Az eddigi éghajlat konferenciák, megegyezések még látszat-eredményeket sem hoztak

Nekünk Polgári Kisgazdáknak az az álláspontunk, hogy az értelmetlen vitákat arról, mi okozza a felmelegedést, be kell fejezni. Ha károsak a kibocsájtások (üvegház hatású gázok) akkor ezek csökkentése nem felajánlás kérdése, hanem kötelező szabályok végrehajtható elfogadásának az ügye. Az eddigi megállapodások elfogadásért folytatott igen drága konferenciák, rengeteg ember felesleges utaztatása sehova nem vezetett.

Magyarországnak ezen a téren is, tehát a káros éghajlatváltozás elleni küzdelemben saját, olyan nemzeti stratégiát kell kidolgoznia, ami mindenekelőtt a károk elhárítására, de éppen így a felmelegedésből adódó előnyök kihasználására is irányulnak. A jelenlegi stratégia túlzottan az egyetemes méretű célokat jelöli meg és kevésbé van figyelemmel a hazai igényekre. Nekünk a vizeink mennyiségi és minőségi megőrzésére, szükséges mértékű itt tartására, földjeink állapotának megőrzésére, a magyar emberek egészségének őrzésére kell pénzt, energiát, tudást fordítani.

(TKB)

Lesújtó rekord: sosem volt még ennyi felmelegedést okozó gáz a levegőben

Jele sincs annak, hogy az emelkedő trend megfordulna.

Fotó: somogyma.hu

Rekordot döntött a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja 2017-ben az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) friss kutatása szerint.

Nincs jele annak, hogy az emelkedő trend megfordulna – idézte a BBC hírportálja a szervezet üvegházhatású gázokról szóló új éves jelentését.

A szén-dioxid koncentrációja tavaly elérte 405 ppm-et (az egész milliomod része), ami 3-5 millió éve nem fordult elő – ismertette az MTI.

A légköri koncentráció más, mint a kibocsátás, mert arra vonatkozik, ami a levegőben megmarad, miután a szárazföld, a fák és a tengerek a kibocsátott gázok egy részét elnyelték. A levegőben maradó gázok éghajlatra gyakorolt hatása 1990 óta 41 százalékkal nőtt.

A szén-dioxid koncentrációja 2017-ben is növekedett, most 146 százalékkal magasabb, mint az ipari forradalom előtt volt.

Egy év alatt kisebb volt a növekedés, mint 2015 és 2016 között, ám majdnem akkora, mint az utóbbi évtized átlagos tempója.

“Amikor utoljára, 2-5 millió évvel ezelőtt ilyen magas volt a szén-dioxid koncentrációja, akkor a hőmérséklet 2-3 fokkal melegebb volt, a tengerszint pedig 10-20 méterrel magasabb” – mondta Petteri Taalas, a szervezet főtitkára.

Tavaly azért növekedett lassabban a szén-dioxid koncentrációja, mert 2015-2016-ban erős volt az El Nino légköri jelenség hatása, mely sokfelé szárazságot okozott, ezzel csökkent a növények gázmegkötő képessége, így több maradt a gázokból a levegőben.

A kutatók szerint a növekedés lelassulása nem jelenti azt, hogy előrelépés történt a felmelegedést okozó gázok kibocsátásának visszaszorításában.

A betiltott, korábban hűtőközegként használt fluor-triklórmetán (CFC-11) légköri koncentrációjának csökkenése jelentősen lelassult, ami arra utalhat, hogy valahol továbbra is gyártják, vagy egyes termékek előállításakor felszabadul, ám a forrást még nem sikerült azonosítani.

A szén-dioxid mellett a metán és a dinitrogén-oxid a globális felmelegedést okozó gázok közül a legjelentősebb. A légköri metán mintegy 60 százaléka emberi tevékenységből ered. Koncentrációja 257 százalékkal növekedett az iparosodás előttihez képest.

A dinitrogén-oxid természetes forrásokból és emberi tevékenységből is származik, koncentrációja nagyjából 122 százaléka az iparosodás előttinek. (faktor.hu)