesz semmilyen módjuk arra, hogy ebből kitörjenek. Hozzátette: úgyis tudnak segíteni, ha kimennek a teremből, és a kormánypártokra bízzák a döntést. Minden felelősséget vállalni fognak a kormánypártok – jelentette ki. Cáfolta, hogy a felhatalmazási törvényjavaslat korlátlan hatalmat adna a kormánynak. A vírust kell legyőzni, és ehhez a kormány folyamatos cselekvőképességét biztosítani, mert ettől emberéletek függenek – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője.

Az elhangzottakra reagálva Orbán Viktor leszögezte: a döntés a parlamenté, de „ezt a válságot önök nélkül is meg fogjuk oldani”. Kiemelte: az országgyűlésnek mindennap meglesz a joga arra, hogy visszavonja a veszélyhelyzetet. A három hónapos felhatalmazás azért nem elég, mert senki sem tudja, mikor lesz vége a krízisnek, egy biztos csak, hogy „mi mindannyian rosszabb állapotban leszünk 90 nap múlva”. A védekezésről kiemelte, hogy az eddig meghozottak elégségesek voltak, de a jövőben nem lesznek, így a kormány újabb intézkedéseket fog hozni. A kijárási tilalmat és hogy annak melyik formáját vezessék be adott esetben mérlegelik, megfontolják a környező országban látott tapasztalatokat. Hangsúlyozta: 133 bátor emberre van szüksége, az ország 133 legbátrabb emberére. Azt kérte a Fidesz-KDNP frakció tagjaitól, ne rendüljenek meg, ne bizonytalanodjanak el, maradjanak bátrak.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője közösségi oldalán úgy értékelt: „a parlamenti szavazás azt az elementáris társadalmi igényt fejezte ki, hogy a magyar emberek együttműködést várnak. Nem korlátlan, egyszínű rendeleti kormányzást, hanem közösen meghozott döntéseket” A politikus szerint a következő napokban el kell érni, hogy a vékony kétharmadból legalább néhány képviselő megértse, mit készül megszavazni.

Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán a szavazás előtt közzétett álláspontja szerint támogatja, hogy a kormány meghosszabbíthassa az eddigi intézkedéseinek hatályát, és ha szükséges, akár előre nem is látható rendkívüli intézkedéseket hozzon. Karácsony hozzáteszi: a felhatalmazás nem szólhat kilencven napnál hosszabb időre, valamint a sajtó szabadságát, a választási törvényeket és az Országgyűlés működését nem érintheti a különleges jogrend.

A Medián egy vasárnap este indult online kutatással arra volt kíváncsi, mivel értenek egyet az emberek: indokolt a korlátlan felhatalmazás, vagy sem. A Medián ügyvezető igazgatója, Hann Endre a Facebookon számolt be az eredményről: azt mondta, csaknem háromezren válaszoltak, 94 százalék ellenzi a korlátlan felhatalmazást – ismerteti a hvg.hu. Hann Endre szerint, noha a háromezer válaszoló jóval több, mint egy átlagos kutatás esetében, itt azonban óvakodna attól, hogy ezt reprezentatívnak nevezze. Hann szerint valószínűleg 6 százaléknál jóval többen támogatják a kormány javaslatát, a korlátlan ideig szóló felhatalmazást, azonban kimondható: a közhangulat a határidő nélküli rendkívüli felhatalmazás ellen van.

A Publicus Intézet a Népszava számára készített felméréséből kiderül, megkérdezettek 77 százaléka szerint szükséges a kijárási tilalom, és 66 százaléknyi válaszadó tartja indokoltnak az idősek kötelező karanténját. A felmérésből kiderült: az emberek 63 százaléka bízik benne, hogy ő maga nem kapja el a koronavírust, miközben a polgárok több mint háromnegyede biztos benne: tömegeket fog megfertőzni a kórokozó. A kutatás szerint a durva járványt váró mintegy 7,5 millió magyarnak akkor nincs gond a realitásérzékével, amikor a bevezetett és a várható kényszerintézkedésekről van szó. Az „iskolabezárások” kapcsán 66 százalék úgy látja, hogy legalább két-három hónapig nem nyitnak újra az oktatási intézmények. Ugyanez a 7,5 milliós kör abban is biztos, hogy még számos korlátozással kell szembenéznie. A kijárási tilalmat a párttáborok közül a Fideszé fogadja el a legkevésbé: a kormánypárti szavazók negyede szerint ilyesmire semmi szükség.

Radka Maxová cseh EP-képviselő Ursula von der Leyenhez intézett levelében aggodalmát fejezi ki a felhatalmazási törvény kapcsán, mely szerinte megszüntetné a fékeket és ellensúlyokat, a demokratikus értékeket és az alapvető jogokat, ezért felszólítja az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen párbeszédet a magyar kormánnyal. Szájer József EP-képviselő a Mandineren reagált a cseh képviselőnő levelére. Úgy fogalmazott: „néhány felelőtlen magyarországi ellenzéki párt, néhány sajtóorgánum számára vészhelyzetben nem a közösség védelmi erejének az erősítése a legfontosabb, hanem a békeidőben tőlük megszokott leplezetlen hatalomszerzési játszma folytatása. Ehhez csatlakozott most hazai hívásra a szokásos nemzetközi brigád, Radka Maxová vezetésével.”

Christian Wigand, az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfői tájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a járvány okozta válsággal összefüggő, rendkívüli tagállami intézkedéseknek ideiglenesnek és arányosnak kell lenniük. A magyar kormány törvényjavaslatával összefüggésben azt közölte, a tagállamok vészhelyzeti intézkedéseinek minden nemzetközi és európai kötelezettséggel összhangban figyelemmel kell lenniük az emberi jogokra és a sajtó szabadságára.

Az Orbán-kormány kihasználja a koronavírus-járvány adta lehetőségeket a független és kritikus sajtó elleni fellépésre – figyelmeztet a Nemzetközi Sajtó Intézet (IPI) a Népszava szerint. A szervezet igazgatója, Barbara Trionfi nyílt levélben fordult Vera Jourovához az európai értékekért és átláthatóságért felelős EU-biztoshoz.

INDEX.HU, 24.HU, ORIGO.HU, HVG.HU, MANDINER.HU, NEPSZAVA.HU, PESTISRACOK.HU, MTI, NÉPSZAVA, MAGYAR HÍRLAP