18/2022.szám alatt nem egyszerű jogi megítélésű ügyben hozott döntést az Alkotmánybíróság teljes ülése. Ezt már csupán az is bizonyítja, hogy a határozat 26 sűrű oldal , és ahhoz egy alkotmánybíró párhuzamos indokokolást, míg hat alkotmánybíró – köztük az elnök – különvéleményt csatolt.
Egyik járásbíróságunk előtt büntető eljárás volt folyamatban, és ennek bírája úgy ítélte meg, hogy alkotmány-ellenes helyzet állt elő, ezért felfüggesztette az eljárást és az Alkotmánybírsághoz fordult.
A tényállás szerint a vádlott horgászjegy és területi engedély birtokában gereblyézős módszerrel horgászott, ami orvhalászatnak minősül. A hivatásos halőrök észlelték a cselekményt, megindult a közigazgatási és a büntető eljárás is. / Gereblyézés: halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívül más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer. /
A közigazgatási eljárás keretében a járási hivatal 100.000 Ft halvédelmi bírságot szabott ki, továbbá a horgászjegyet bevonták és annak vásárlását egy évre betiltották. A Kormányhivatal helybenhagyta a döntést.
A cselekménnyel a vádlott megvalósította a Büntető Törvénykönyv 246 § b) pontjában írt orvhalászat vétségét is, ezt tárgyalta a járásbíróság. Ez akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető!
Általában a kétféle eljárás egyszerre indul és a közigazgatási eljárás hamarabb fejeződik be.
Az indítványozó álláspontja szerint a jogbiztonság megkívánná, hogy szabályozzák, mikor melyik eljárás indítható meg, hiszen a tényállás és a cselekmény azonos. Szerinte a bizonytalan jogi helyzet alapjogi kérdéseket vet fel.
Az indítvány kapcsán az Alkotmánybíróság áttekintette a hazai jogszabályi környezetet és annak elméleti hátterét.
Megállapították, hogy a hazai jogrend nem zárja ki általános jelleggel, hogy a jogalkotó a büntető szankciók mellett más jogágba tartozó jogkövetkezményeket /is/ fűzzön. Ilyenkor megfelelően szabályozni kell ezek egymáshoz való viszonyát.
A kétszeres eljárás alá vonás és büntetés tilalmának elvét valamennyi jelentős emberi jog egyezmény tartalmazza. A határozat számos egyedi ügyet is ismertet a nemzetközi gyakorlatból.A konkrét ügy kapcsán rögzítették, hogy a halvédelmi hatósági eléjárás és a Btk orvhalászat tényállása nem teljesen fedi egymást. Az előbbi szélesebb kör.
A büntető bíróság nem veheti figyelembe a közigazgatási eljárásban alkalmazott jogkövetkezményeket, erre tekintettel nélkül kell kiszabnia a büntetést.
Az Alkotmánybíróság a bírói indítványt visszautasította, és megállapította, hogy az alaptörvény-ellenesség nem a szabályozás valamely konkrét eleméből, hanem annak hiányosságából fakad! Jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető tényleges tartalma hiányos.Mindezek miatt az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása a hatályos szabályozás kiegészítését teszi szükségessé. Így lehet biztosítani, hogy az adott személy ugyanazon jogsértő cselekmény miatt ne lehessen párhuzamos eljárásokban büntetni.
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a halvédelmi hatósági eljárást és a büntetőeljárást nem eszerint szabályozta.
Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy 2022. szeptember 30-ig jogalkotói feladatának tegyen eleget.
A horgászat szép, kellemes tevékenység. Mindazon Polgári Kisgazdák számára közvetlen kihatása nincs az alkotmánybírósági döntésnek és a majdani új, törvényi szabályozásnak, akik a jogszabályok, az általános emberi normák szerint hódolnak szenvedélyüknek. Akik pedig vétettek a normák ellen, így vagy úgy, eddig is, ezután is felelnek tettükért!
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
