Az EB nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, amíg…

Az Európai Bizottság brüsszeli épülete (Berlaymont) (Forrás: greece.greekreporter.com)

Az EB nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, amíg nem hajt végre igazságügyi reformot a kormány és nem ad garanciákat az OLAF által feltárt korrupciós ügyek megfelelő kivizsgálására.

Az Európai Bizottság (EB) mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok – nyilatkozta Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Eurologusnak a legújabb jogállamisági jelentés apropóján adott interjújában. A kedden nyilvánosságra hozott második jogállamisági jelentés Magyarországgal kapcsolatban többek között megállapítja, hogy továbbra is fennállnak az ügyészség szervezeti felépítésével kapcsolatos aggályok, nincs megfelelő garancia a politikai befolyás kivédésére. A bírói függetlenséget is egyre kevésbé védi a magyar rendszer. A jogbiztonság szempontjából problémás, hogy a kormányzati szervek az Alkotmánybíróságnál fellebbezhetnek a számukra kedvezőtlen ítéletek ellen. A törvények gyakori módosítása aláássa a jogszabályi környezet kiszámíthatóságát. Az állami alkalmazottaknak és politikusok vagyonnyilatkozatának nincs rendszerszintű ellenőrzése. Összességében a magas rangú tisztviselők és közvetlen környezetük korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálása igen korlátozott. A korrupcióellenes kormányzati program csak a közszférára korlátozódik, kihagyva a többi kockázatos területet. A Médiatanács politikai függése aggályos. Az újságírók közadatokhoz való hozzáférését tovább korlátozták járvány miatt. A járványhelyzetre való tekintettel az alkotmány kiemelt jogokat adott a kormánynak, amelyek addig lesznek érvényben, míg a kormány máshogy nem dönt.

Vera Jourová, az EB alelnöke az uniós helyreállítási terv elfogadásával kapcsolatban azt mondta: Brüsszel akár napokon belül meg tud állapodni Magyarországgal és Lengyelországgal, ha a magyar és a lengyel partnerek elfogadható megoldási javaslattal állnak elő, de amennyiben hetekre van szükség, akkor el kell halasztani a döntést.
Katarina Barley, az EP német származású néppárti alelnöke a keddre időzítetti közleményében az uniós támogatások korlátozását szorgalmazta Magyarország és Lengyelország számára. A politikus szerint mindkét országban hiányosságok tapasztalhatók a demokratikus elvek terén. Magyarország esetében a gyermekek védelméről szóló törvényt említette, amely szerinte olyan változtatásokat hoz, amelyek nem összeegyeztethetők a demokráciával.
Varga Judit szerint az EB kettős mércét használ a jogállamiság ügyében, ugyanis több olyan kiemelt téma is található a jelentésekben, amelyek részletesen csak a magyar fejezetben jelennek meg, illetve a vizsgált országok közül legfeljebb egy-kettőben. Az igazságügyi miniszter rámutatott, hogy az EB értékelése furcsa módon egybeesik bizonyos NGO-k értékelésével, Magyarország esetében háromszor-négyszer magasabb a hivatkozott NGO-k száma.

Fidesz közleménye szerint: „az Európai Bizottság jelentése nem más, mint egy jogi köntösbe bújtatott nyílt politikai zsarolás Magyarországgal szemben”. Hozzátették: “A dokumentum, a tavalyihoz hasonlóan, tele van abszurd és valótlan állításokkal, amiket a Soros-szervezetek diktáltak le Brüsszelnek, mert Magyarország nem enged az európai liberális véleményhegemóniának”.
Az európai adófizetők, az EP megérttette az EB-vel, hogy „Magyarországon a korrupció rendszerszerű és olyan méreteket ölt, hogy az európai támogatások Orbán egy szűk körének zsebébe vándorolnak” – írta Dobrev Klára, a DK EP-képviselője és miniszterelnök-jelöltje.

MTI