Az atomenergia ígéretének újbóli felfedezése

A Paksi Atomerőmű főbejárata. - A kép forrása: alfahír.hu

Az Oxfordi Egyetem fizikaprofesszora, Wade Allison az atomenergiát támogató brit szervezet, a SONE tiszteletbeli titkára nyilatkozott: az ENSZ 2015-ben megrendezett párizsi klímaváltozási konferenciáján a világ állam- és kormányfői, úgy tűnik, végre felismerték, hogy a klímaváltozás valós dolog.

Az erre adott válaszuk azonban alapvetően téves, mivel az a „megújuló energiaforrásoktól” – a nap-, a víz-, a szélenergiától és a bio – üzemanyagoktól – függ, amelyek valójában károsítják a környezetet. Ironikus módon a világ legjobb válasza a párizsi megállapodás céljainak eléréséhez az lenne, ha a gyakran nagyon is sötét színekben feltüntetett energiaforrásra, az atomenergiára alapozódna. A víz-, a szél- és a napenergia nem tud megbízhatóan akkora mennyiségben energiát biztosítani, amekkora mértékben arra egy modern gazdaságnak szüksége van. Azok a cikkek, amelyek a szél- és napenergia előnyeit hirdetik, gyakran nem ejtenek szót arról, hogy a szél- és naperőművek néha sok napon át alig termelnek energiát. Ha a többletenergiát hatékonyan lehetne tárolni, akkor ezeket az időszakokat át lehetne hidalni, azonban az akkumulátortechnológia további fejlődését a kémia szabályszerűségei korlátozzák. Teljesen hitelét vesztette az a nemrégiben megfogalmazott állítás, mely szerint a megújuló energiaforrások az Egyesült Államok összes áramigényét fedezni tudnák. Az áramszünetek elkerülése érdekében teljesen megbízható, támaszként használható energiaforrást kell kiépíteni és készenléti állapotba helyezni, amelynek költségeit az ingadozó megújuló energiaforrások használatának költségeihez hozzá kell számítani. Az uránérc széles körben megtalálható a természetben, és az üzemanyagot könnyen lehet szállítani, illetve tárolni. Egy atomerőmű – amely hatvan évig is működhet – ellenállóbb a szélsőséges időjárási helyzetekkel szemben, mint egy szél- vagy naperőmű. Ezen előnyök ellenére számos ország világszerte nem kíván új atomerőművekbe ruházni, sőt bezárják a meglévőket. Ennek oka abban keresendő, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, milyen módon vannak kitéve mindennap a természetes sugárterhelésnek, amely a minket körülvevő környezet szerves része. Hárommilliárd évvel ezelőtt a földi élet úgy jött létre, hogy nem érte káros természetes sugárzás. Száz évvel ezelőtt Marie Curie két Nobel-díjat kapott a nukleáris fizika és a sugárzás fizikai, kémiai folyamatainak megvilágításáért, mielőtt előkészítette a terepet a magas dózisú sugárzás rákkezelésben történő használatához. Miközben szinte mindenkinek van olyan rokona vagy barátja, akin a sugárterápia segített, az atomenergiával és a sugárzással kapcsolatban a közvélemény sosem ocsúdott fel a Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben ledobott atombombák sokkjából. Az 1950-es években drákói szigorúságú biztonsági előírásokat fogadtak el, nem azért, mert azokat a megfelelő bizonyítékok indokolták, hanem azért, hogy megnyugtassák az aggódó közvéleményt, amelynek rettegését az USA és a Szovjetunió közötti nukleáris fegyverkezési verseny is fokozta.

Süli János – 2018: részletek a miniszteri programból

Egy életpálya részeként kezelem a Paksi Atomerőmű két új blokkjának az építését. 31 évvel ezelőtt, kezdő villamosmérnökként Pakson kezdtem dolgozni, részt vettem az 1-4. blokk üzembe helyezésében, üzemeltetésében, és azokat a tapasztalatokat, amelyeket ott szereztem, szeretném felhasználni. (A szövegközi képen Süli János atomenergetikai fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter leteszi a hivatali esküjét. – A kép forrása: telepaks.net)

Az ez évi nagy feladatunk 2018-ban és 2019-ben az, hogy folytassuk az engedélyezést, ebben az engedélyezésben a következő lépcsőfok a létesítési engedély megszerzése, amihez 200 ezer oldal tervoldalt és több mint százezer oldal műszaki mellékletet kell beadni. Ma az mondható, hogy a véghatáridő, a 2026-os és 2027-es határidő, amire a blokkot szeretnénk a kereskedelmi üzemre alkalmas állapotban az országos hálózatba csatlakoztatni, ez a határidő egyértelműen tartható. A telephely még a 70-es években is 4 ezer megawattra volt megkutatva. Az elvi vízjogi engedély egyértelműen azt tartalmazza, hogy ezt a mennyiségű vizet mi felhasználhatjuk, kivehetjük a Dunából, és 8 fokkal emelhetjük meg a víz hőmérsékletét. Egy nagyon fontos korlát van: hogy a kibocsátási ponthoz képest 500 méterre nem haladhatja meg a Duna-víz hőmérséklete a 30 fokot. Mivel az új blokknak a kimenetele úgy lesz megtervezve, hogy nem hosszabb a hő-csóva, hanem szélesebb, tehát egy másik kidobási ponttal tulajdonképpen egymás mellé rendezzük a hő-csóvákat. Aki a Dunát szereti, és mozog rajta, láthatja, hogy a horgászok nagy szeretettel vannak a kidobási pontban, és van olyan élőlény, amely értelemszerűen a Duna még fennmaradt 400-500 méteres sávjában él tovább. Tehát a Duna ökológiai terhelése nem lesz olyan mértékű, amivel veszélyeztetnénk a vízben élő növényeket és állatokat. A Duna vizének a mennyisége mindig elegendő, a legkisebb vízhozam is 1100 köbméter/másodperc. Mi jelenleg kiveszünk az 1-4. blokkra 120 köbméter/másodpercet, a következő blokkra körülbelül 100-110 köbméter/másodpercet, tehát tulajdonképpen a legkisebb vízhozam mellett is körülbelül a Duna vízmennyiségének a 20 százalékát fogjuk felhasználni.

A magyarországi energiahelyzet az elmúlt időszak adatain látszik. Az elmúlt években átlag 30 százalék importra volt szükségünk, a magyar energiahelyzet úgy áll össze, hogy a magyar villamosenergia-termelés felét adja Paks, a másik felét adják az egyéb erőművek. Olyan időszakokban, mint amilyen most is volt március 2-án, ez az importmennyiség elérte a 48 százalékot. A 2017-es esztendőben a január 11-e volt a legnagyobb elektromosáram-import igényű. Ekkor, 54 százalékos importtal üzemelt Magyarország. Ez a kitettség nemzetgazdasági kockázatot is jelent, hisz ma lehet kapni kedvezménnyel villanyáramot, de ez a pillanatnyi állapot, ahogy a szén-dioxid-kvóta emelkedni fog, illetve ahogy az erőműpark Európában is öregszik – ez az olcsóbb villanyáram-ár meg fog változni. 2017-ben a megelőző évhez képest 2,3 százalékkal növekedett a villamosenergia-igény. Mi, amikor 2009-ben a Teller-projekt keretében beadtuk az országos villamosenergia-igényt a Parlament felé, akkor évi másfél százalék energiaigény-növekményt prognosztizáltunk. Ez a prognózis megdőlt, mert akkor a 2008-as gazdasági válság miatt volt egy 6,5 százalékos visszaesés, de ezt régen túlhaladtuk. Az elmúlt évben úgy tűnt, hogy minden idők legnagyobb energiafelhasználása 2017-ben volt, de az idén, a márciusi hidegebb napokban még nagyobb lett. Magyarországon olcsó, fenntartható és az időjárástól függetlenül biztonságos energiaellátást adjunk mind a lakosság, mind az ipar részére. Az időjárástól független alatt, azt értem, hogy a mátrai lignit is pont akkor, amikor 54 százalék volt az import, lefagyott, és ezer megawatt teljesítmény hiányzott. Amikor hideg van, akkor veszély az is, hogy jön egy ónos eső, és aki négy éve utazott, akár Gödöllő környékén, az láthatta, hogy a nagy távvezetékeket is megcibálta rárakódott ónos eső súlya, tehát ilyenkor bekövetkezhet a távvezeték-szakadás, és akkor hiába akarunk mi importálni. Magyarországon ebben pillanatnyilag jó a helyzet, de a baj általában nem jár egyedül, tehát felkészülünk, hogy a lehető legtöbb villamos energiával önellátóak legyünk. 2011-ben elfogadott energiatörvény szerint a három lábon állás létezhet, ezek a lábak: az atomenergia, a megújuló energia és a szén és földgáz-erőművek által termelt elektromos áram. – A megújulókról tudjuk, hogy körülbelül 2 ezer megawatt naperőmű-kapacitás épül meg a következő időszakban. Pakson is mintegy két hónapja raktuk le annak a naperőműnek az alapjait, amely egy 20,6 megawattos naperőmű megépítését jelenti. A duzzasztóművek nálunk nem állnak rendelkezésre. A rendszerszabályozást úgy kell felépíteni, hogy mindegyik energia- rendszernek maximális teljesítménnyel kell üzemelnie. Nagyon fontos, hogy a közösségi közlekedés, az elektromos autók okos-mérőórán keresztüli töltés napi gyakorlattá váljon. (Forrás: Világgazdaság, 2018. július 2. és Süli János miniszter Úr által elmondottak az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága előtt a második miniszteri meghallgatásakor, 2015. május 15-én, kedden délután. – (A szövegközi képen Süli János atomenergetikai fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter leteszi a hivatali esküjét. – A kép forrása: telepaks.net).