Az Alaptörvény kilencedik módosítása

forrás: sukosd.hu

Minden törvény fontos és megszívlelendő, de különösen ez a helyzet az Alaptörvénnyel kapcsolatosan.

A mostani módosítás rögtön olyan témakörrel veszi kezdetét, mely a Polgári Kisgazdák számára semmiképp nem lehet közömbös. Szövege:

” Magyarország védi a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő – gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”

“Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

Hogy mindezek rögzítésre kerülnek, a jelen korban sokszor és sokak által hangoztatott nézetek ellensúlyaként kerülnek megfogalmazásra, bár ép elmével – eddig – nem gondoltuk volna, hogy erre szükség van, annyira természetesnek tűnő dolgokról van szó. Persze könnyen előfordulhat, hogy akár még nemzetközi egyezményekbe is ütközünk majd mindezek miatt, de szerintem ezt is fel kell vállalnunk!

Lássuk a továbbiakat:

hadiállapot esetén a nagykorú magyar állampolgár férfiak katonai  szolgálat ellátására kötelesek / kivéve ha ez  lelkiismereti okokból nem lehetséges /, és a honvédelmi  miniszter minden nagykorú állampolgár számára  honvédelmi munkakötelezettséget írhat elő. A háborús helyet kinyilvánításáról és a békekötésről az Országgyűlés dönt, az összes képviselő kétharmados szavazatával.

Természetesnek tűnt, de most megfogalmazásra került: a háborús helyzet kinyilvánításáról, a hadiállapot és a szükségállapot kihirdetéséről, megszüntetéséről nem lehet népszavazást tartani.

A jövőben sarkalatos törvény rendelkezik majd a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatosan, mert így biztosítható a mindenkori kormányzattól való függetlenség.

Az állam bevétele, kiadása és követelése közpénz, ennek megfelelően ellenőrizhető.

A Magyar Honvédséget az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány és az illetékes miniszter jogosult irányítani.

Önálló  fejezet a Különleges  jogrend, melynek kategóriái: hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet. Hadiállapotot az Országgyűlés az összes képviselő kétharmados szavazatával hirdethet ki. Ezen idő alatt a Kormány gyakorolja az átruházott jogokat. Szükségállapotot is az Országgyűlés rendelhet el meghatározott feltételek esetén, szintén a képviselők kétharmados szavazatával, 30 napra. Veszélyhelyzetet a Kormány vezethet be 30 napra, mely az Országgyűlés felhatalmazásával meghosszabbítható.

A különleges jogrend esetén a Kormány köteles biztosítani az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság zavartalan működését. Hadiállapot vagy szükségállapot esetén az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását és nem oszlatható fel.

Az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg az Országgyűlés akadályoztatásának tényét, ha az nem ülésezik és összehívása elháríthatatlan akadályba ütközik.

A Polgári Kisgazdáknak jogos érdeke az Alaptörvény ismerete, betartása, megszívlelése magunk és a jövő nemzedék érdekében is.

Dr. Bakos Zoltán