Dr. Nagy István – miniszteri program
Az új agrártárcánál vissza kívánjuk adni a környezetügy minisztériumon belüli súlyát és rangját. Önálló államtitkárságot hozunk létre. A mostani uniós pénzügyi időszakban több mint 60 milliárd forintot költünk természetvédelmi fejlesztésekre. Az Európai Unió körforgásos gazdasági javaslatcsomagjába foglalt módosított irányelvek hazai átültetése az elkövetkező években a hulladékgazdálkodás kiemelt feladata lesz. A levegőtisztaság-védelmi szabályozás fejlesztése szintén kiemelt feladatunk. A stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek szabályozásának megújítását tervezzük. Az országos jégkármegelőző rendszer megfelelő kiszolgálása érdekében a radarhálózatába integrálható új időjárási radar beszerzése vált indokolttá. A szigetközi környezeti állapot-monitoring a 2018. évtől újra a teljes vizsgálati paraméterkörre kiterjed, mivel az agrártárca fejezetében 55 millió forint áll rendelkezésre a szigetközi ökológiai monitoring végrehajtására. A nemzetipark-igazgatóságok tízéves vagyonkezelési és fejlesztési terveinek elkészítését tervezzük, ami középtávon biztosítani fogja a védett területeinken a hatékony természetvédelmi kezelést. A genetikai erőforrások megőrzése mind a vadon élő, mind a mezőgazdasági haszonállataink és növényeink területén kiemelt szerepet kap. Az egyes génmegőrző intézmények, a Növényi Diverzitás Központ, a Haszonállat-génmegőrzési Központ fejlesztése és kiemelt programjaik támogatása stratégiai kérdés számunkra. A tájvédelem területén szeretnénk továbblépni azzal, hogy megalkotjuk a tájvédelmet szabályozó első hazai jogszabályt. A barlangokkal kapcsolatosan feladatunk lesz a közhiteles Országos Barlangnyilvántartás aktualizálása, naprakészen tartása, a barlangkutatási jelentések feldolgozása a barlangok felszín alatti kiterjedésének meghatározása révén. 2014 óta jelentősen növeltük a természetvédelmi intézkedési javaslatokat tartalmazó Natura 2000 fenntartási tervvel rendelkező területek arányát. Ez mindenkinek nagy segítséget jelent, javul a kommunikáció a gazdálkodókkal. A hazai biológiai sokféleség állapotának és változásának nyomon követését biztosító adatgyűjtést nagyon fontosnak tartom. Állapotfelmérésre a korábbinál sokkal nagyobb forrást szeretnék biztosítani, amellyel a hazai, nemzetközi és uniós adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségeket sokkal színvonalasabban tudjuk majd teljesíteni. A szelektív hulladékgyűjtés erősítése, valamint a hulladékgazdálkodási fejlesztések támogatása mellett kiemelt célunk a társadalmi szemléletformálás, a környezettudatos gondolkodás népszerűsítése a lakosság körében. Önkéntesen a tiszta Magyarországért” akció. – 2017-ben mintegy 175 ezer önkéntes résztvevő vett már részt rajta, 1732 helyszínt tudtunk megtisztítani az eldobált, illegálisan lerakott szeméttől, és összesen 2516 tonna szemetet gyűjtöttünk össze. Végtelenül fontos: nincs olyan minisztériumi apparátus, amely ezeket a civil kezdeményezéseket, a civil összefogást, helyettesíteni tudná. Csak így, ilyen közös összefogással lehet ilyen eredményes tevékenységet végezni. A „Fűts okosan!” – kampány, keretében immár harmadik alkalommal a lakossági fűtés helyes gyakorlatára hívjuk fel a figyelmet, amely a megfelelő fűtőanyag megválasztására és a tiltott hulladékégetési gyakorlat egészségügyi kockázataira hívja fel a figyelmet. Mert hiába alkotunk rendeletet, hiába akarunk mi szépet és jót, ha nem tudjuk elérni, hogy a lakosság elfogadja, támogassa ezeket az elképzeléseket, akkor az akarat, az csak szándék marad. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre. 2017-ben sor került az Országos Meteorológiai Szolgálat új tároló rendszerének és szuperszámítógépének kiépítésére, valamint kezdetét vette az új villám-lokalizációs mérőhálózat kialakítása is. 2010 óta számos területen sikerült olyan eredményeket elérnünk, amelyek segítségével Magyarország mezőgazdasága továbbra is GMO-mentes marad. Legutóbb megteremtettük az élelmiszerek „GMO-mentes” jelölésének jogszabályi kereteit, és bevezettük a „GMO-mentes” védjegyet, amit a tárca 2018 áprilisában jelentett be. A neo-nikotionidok: szeretném jelezni, hogy Magyarországon szeptembertől tilos a használatuk, tehát nem lesz további engedély repcevetőmag-csávázásra. Azt is szeretném megindokolni, hogy miért volt eddig forgalomban: mert mindeddig nem volt meg az az alternatíva, amellyel ki tudtuk volna váltani. A helyettesítő szerek tízszer, tizenötször mérgezőbbek voltak, mint a neonikotionid. Abban a pillanatban, ahogy a cian-traniliprol hatóanyag forgalomba hozatalra került, meg van az a hatóanyag, amellyel felelősen tudunk gazdálkodni, és meg tudjuk védeni mind a magyar vetőmagtermesztés színvonalát, mind pedig a hazai porzórovarok élővilágát. Engedjék meg, hogy gyakorló méhészként nagy örömömet fejezzem ki ezért, és nagyon örülök, hogy ezt sikerült elérnünk. Egy másik ilyen nagyon fontos kérdés a glifozát kérdése. Mindenki számára ismert az a totális gyomirtó-hatóanyag, amelyet széles körben használ a mezőgazdaság, talán, a legszélesebb körben az egész világon. Az is teljesen természetes, hogy az Unióban használt növényvédőszer-hatóanyagokat tízévente felülvizsgálják annak céljából, hogy ellenőrizzék, hogy az új tudományos információk figyelembevételével továbbra is megfelelnek-e a jóváhagyási követelményeknek. Az értékelés szakaszában több környezetvédő szervezet kritizálta a hatóanyag létjogosultságát, és próbált tudományos érveket felhozni a megújításának megakadályozására. Az elhúzódó és politikailag érzékeny eljárás végső szakaszában a kémiai anyagok toxikológiai besorolásáért felelős Európai Vegyianyag-ügynökség nem talált olyan bizonyítékot, amely alapján a glifozátot az emberi egészségre károsnak kellett volna nyilvánítani. A földhasználók felkészítése a parlagfű elleni védekezésre, ugyanakkor annak biztosítása, hogy a szankciók alkalmazása ösztönzőleg hasson az önkéntes jogkövető magatartás kialakítására. A lakosság önkéntes jogkövetésre való nevelésének hatékonyságát folyamatosan nyomon követhetjük, és a kormányzati stratégiának megfelelően segítjük az állampolgárokat a jogszabályok betartásában. El kell mondani, hogy a parlagfű-fertőzöttség visszaszorítását elsősorban, a földhasználók jogkövető magatartása eredményezheti. A vidékfejlesztés szerves részévé válik a magyar mezőgazdaságnak, ennek a jelentőségét mutatja, hogy a közel 1300 milliárd forintos vidékfejlesztési pályázati keretnek 40 százalékát teszik ki azok az intézkedések, amelyek a környezet minőségének javítását szolgálják.
2050-re 9 milliárdan leszünk a Földön, 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, úgy, hogy a klimatikus válság miatt 30 százalékkal kevesebb termőföld és 40 százalékkal kevesebb ivóvíz fog a rendelkezésünkre állni. Az agrárgazdálkodás tehát a vidéki térségek és a vidéki közösségek megmaradásának és fejlődésének egyik meghatározó eleme. Ennek a felelősségnek az ismeretével kívánom ezt a Minisztériumot vezetni. (Forrás: az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának 2018. május 15-i jegyzőkönyve)
Süli János – miniszteri program
Egy életpálya részeként kezelem a Paksi Atomerőmű két új blokkjának az építését. 31 évvel ezelőtt, kezdő villamosmérnökként Pakson kezdtem dolgozni, részt vettem az 1-4. blokk üzembe helyezésében, üzemeltetésében, és azokat a tapasztalatokat, amelyeket ott szereztem, szeretném felhasználni. Ma ott tartunk a két új blokknak az építésével, hogy rendelkezünk két nagyobb engedéllyel, amely a környezetvédelmi és a telephelyengedély. Rendelkezünk egy előzetes vízjogi engedéllyel, és rendelkezünk egy előzetes engedéllyel, az 500 megawattnál nagyobb teljesítményű erőműnek a hálózatra csatlakozásához, és rendelkezünk 300 egyéb kisebb engedéllyel. Mindenki tudja, hogy egy 16 hónapos felfüggesztést viselt el a projekt. Ezt a 16 hónapot egyesek sokszor úgy deklarálják, hogy csúszik a beruházás. Nem csúszik, de egy szerződésmódosítást kellett kezdeményeznünk az orosz féllel. A brüsszeli Bizottság kimondta azt is, hogy a munkák 55 százalékát európai versenyeztetés szerint kell odaítélni, és ezért az orosz fél azt kérte, hogy akkor ezzel egy 6 hónapos hosszabbítást vezessünk be a projekt véghatáridejénél, hisz ez a versenyeztetés, a bonyolítás körülbelül 6 hónappal fogja csúsztatni a beszerzési folyamatot. Amikor tavaly kinevezésre kerültem, akkor két fontos cél állt előttünk: oldjuk meg a szerződésmódosítást. Ezt, decemberben megoldottuk. A brüsszeli Bizottság ezt elfogadta. – Feladat volt továbbá, hogy tegyük lehetővé az eredeti ütemtervben a felvonulási épületek, az út, étterem, iroda építésének a megkezdését. A 16 hónapos felfüggesztésnek az is az eredménye volt, hogy az orosz fél felé nem lehetett kiegyenlíteni az elvégzett munkák ellenértékét. Ez a kiegyenlítés is az óta, megtörtént, tehát tavaly befogadtuk az ellenőrzéseket követően azt a tíz számlát, aminek keretében az elvégzett 2015- és 2016-os munkákat leigazolva ki tudtuk fizetni a teljesítést, hisz itt jelentős magyar alvállalkozói beszállítások is voltak, tehát ők is be voltak ragadva. Ez is egy fontos dolog volt.
Az ez évi nagy feladatunk az, hogy folytassuk az engedélyezést, ebben az engedélyezésben a következő lépcsőfok a létesítési engedély megszerzése, amihez 200 ezer oldal tervoldalt és több mint százezer oldal műszaki mellékletet kell beadni. Ma az mondható, hogy a véghatáridő, a 2026-os és 2027-es határidő, amire a blokkot szeretnénk a kereskedelmi üzemre alkalmas állapotban az országos hálózatba csatlakoztatni, ez a határidő egyértelműen tartható. Egyébként körülbelül 6 ezer engedélyt kell majd megszerezni, amikor a végére érünk, mert az egyedi gyártási engedélytől a különböző próbaüzemi programokig mindennek az engedélyét külön kell megszereznünk. Egyértelműen ki lehet mondani, hogy ezeket a blokkokat 2026-ra és 2027-re át fogjuk adni. Erről a blokkról elmondtam akkor is, hogy ez egy nagyon korszerű, nagy biztonságú blokk, tehát telephelyen kívüli hatása a legkomolyabb üzemzavar esetén sem következhet be. A környezetvédelmi engedély, megvan, jogerős. A telephelyi engedélyünk pedig arról szól, hogy a telephely hatása a blokkra milyen lehet, és ez a telephelyi engedély is jogerős, kiadásra került. A Paksi Atomerőmű két új blokkja sokkal robosztusabb méretű lesz, mint a jelenlegi referenciablokkok. Az engedélyek a Paksi Atomerőmű honlapján, illetőleg a hatóságok honlapján elérhetőek. Fontos még a Duna kérdése. A telephely még a 70-es években is 4 ezer megawattra volt megkutatva. Az elvi vízjogi engedély egyértelműen azt tartalmazza, hogy ezt a mennyiségű vizet mi felhasználhatjuk, kivehetjük a Dunából, és 8 fokkal emelhetjük meg a víz hőmérsékletét. Egy nagyon fontos korlát van: hogy a kibocsátási ponthoz képest 500 méterre nem haladhatja meg a Duna-víz hőmérséklete a 30 fokot. Mivel az új blokknak a kimenetele úgy lesz megtervezve, hogy nem hosszabb a hő-csóva, hanem szélesebb, tehát egy másik kidobási ponttal tulajdonképpen egymás mellé rendezzük a hő-csóvákat. Aki a Dunát szereti, és mozog rajta, láthatja, hogy a horgászok nagy szeretettel vannak a kidobási pontban, és van olyan élőlény, amely értelemszerűen a Duna még fennmaradt 400-500 méteres sávjában él tovább. Tehát a Duna ökológiai terhelése nem lesz olyan mértékű, amivel veszélyeztetnénk a vízben élő növényeket és állatokat. Erről is szól az elvi vízjogi engedély. És a Duna vizének a mennyisége mindig elegendő, a legkisebb vízhozam is 1100 köbméter/másodperc. Mi jelenleg kiveszünk az 1-4. blokkra
120 köbméter/másodpercet, a következő blokkra körülbelül 100-110 köbméter/másodpercet, tehát tulajdonképpen a legkisebb vízhozam mellett is körülbelül a Duna vízmennyiségének a 20 százalékát fogjuk felhasználni.
A magyarországi energiahelyzet az elmúlt időszak adatain látszik. Az elmúlt években átlag 30 százalék importra volt szükségünk, a magyar energiahelyzet úgy áll össze, hogy a magyar villamosenergia-termelés felét adja Paks, a másik felét adják az egyéb erőművek. Olyan időszakokban, mint amilyen most is volt március 2-án, ez az importmennyiség elérte a 48 százalékot. A 2017-es esztendőben a január 11-e volt a legnagyobb elektromosáram-import igényű. Ekkor, 54 százalékos importtal üzemelt Magyarország. Ez a kitettség nemzetgazdasági kockázatot is jelent, hisz ma lehet kapni kedvezménnyel villanyáramot, de ez a pillanatnyi állapot, ahogy a szén-dioxid-kvóta emelkedni fog, illetve ahogy az erőműpark Európában is öregszik – ez az olcsóbb villanyáram-ár meg fog változni. 2017-ben a megelőző évhez képest 2,3 százalékkal növekedett a villamosenergia-igény. Mi, amikor 2009-ben a Teller-projekt keretében beadtuk az országos villamosenergia-igényt a Parlament felé, akkor évi másfél százalék energiaigény-növekményt prognosztizáltunk. Ez a prognózis megdőlt, mert akkor a 2008-as gazdasági válság miatt volt egy 6,5 százalékos visszaesés, de ezt régen túlhaladtuk. Az elmúlt évben úgy tűnt, hogy minden idők legnagyobb energiafelhasználása 2017-ben volt, de az idén, a márciusi hidegebb napokban még nagyobb lett. Magyarországon olcsó, fenntartható és az időjárástól függetlenül biztonságos energiaellátást adjunk mind a lakosság, mind az ipar részére. Az időjárástól független alatt, azt értem, hogy a mátrai lignit is pont akkor, amikor 54 százalék volt az import, lefagyott, és ezer megawatt teljesítmény hiányzott. Amikor hideg van, akkor veszély az is, hogy jön egy ónos eső, és aki négy éve utazott, akár Gödöllő környékén, az láthatta, hogy a nagy távvezetékeket is megcibálta rárakódott ónos eső súlya, tehát ilyenkor bekövetkezhet a távvezeték-szakadás, és akkor hiába akarunk mi importálni. Magyarországon ebben pillanatnyilag jó a helyzet, de a baj általában nem jár egyedül, tehát felkészülünk, hogy a lehető legtöbb villamos energiával önellátóak legyünk. 2011-ben elfogadott energiatörvény szerint a három lábon állás létezhet, ezek a lábak: az atomenergia, a megújuló energia és a szén és földgáz-erőművek által termelt elektromos áram. – A megújulókról tudjuk, hogy körülbelül 2 ezer megawatt naperőmű-kapacitás épül meg a következő időszakban. Pakson is mintegy két hónapja raktuk le annak a naperőműnek az alapjait, amely egy 20,6 megawattos naperőmű megépítését jelenti. A duzzasztóművek nálunk nem állnak rendelkezésre. A rendszerszabályozást úgy kell felépíteni, hogy mindegyik energia- rendszernek maximális teljesítménnyel kell üzemelnie. Nagyon fontos, hogy a közösségi közlekedés, az elektromos autók okos-mérőórán keresztüli töltés napi gyakorlattá váljon. A kifizetésnek a metodikája az, hogy az orosz fél, kiállít egy 80 százalékos és egy 20 százalékos számlát. Ez, a 80 százalékos számla és a 20 százalékos számla, beérkezve Magyarországra, nyolc érintett szervezetnek a közreműködésével leigazolásra kerül, ebben benne van a P II. projekt, benne van a Minisztérium, benne van másik három, tehát az Állami Adósságkezelő Központ. Az első 10 számlának a kifizetésével kapcsolatos előtörlesztés most van folyamatban, tehát a költségvetés állapota alapján Varga Mihály miniszter úr jóváhagyását élvezve az orosz fél beleegyezett abba, hogy ez a visszafizetés meg fog történni. (Forrás: az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának 2018. május 15-i jegyzőkönyve)
